Akusztika

A visszhang lehet folyamatos vagy szakadozott, egyszeres vagy többszörös, rövid vagy hosszú időtartamú, véges vagy végtelen hanghoz tartozó, közeli vagy távoli.

Folyamatos akkor, ha a bolthajtás, ahol a visszhang keletkezik, egyöntetűen homorú. Szakadozott a visszhang akkor, ha a hely, amely visszaveri, egyenetlen és darabos. Egyszeres, ha egyetlen helyről verődik vissza. Többszörös, ha több helyről verődik vissza. Hosszú, ha egy olyan harangban keletkezik, amelyet csak egy ütés ért, vagy ha egy kútban, vagy más üregben bolyong, vagy akár a felhők között, ahol a hang rendszeres távolságokra, vagyis rendszeres időközökre oszolva terjed tovább, és egyre gyengébbé válik, ha a közeg egyöntetű, és ahol ugyanúgy viselkedik, mint a körkörösen terjedő hullám a tóban.

Gyakorta a hang álhangként viselkedik, és nem onnan hallatszódik, mint ahol valójában keletkezett. Ez történt egyszer Ghiera d'Addában, ahol is az elharapódzó tűz a levegőben, tizenkét felhőben tizenkét ilyen álhangot hozott létre, anélkül, hogy az ember az okát észrevette volna.

C.77.

 

A kongás, amelyik bent marad a harangban, vagy legalábbis ott maradni látszik az ütközés után is, nem magában a harangban van, hanem a hallgató fülében. Ez a fül ugyanúgy megtartja magában és csak lassacskán veszíti el a hallott harangkondulás lenyomatát, ahogyan a szemből is csak fokozatosan tűnik el az a benyomás, amit a nap gyakorol rá, még azután is, amikor az ember már elfordította tekintetét a napról.

Ha a fenti állítás igaz volna, akkor nem tudnád a harangkongást rögtön megszüntetni azáltal, hogy a tenyereddel megérinted a harangot, különösen nem a hatás kezdetén; ha mégiscsak a fül őrizné meg a hangot, akkor teljesen hiábavaló volna a harangot megérinteni az ütés után. Mi azonban azt vesszük észre, hogy a kongás azonnal abbamarad, ha az ember ráfekteti a kezét arra, ami az ütést elszenvedte.

C.332.

 

Azt kérdezem, hogy egy gyengébb zaj, ami közelről hangzik fel, ugyanolyan hangos lehet-e, mint egy erősebb, ami viszont távolról hallatszik.

T.12.

 

Az én állításom szerint az üllő nem adhat ki hangot, mivel nincs felfüggesztve. A kalapács ellenben akkor ad hangot, amikor az ütközés után visszapattan. Ha a hangot az üllő bocsátaná ki, és ha minden kis kalapács alatt megszólalna, ahogyan a harang, amelyik mindig ugyanolyan mélységű hangot bocsát ki, még ha a legkülönbözőbb tárgyakkal ütközik is, ugyanúgy az üllőnek is a legkülönbözőbb kalapácsok ütése alatt is mindig ugyanazt a hangot kellene adnia. De mivel a különböző méretű kalapácsok esetében különböző hangokat hallasz, a hangnak a kalapácsban kell lennie és nem az üllőben.

T.64.

 

A bomba és a nyíl esetében a mozgó levegő erősebb hangot bocsát ki, mint a vele szemben álló levegő.

T.64.

 

Az ember, mivel a villámot előbb látja, a visszhang egyenletességéből meg tudja ítélni egy mennydörgés távolságát.

A hang egész marad akkor is, ha az egész fal veri vissza, de akkor is, ha a falnak csak egy része. Az a rész pedig, amelyik olyan formájú, hogy vissza tudja verni a hangot, annyi részletben adja vissza a hangot, ahány különböző helyen a hallgatók vannak.

A fül a hangok benyomását egyenes, görbe és megtört vonalakban kapja meg, és a megérkezésüket semmilyen kanyar sem tudja megakadályozni.

A harangra mért ütés rögtön otthagyja a lenyomatát, ahogyan a nap is a szemben vagy az illat a levegőben. Azt azonban meg kell vizsgálni, hogy az ütés lenyomata a harangban marad-e meg vagy a levegőben. Ezt pedig onnan tudhatod meg, hogy ha a füledet az ütés után a harang felszínére helyezed.

A harangra mért ütés egy másik hasonló harangot is megrezegtet, és halk hangot csal ki belőle, valamint egy lant megpengetett húrja is megrezegteti és megpendíti egy másik lant azonos hangfekvésű húrját. Meg fogod látni, hogyha a megpengetett húrnak megfelelő másik húrra egy szalmaszálat fektetsz.

I.A.19.

 

Ha megállítod a hajódat, és egy hosszú fúvócső hegyét a vízbe meríted, a másik végét pedig a füledhez tartod, meg fogod hallani még a tőled nagyon távoli hajó zaját is.

Ugyanezt úgy is meg kellene próbálnod, hogy a fúvócső hegyét a földre helyezed, és akkor meg fogod hallani még azt is, aki csak távolról halad el melletted.

I.B.6.

 

A visszhang, úgy vélem, ugyanúgy jut vissza a fülbe a visszaverődés után, ahogyan a tükörben való visszaverődés után a szembe jut vissza egy tárgy képe. És ahogyan a tárgyaknak ez a képe a tükörre vetül, és onnan hasonló szögben verődik vissza a szemhez, ugyanúgy ütközik bele a hang az üregbe, és az első visszaverődés után hasonló szögben jut vissza a fülbe.

I.C.16.

 

Miért van az, hogy a sebes szél, amelyik a nádasban süvít, magas hangot ad ki?

A szél, amelyik a nádasban süvít, annál mélyebb, illetve annál magasabb hangot bocsát ki, minél lassabb, illetve gyorsabb. Ezt észre lehet venni a trombiták vagy a kürtök hangjának változásain is, amelyeken nincsenek lukak, de az ajtók és ablakok repedésein átfújó szél hangján is. Ennek az oka a levegőben van, amelyben a hangszerből kijövő hang lesüllyed, és többé vagy kevésbé szétterül, attól függően, hogy kisebb vagy nagyobb erő hajtja ezt a levegőt.

I.E.4.

 

Vajon több gyenge hang együtt ugyanakkora zajt kelt-e, mint egyetlen erős?

I.A.23.

 

Ha az ember egy harangot, amelynek a hangja két mérföldre is elhallatszik, beolvasztana, és sok kicsi haranggá alakítana át, akkor ezeknek a hangja, még ha mind egyszerre szólnának is, nem jutna el olyan messzire, mint amikor még egyetlen harangot alkottak.

F.II.32.

 

Ha két egyforma alakú harangot öntesz, amelyek közül az egyik kétszer olyan nagy, de ugyanolyan nehéz, mint a másik, akkor a nagyobbiknak kétszer olyan mély hangja lesz.

F.III.5.

 

Ha egy ember lábujjhegyen ugrál, akkor a súlya nem kelt zajt.

T.5.

 

Megvizsgálhatod, hogy a hang, amit a legyek keltenek, a szárnyuktól származik, ha egy kicsit megnyesed őket, vagy még jobb, ha egy kis mézzel bekened, annyira, hogy ne akadályozd meg őket teljesen a repülésben. Meg fogod látni, hogy a szárnyuk mozgása által létrehozott hang rekedtebbé válik, és ez a hang annál mélyebbé válik, minél nehezebben tudják használni szárnyaikat.

W.A.15.

 

Egy a szél vagy egy ütés által keltett hang annál gyengébb, minél inkább eltávolodik az okától időben vagy térben.

A harangzúgás annál gyengébb lesz, minél több idő telik el, és ugyanezt a hatást váltja ki a kisebb vagy nagyobb távolság is.

I.H.72.




Hátra Kezdőlap Előre