A Como-tó felett, Németországgal szemben fekszik a Chiavenna-völgy, amelyen keresztül a Mera folyó ebbe a tóba folyik. Itt kopár, nagyon magas hegyeket találni, óriási szakadékokkal. Ezekben a hegyekben a vízimadarakat „búvárnak” nevezik, fenyő, vörösfenyő és erdei fenyő nő errefelé, de élnek itt dámvadak, kőszáli kecskék, zergék és félelmetes medvék is. Itt csak négykézláb lehet közlekedni. Hóesés idején a parasztok furfangosan érik el, hogy a medvék lezuhanjanak a meredek sziklákon. A folyót közre veszik a szorosan egymáshoz préselt hegyek, amelyek jobbra és balra, 20 mérföldre terjednek ki, mind a már említett úton és módon. Mérföldről mérföldre találni kellemes vendégfogadókat. Följebb pedig, az említett folyón 400 rőfnyi vízeséseket is találni, amelyek szépséges látványt nyújtanak. Már 4 szoldóért jót lehet enni és inni. Ezen a folyón nagyon sok fát szállítanak a völgybe.
Bellagio várával szemben található a Lacci nevezetű folyó, amelyik a forrásból, ahonnan ered, elképzelhetetlenül hangos zúgással és dübörgéssel zuhan 100 rőfnyi magasságból függőlegesen a tóba. Ez a folyó csak augusztusban és szeptemberben folyik.
Ha az ember Lecco felé veszi az útját, akkor a Sasina völgyében, Vimognio és Introbbio között a jobb oldalon a Trosa folyóhoz ér, ami egy nagyon magas sziklából zúdul alá, a zuhanás következtében pedig eltűnik a talajban, vagyis a folyó ott megszűnik. Három mérfölddel feljebb, egy bizonyos Prato San Pietro nevű hely közelében ott találja az ember a réz- és ezüstbányák épületeit, sőt ércereket és mindféle különleges képződményeket is. A legmagasabb hegy, amelyik ezen a környéken található, a Grignia, ez pedig teljesen kopár.
C.214.
A Földközi-tengert, mintha egy Ázsia, Afrika és Európa közötti óriási folyam volna, hozzávetőlegesen háromszáz hatalmas folyó gyarapítja, és ezen kívül még az esővíz, ami 3000 mérföldnyi területen hullik belé. Saját vizét csakúgy, ahogyan azokat, amelyeket felvesz, a nagy óceánnak adja le, ez pedig kétségtelenül kevesebbet ad le a Földközi-tengernek, mint amennyit felvesz,* mert belőle sok földalatti vízér indul ki, amelyek a föld mélyén át folynak, és éltetik ezt a földön zajló nyüzsgést. Igen, ennek így kell lennie, mert a Földközi-tenger felszíne távolabb van a világ középpontjától, mint az óceán felszíne, ahogyan ezt az én második [tételem] bizonyítja. Ezenkívül a nap melege folyamatosan nagyon sokat elpárologtat a Földközi-tenger vizéből, ezért a már említett esőzések révén ez a tenger csak kevésbé tud gyarapodni a fent nevezett vizeknek az óceánba történő leadásával, és a nap melege vagy a száraz széláramlatok által okozott párolgással pedig csak keveset tud leadni.
C.273.
A víz szférája tökéletes gömb alakra törekszik, és az a rész, amelyik a közös vízfelszínből kiemelkedik, nem tud ott megmaradni, hanem rövid időn belül kisimul. És ha azt szeretnéd elérni, hogy a víz az egyik oldalra húzódjon, hogy helyet engedjen a szárazföldnek és szabaddá tegye, ez lehetetlen lenne, mert a víz abban az esetben is meg akarná tartani gömb alakját. A víz ugyanis, ami Szíriából jön, mélyen helyezkedne el, Aritellánál pedig, egy szigetnél, amelyik a Gibraltári-szorostól négyszáz mérföldre található, a szíriai partoktól 3400 mérföldnyire lévő tenger magas lenne. Egyébként a víz ennél a szigetnél nagyon sekély, és még mögötte is csak igen csekély mélységről tesz tanúbizonyságot.
C.246.
Amboise-nak van egy királyi forrása, víz azonban nincs benne.
C.269.
Chiaravallei toronyóra, amely mutatja a holdat, a napot, az órákat és a perceket.
C.399.
Csak azokban a tengerekben uralkodik áramlás, amelyek a világtengerrel összeköttetésben állnak. A Kaszpi-tengerben és a mocsarakban nincs áramlás; az Indiai-óceán viszont kelet felé áramlik, a nyugaton fekvő Földközi-tenger pedig nyugat felé.*
Romagnában, amely minden elképzelhető bolondság székhelye, négykerekű talicskát használnak. Ezeknek elöl két alacsonyabb, hátul pedig két magasabb kereke van, ami a mozgásnak nagy kárára van, mivel az elülső kerekekre nagyobb súly kerül, mint a hátsókra, ahogyan ezt én az alapfogalmak ötödik [könyvének] első [szakaszában] bebizonyítottam.
Ezek az első kerekek nehezebben mozognak, mint a nagyobbak, mert a terhelés elöl nagyobb lévén, a mozgás erejét csökkenteni kell, a nehézséget pedig ez által meg kell kétszerezni.
I.L.72.
Ha két folyó metszi egymást, akkor az, amelyik lassabban áramlik, csekélyebb mélységet ér el.
Ahol a Rifredi a lassabb Arnóval találkozik, ott az Arno medre magasabb lesz, a Rifredi pedig elhordja azt, és meredekebben fog mélyülni.
Ők nem tudják, hogy miért nem marad az Arno soha a medrében! Mert a folyók, amelyek belé ömlenek, a torkolatuknál földet rakodnak le, és mert ezek az ellenkező oldalon elmossák a földet, a folyót pedig eltérítik.
Castel San Pietro Imolától nyugat és északnyugat között látszik, mintegy 7 mérföld távolságra.
B.271.