Ezen a szivattyún két szelep van: az egyik azon a csövön, amelyik a vizet felszívja, a másik azon, amelyik kibocsátja.
Ha minden szintező berendezés alkalmazása nélkül meg akarod tudni, milyen esése van egy folyónak mérföldenként, akkor a következő eljárást kell követned:
Nagy körültekintéssel válassz ki egy folyószakaszt, amelyik az általános folyásiránynak – aminek az esését meg szeretnéd tudni – leginkább megfelel, majd a parton mérj le 100 könyöknyi távolságot. A kezdetét és a végét jelöld meg, ahogyan az fönt ab-ben látható, a kezdetéhez helyezz egy tömlőt, egy makkot vagy egy darabka parafát, és figyeld meg, hogy az említett tárgy, amely a lefelé siető hullámokkal együtt halad, mennyi zenei időegység alatt ér el a 100 könyök hosszúságú szakasz végéhez. Azután mérj meg sok más, akár lassabb, akár gyorsabb áramlást is, és mérd meg rajtuk a 100 könyök távolságra jutó esést még szintező berendezéssel is. Ennek alapján, különböző vízszakaszok lemérése után, tudod csak megadni a 100 lépésnyi partszakaszra jutó esést. Abban az esetben, ha megfigyeled, hogy az úszó tárgy mennyi időegység alatt teszi meg azt az utat, meg tudod majd mondani, mekkora a mérföldenkénti esés.
T.56.
Ha a vizet fel akarod juttatni egy mérföldnyire, úgy, hogy fent is maradjon a hegyen, akkor akképpen járj el, ahogyan az alábbiakban leírva találod.
Ha a víz olyan széles, mint a lábszárad, akkor az elvezető csatorna olyan széles legyen, mint a combod. Ha pedig egy mérföldet kell emelkednie, akkor hagyd két mérföldet esni, mert akkor a b és c között található víz rohanó ereje olyan nagy lesz, hogy a d és e között található vizet felrántja, és ezáltal forgatni kezdi a szivattyú kerekét. És tudd meg, hogy a szivattyún keresztül nem tud levegő áramlani a kamrába, mert minden egyes alkalommal, amikor a szivattyú dugattyúja megfordul, a padlón lévő csapóajtó bezárul. Ha nem zárulna be ilyen jól, akkor sem tudna levegőt beengedni, mivel két könyökkel a víz alatt található, így levegőt csak akkor tud beereszteni, ha már a kétkönyöknyi vizet beeresztette. Ha kezdetben a vezetéket akarod feltölteni, akkor eső idején gyűjts össze egy kis tavat, a hegy lábánál pedig torlaszold el a csatornákat földdel, vagyis e-t és c-t. Azután hagyd, hogy a tó vize a csatornákba folyjon. Amikor a kerék félkönyöknyire a víz alatt van, akkor zárd be jó alaposan a bódét, és egyidejűleg nyisd meg a hegy lábánál lévő csatornákat c-ben és e-ben. A kerék négy könyök nagyságú legyen.
I.B.26.
Úgy véljük, hogy ha egy malomkő 12 uncia víz hatására egy óra alatt 30000 fordulatot tesz meg, akkor ugyanazt a malomkövet 24 uncia víz, ha az esése ugyanaz, egy óra alatt 60000-szer fordítja meg, és kétszer annyit fog megőrölni, mint előtte.
I.H.90.
Építsenek olyan nagy gátat Arezzónál, hogy a csatorna akkor se száradjon ki, amikor nyáron az Arno vize elapad. A csatorna mélye 20 könyök, a felszíne 30 könyök széles legyen, és mindig maradjon 2–4 könyöknyi [mozgástér], mert kétkönyöknyi kell a malmoknak és a legelőknek. Ez termékennyé teszi majd a vidéket, Prato, Pistoia és Pisa csakúgy, mint Firenze évente kétszázezer dukátot vág majd zsebre, ezért nekik, ahogyan Luccának is, kell a munkaerőt biztosítaniuk és a költségeket is nekik kell fedezniük. Mivel a sestói tó hajózható, a csatornát Prato és Pistoia fölött kell elvezetni, Serravallénál kell átvágni, és hagyni, hogy a tóba ömöljön; mert akkor nem lesz szükség zsilipre vagy duzzasztóra, amelyek nem örökkévalóak, hanem folyamatosan kezelni és karbantartani kell őket.
Ügyelj arra, hogy ott, ahol a part kavicsos, a kavicsok közé bezárt víz ne érintkezzen a parttal; mert az áradások, amelyek közéjük hajtják, gyakran kikezdik a kavicsot a parttal összekötő homokot vagy a talajt. Felkavarják és elsodorják, ezért a partot képező kavics könnyen leomlik, és betemeti a csatornát. Ezért a part és a víz között négy könyök széles sávot kell hagynod, a legmagasabb egy könyöknek a víz felett kell elhelyezkednie. Ezenkívül a sáncot a cölöpök és a kavics között deszkákkal kell felszerelned, ez az eljárás tökéletes.
A csatorna alapvonalainak, MA-nak és NO-nak, NO-ban nagyon mélyen kell indulniuk, és MO-ban lehetőség szerint magasan, szinte az átlagos talajszint fölött kell végződniük, hogy a híd ívei lehetőség szerint magasan épülhessenek, mégpedig a híd alatt áthaladó folyó megáradásának veszélye miatt.
És tudd meg, hogy ezt a csatornát könyökönként nem több, mint négy dínárért ki lehet ásatni, ha az ember minden munkásnak naponta öt szoldót fizet. A csatornának egyébként március közepe és június közepe között kell épülnie, mert olyankor a parasztok szabadok az egyéb elfoglaltságaiktól, ezért kevesebb pénzért is felfogadhatók, a napok hosszabbak, és a hőség sem gyötri az embereket.
Veszélyes a hajókat a zsilipben vagy a zsilipen kívül kikötni, ezért, mihelyt a zsilipkapuk kinyílnak, a hajókat jó messze hátul ki kell kötözni, hogy ne legyen alkalmuk a mélyebb helyekre sodródni, ahol a víz kizúdul a zsilipkapuból; mert ha oda sodródnának, akkor a víz, amely a kapuból a többi vízre rázúdul, betörne a hajóba, hamar megtöltené, és elsüllyesztené.
C.46.
Az alábbi berendezés egy duzzasztógát, amely az árral szemben haladó, megrakott hajóknak szolgál nagy előnyére; ugyanis, ha a hajó beleütközik S-be, akkor az lesüllyed, K pedig felemelkedik és elrekeszti az S mögött található vizet. Ez a víz tehát gyorsan felduzzad és megemelkedik, a hajó pedig könnyedén siet át a víz nyitott torkolatán.
Az emelő elve alapján az összes nagy folyót fel lehet vezetni még a nagyon magas hegyek fölé is.
Ha cdb folyó az egyik nagy ágát az a pontba irányítja, majd pedig az újra b pontba esik vissza, akkor az ab vonal súlya jóval nagyobb lesz, mint az ac vonalé, annyira, hogy elegendő vizet tud maga után húzni ahhoz, hogy nagy hajókat átvigyen a hegyeken.
C.108.
Ha egy csatorna egy másik folyó alatt haladva kanyarodik, akkor erős nyomást fejt ki, mivel meg akarja emelni a saját mennyezetét. Most felteszem a kérdést: mennyi súly szükségeltetik ahhoz, hogy a fönt tornyosuló víz súlyának ellen tudjon állni?
C.199.
Minden olyan folyóra, amelynek a töltések között kell maradnia, ki kell nevezni egy biztost, aki a folyó lakosai fölött parancsoló hatalommal rendelkezik, és aki javításokat rendelhet el ott, ahol valami mindig beszakad.
C.297.
Az a folyó, amelynek folyása egyenes, jobban megmarad a töltések között.
Milánó hajózható csatornái hozzávetőlegesen egy könyöknyit esnek mérföldenként. És úgy vélik, hogy a víz felszíni mozgásának elegendő mérföldenként egy hüvelyk.
A hajózható csatornát a posztókészítők céhének kell építenie, és a belőle származó bevétellel is neki kell rendelkeznie. Ennek a csatornának Pratón, Pistoián és Serravallén át kell vezetnie, és a tóba kell ömlenie; mert akkor nem lesz rajta zsilip, tehát tartósabb lesz, és többet fog hozni azoknak a helységeknek, amelyeket érint.
A fűzfák gyökerei nem hagyják, hogy a csatornák töltései tönkremenjenek, a fűzfák ágai pedig, amelyeket keresztirányban, vagyis a töltés szélességében nőni hagynak, majd később alul levágnak, évről évre vastagodnak […], így egy tömbből álló, élő töltést kapsz.
I.F.13.
Építs gátat a tengerből jövő vékony csatornára, hogy vihar vagy dagály esetén lezárhasd, apálykor pedig megnyithasd.
I.F.16.
Van egy házam egy folyó partján, és a víz elhordja alóla a földet, annyira, hogy a beomlás fenyegeti. Ezért most úgy akarom elrendezni, hogy a folyó a már kivájt üreget újra feltöltse, az említett házat pedig újra megszilárdítsa.
Ilyen esetben a második [könyv] negyedik [tételéhez] igazodjunk, amelyik bizonyítja, hogy minden mozgó test lendülete azon a vonalon halad tovább, amelyiken keletkezett. Ezen az alapon nm ferde irányban gátat fogunk emelni; de talán még jobb lenne följebb, oq-t választani, hogy az egész tömeg a dűnén innen, a házadnál lévő üregben rakódjon majd le. És ugyanez történne a k dűne tömegével is, ami még ezen a télen célra vezetne.
De ha a folyó nagy és széles lenne, akkor az említett gátat három vagy négy megszakítással kellene elkészíteni. Az elsőnek, amelyik a víz folyásirányában helyezkedik el, a parttól a folyó szélességének negyedéig kell kiugrania. Azután ez alatt kell építeni egy másikat, olyan messzire, amekkora az első gátról lezúduló víz ugrásának legmagasabb pontja; mert ebben a tetőpontban hagyja hátra a víz a kavicsdomb csúcsát, amit az első gátról a mélybe zúduló víz az első ütközése alkalmával kiásott. Ennek a második gátnak pedig a folyó szélességének feléig kell kinyúlnia. A harmadiknak, amelyik ugyanarról a partról indul ki, ez alatt kell következnie, mégpedig a második által feltételezett távolságban, vagyis amilyen messze a második van az elsőtől, és a folyó szélességének háromnegyedéig kell érnie. Ugyanígy kell eljárnod a negyedik gátnál, amelyik teljes szélességében elrekeszti a folyót. Ebből a négy gátból, vagyis, helyesebben mondva, e négy töltésből sokkal nagyobb erő származik, mint ha az egész anyagból egyetlen töltés épült volna, amelyik egyenletes vastagságban, teljes szélességében elzárta volna a folyót. Ez a második [könyv] ötödik [tételének] esete, amelyben bizonyítva van, hogy egyetlen gerenda tömege, ha négyszer olyan hosszú is, nem a negyed részét bírja el annak, amit korábban elbírt, hanem sokkal kevesebbet.*
L.32.
Egyetlen zsilipkapu sem lehet keskenyebb, mint általában a csatorna, mert akkor örvény keletkezik a vízben, és tönkreteszi a töltést.
I.H.76.
A csatornákat mindig zsilipekkel kell ellátni, hogy az áradás ne tudja a töltést sem megrongálni, sem tönkretenni, valamint hogy a víz mennyisége mindig ugyanannyi legyen.
C.297.
Mivel minden folyónak a szélessége közepén gyorsabb a folyása, mint a széleken, és mivel egyenletes folyás esetén a felszínén nagyobb a sodrása, mint a mélyben, a mozgatható, csónakokra felszerelt hidak önmagukban véve gyengébbek a hosszuk közepén, mint a végeiknél. Ebből arra következtetek, hogy – mivel a hidak annál gyengébbek lesznek, minél erősebben ütközik beléjük a víz – ezek a hidak középen fognak eltörni.
Gondold meg, hogy a hidak készítésénél a csónakok mindig az áramlás vonalának megfelelő hosszirányban helyezkednek el, mivel annál könnyebb lefektetni a hidat, minél kevésbé érik a csónakot a hullámok.
C.176.
