Kísérletek

A Nap természete szerint melegnek bizonyul, nem pedig hidegnek, ahogy azt már fent mondtuk.

Amikor a hideg homorú tükör összegyűjti a tűz sugarait, magánál a tűznél is melegebben veri vissza őket.

A hideg vízzel teli üveggömb is a tűznél melegebben veri vissza az összegyűjtött sugarakat.

Ebből a két említett tapasztalatból következik, hogy a tükör vagy a hideg vízzel teli gömb által visszavert sugarak saját képességükből adódóan melegek, nem pedig azért, mert a tükör vagy a gömb meleg; s hasonlóképpen igaz a napsugarakra is, amelyek ezeken a testeken áthatolnak, hogy képességük révén melegek. – Ugyancsak a fent említett tapasztalatok alapján bizonyul a Nap forrónak, vagyis a tükörrel és a gömbbel végzett kísérlet alapján, amelyek, habár hidegek, összegyűjtve a tűz melegének sugarait, meleggé teszik őket, mivel az első ok is meleg: hasonló történik a Nappal is, amely meleg lévén, áthatolva a hideg tükrökön nagy hőt sugároz.*

I.F.85.

 

Ha a hüvelykujjtól számított második ujjadat a harmadik hegye alá viszed, úgy, hogy az egész köröm kilátszik a másik oldalon, akkor azt a tárgyat, amelyet mindkettővel megérintesz, kettőnek fogod érzékelni, feltéve, hogy a tárgy kerek.*

C.204.

 

Van egy borral teli edényem, abból a felét leeresztem, és vizet töltök utána, úgy, hogy az edény félig borral, félig vízzel lesz tele. Aztán újra leeresztem a felét, és újra vizet töltök utána úgy, hogy…

Mivel minden folytonos mennyiség a végtelenségig osztható, a következőt tapasztaljuk: Ha egy adott mennyiségű bort egy olyan edénybe öntünk, amelyen folyamatosan víz folyik keresztül, akkor az edényben található víz sohasem lesz tökéletesen mentes a bortól.

C.218.

 

Ha meg akarod találni a mágnesnek azt a részét, amelyik északnak fordul, akkor végy egy nagyméretű edényt, és töltsd meg vízzel. Tegyél a vízre egy fából készült tálkát, és helyezd bele a mágnest további víz hozzáadása nélkül. Akkor ugyanis hajó módjára a vízen fog úszni, és vonzóerejének következtében rögtön az északi sarkcsillag felé fog haladni. Arrafelé fog haladni, mihelyt a tálkával a csillag felé fordult, azután átszeli a vizet, az edény pereménél pedig a fent említett északi oldalával áll meg.*

I.E.2.

 

A harmatcseppekkel, amelyek tökéletesen gömbölyűek, sok különböző esetet meg lehet vizsgálni a víz szférájának tartományában: hogyan tartalmazza a föld testét anélkül, hogy felszínének gömbölyűségét elveszítené stb.

Először is vegyünk egy kölesmag nagyságú ólomkockát, és egy nagyon vékony, ráerősített fonal segítségével merítsük bele ebbe a cseppbe. Meglátod majd, hogy a csepp nem veszíti el eredeti kerekdedségét, habár annyival nagyobb lesz, mint amennyit az ebbe a cseppbe bezárt kocka kitesz.

I.F.62.

 

Arról, hogy egy erősebb, de kevesebb meleggel rendelkező fény verődik-e vissza a homorú tükörből nagyobb hővel rendelkező sugarakkal, vagy egy több hővel, de kevesebb fénnyel rendelkező test:

Ehhez a kísérlethez fel kell hevíteni egy darabka rezet, és egy kerek lukon át kell irányítani, úgy, hogy a nagysága és a tükörtől való távolsága ugyanakkora legyen [mint egy gyertyaláng nagysága és távolsága]. Itt van tehát két test, amelyeknek a távolsága megegyezik, hő és ragyogás tekintetében azonban különbözőek, és azt fogod tapasztalni, hogy a nagyobb hő nagyobb hővel rendelkező sugarakban verődik vissza a tükörből, mint a már említett láng. Ennél fogva azt szeretnénk kijelenteni, hogy nem a Nap fénye, hanem természetes melegsége melegít.*

I.F.85.

 

Megismered majd a vizek különböző mértékű könnyűségét, ha egy lenvászon szalag két végét azonos mélységig hagyod beléjük lógni. Ennek tisztának kell lennie, és mind a két oldalon a két edény aljáig kell érnie, amelyekben a kétfajta megvizsgálandó víz van. Majd a vizek elkezdenek a vásznon felemelkedni és lassanként megszáradni, amennyi pedig a felemelkedett vízből megszárad, annyi újra felemelkedik a másikból, míg az edény teljesen száraz nem lesz. Majd töltsd föl újra az edényt, és a víz lassan és észrevétlenül felemelkedik a szövetdarabkán keresztül, ami azután, ahogy már mondtuk, lassanként megszárad. Ezen a módon végül a szövetdarabkában ott marad az elpárologtatott víz üledéke, amiből, a kinyert súly révén, megtudhatod, melyik vízben volt több föld.*

I.G.37.

 

 

Minél több apad le az edényben lévő vízből, annál alacsonyabbra süllyed a felszíne, és minél inkább lesüllyed a felszíne, annál lassabban folyik ki a lopón keresztül. Ha azonban a lopó az őt tartó víz felszínével együtt süllyed, akkor a lopón átfolyó víz mozgása kétségtelenül mindig ugyanolyan marad.

Hogy ezt az állandóságot elérjük, az n edényt az m higanyfürdőre helyezve hagyjuk. Ez az n edény olyan, mint egy csónak, amelyik a lopót hordozza, a fenekével pedig a levegőből a higanyba nyomja. A higany az nst lopón keresztül az f edénybe folyik, és minél alacsonyabb lesz a higany felszíne, annál mélyebbre süllyed a rajta nyugvó csónak a lopóval együtt. Ez egészen vékony, aranyozott rézlemezből van, és egy edénybe ereszkedik bele, amelyik, ha a megfelelő súlyt eléri, leesik, és az ütközés révén tüzet hoz létre.

I.G.48.

 

Ki kell próbálni, hogy a nem kenhető firnisz, ha hevítés révén folyékonnyá tesszük, mozgásba jön-e a ferde felületen, amennyiben nem túl vastagon vittük rá fel. Ezt a firniszt, miután folyékonnyá vált, ecsettel folyamatosan el kell simítani.

I.G.73.

 

Ha egy hordóban a bor 4 könyök magasan áll, és a hordó a bort 4 könyök távolságra fecskendezi ki, akkor vajon, ha a bor 2 könyöknyire süllyed a hordóban, ugyanazon a csapon keresztül 2 könyök távolságra spriccel-e, vagyis az esés és a csapból előtörő sugár lendülete azonos mértékben csökkennek-e, vagy sem.

És ha a teli hordó a csapon keresztül 2 pintet tölt meg egy óra alatt, akkor vajon a félig teli hordónak ezen az alapon ugyanazon a folyó csapon keresztül csak egy pintet kell-e megtöltenie?

 

Ha valakit próbára akarsz tenni, és meg akarod nézni, hogy a súly természetét illetően helyes véleményen van-e, kérdezd meg tőle, hogy egy mérleg két egyforma karja közül az egyiket hol kell elvágni ahhoz, hogy a levágott darab, amennyiben a megmaradt rész végére akasztjuk, a másik kart pontosan kiegyensúlyozza. Ez lehetetlen, és ha az illető megmutatja neked azt a helyet, akkor rossz matematikus.

I.M.68.

 

Ha olyan tüzet akarsz létrehozni, amelyik károkozás nélkül lángba borít egy termet, akkor a következőképpen járj el: Füstöld tele a termet először sűrű tömjénnel vagy egy másik illatanyaggal; azután zúzz porrá, helyesebben mondva párologtass el 10 font borszeszt, mialatt forrásig hevíted.

De ügyelj arra, hogy a terem egészen le legyen zárva, majd pedig hints firniszport ebbe a füstbe, mert ezt a port az ilyen füst különösen jól bírja. Azután hirtelen lépj be egy égő fáklyával az említett terembe, és az rögtön fényes lángokba borul.

F.I.43.




Hátra Kezdőlap Előre