Perspektíva

A perspektíva minden esete megérthető a matematika öt alapfogalma, vagyis a pont, a vonal, a szög, a felület és a test alapján.

Méghozzá a pont egyedüli a maga nemében, mert nincs sem magassága, sem szélessége, sem hosszúsága, sem mélysége, amiből arra következtethetünk, hogy oszthatatlan, és nem foglal magába teret.

A vonal háromféle lehet, mégpedig egyenes, görbe és ívelt, nincs sem szélessége, sem magassága, sem mélysége, csak hosszúságát tekintve osztható. A két végén két pont van.

A szög két vonal vége egyetlen pontban, és háromféle szög lehetséges, mégpedig derékszög, hegyesszög és tompaszög.

Felületnek azt nevezzük, ami a testet határolja, nincs mélysége, így a mélységét tekintve nem osztható, ahogyan a pont és a vonal sem, hanem csak a hosszúsága vagy szélessége tekintetében osztható. Éppen olyan sok különböző felület van, mint ahány test, amelyet ők alkotnak.

A test az, aminek van magassága, szélessége, hosszúsága és mélysége, és minden tekintetben osztható. Az ilyen testeknek végtelenül sokféle alakjuk van. A látható testeknek csak két fajtájuk van. Az első fajtába azok tartoznak, amelyeknek nincs semmiféle alakjuk vagy bármilyen éles vagy meghatározott körvonaluk, vagy ha van, akkor nem észlelhető, úgyhogy az ember csak alig tudja a színüket megkülönböztetni. A második fajtába azok a látható testek tartoznak, amelyeket felület határol, és meghatározott alakjuk van.

Az első fajtába tartozó, vagyis a felület nélküli testek sajátja, hogy vékonyak, vagyis helyesebben mondva, folyékonyak, és könnyen feloldódnak vagy elkeverednek más vékony testekben, ahogyan az iszap a vízben, a köd vagy a füst a levegőben, vagy a levegő eleme a tűzével, és más hasonló anyagok, amelyeknek a külső részeik a közelükben lévő testekkel keverednek. E miatt a keveredés miatt elmosódottak és érzékelhetetlenek a határvonalaik, annyira, hogy felület nélkülinek tapasztaljuk őket, mivel állandóan egymásba folynak.

A második fajtát két továbbira lehet osztani, mégpedig az átlátszókra és az átlátszatlanokra. Átlátszó az, amelyik minden oldalon a maga egészét mutatja, és semmit sem rejt maga mögé, mint az üveg, a kristály, a víz és effélék. A testek másik alfaját, amelyeknek a felülete és az alakja meghatározott, átlátszatlanoknak nevezzük. Ezeket részletesen kell tárgyalni, mert végtelenül sokféle fajtájuk van.

C.132.

 

A szemtől azonos távolságra elhelyezkedő, azonos nagyságú testek közül az, amelyiknek fehérebb a színe, nagyobbnak fog tűnni.

A szem az azonos nagyságú, tőle azonos távolságra elhelyezkedő tárgyakat azonos nagyságúként észleli.

Ha az azonos nagyságú tárgyak a szemtől különböző távolságra helyezkednek el, akkor különböző nagyságúnak fognak tűnni.

A különböző nagyságú tárgyak néha, a szemtől való különböző távolságuk miatt azonos nagyságúnak látszanak.

I.F.60.

 

A színe miatt sok nagyméretű tárgy, nagy távolságon, elveszíti éles körvonalait, és ugyancsak a színe miatt sok kisméretű tárgy megőrzi azt nagy távolságon is.

Az a tárgy, amelynek a színe a levegőével azonos, közepes távolságon megőrzi a körvonalai élességét, az a tárgy, amelyik a levegőnél világosabb, nagyobb távolságon is megőrzi őket, az viszont, amelyik a levegőnél sötétebb, már kisebb távolságon is elmosódottá válik.

Azonban e közül a három különféle tárgy közül az, amelyiknek elütő színű háttere van, távolabbi helyen is élesen látható.

A perspektivikusan ábrázolt tárgy természethűnek látszik, ha szemlélője arra a helyre áll, ahonnan a kép nézetét vették.

Ha egy közelben álló tárgyat úgy akarsz ábrázolni, hogy éppen úgy hasson, akár a természetes tárgy, nem kizárt, hogy a te perspektívád mindenféle hibás megjelenési formákkal és aránytalanságokkal – amilyeneket az ember rossz alkotáson tud elképzelni – hibásnak fog tűnni, amennyiben ennek a perspektívának a szemlélője szemeivel nem ugyanabban a magasságban és irányban helyezkedik el, mint amilyenben ennek a perspektívának a rajzolása közben a te szemed, illetve nézőpontod volt. Kellene tehát készítened egy akkora ablakot, amekkora az arcod, vagy sokkal inkább egy lukat, amelyen keresztül az említett tárgyat szemlélni tudod, és ha így teszel, műved, abban az esetben, ha árnyékkal és fénnyel megfelelően van ellátva, kétségtelenül ugyanúgy fog hatni, mint a természet. Bizony, utána alig tudod majd meggyőzni magad arról, hogy ezek a tárgyak festve vannak. Egyébként először egyáltalán ne foglalkozz azzal, kivéve, ha nézetedet akkora távolságból veszed, amelyik legalább hússzor akkora, mint annak a tárgynak a szélessége vagy hosszúsága, amelyiket éppen ábrázolod. Az ilyen minden szemlélőt ki tud elégíteni, akárhol is áll szemben az említett művel.

C.249.




Hátra Kezdőlap Előre