A milánói dóm építésével megbízott urakhoz (1487–1490)
Uraim! Egyházatyák! Megbízottak! Miként az orvosnak, a betegek gondviselőjének és ápolójának ismernie kell, hogy mi is az ember, mi az élet, mi az egészség, miként őrizhető az meg a különböző elemek közötti egyensúly és összhang fenntartásával, illetve, hogy az összhang megbomlása miként borítja föl és teszi tönkre, és mindezek ismeretében hatékonyabban tudja meggyógyítani azokat, akiknek egészsége megbomlott…
Tudjátok, hogy az orvosságok, amennyiben helyesen alkalmazzák őket, helyreállítják a betegek egészségét. Ezeket akkor tudja az orvos helyesen alkalmazni, ha az orvos megismeri, hogy mi is az ember, mi az élet, milyenek a különböző alkatok, kitapasztalja ezek természetét és ugyanígy az egészségét is. Ha ezeket jól megismeri, könnyen felismeri majd az ellentétüket is. És ha így történik, könnyen tudja őket orvosolni.
Tudjátok, hogy az orvosságok, amennyiben helyesen alkalmazzák őket, helyreállítják a betegek egészségét, és aki jól ismeri, az helyesen is alkalmazza őket, ha azt is tudja, mi az ember, mi az élet és a különféle alkatok, és mi az egészség. Ismerve ezeket, ismerni fogja ellentéteiket is, ha pedig így van, közelebb jut majd a megoldáshoz, mint bárki más. Ugyanerre van szüksége a beteg dómnak is. Vagyis egy gyógyító építőmesterre, aki jól tudja, milyen is egy épület, milyen szabályokon alapul a helyes építkezés, hogy ezek a szabályok honnan származnak, és hány részre oszlanak, hogy melyek azok az okok, amelyek az épületet egyben tartják, és maradandóvá teszik. Aki ismeri a súly természetét és az erő törekvéseit, tudja, mi módon kellene őket összekötni és egyesíteni, és hogy együttesen milyen hatást hoznak létre. Aki a fent említett dolgoknak valóban tudatában van, eszével és munkájával megelégedésetekre szolgál majd.
Ezért anélkül, hogy bárkit becsmérelnék vagy megrágalmaznék, szándékomban áll részben érveimmel, részben pedig munkáimmal megelégedésetekre szolgálni. Néhány alkalommal felfedem majd előttetek a jelenségek okait, máskor tapasztalati úton támasztom alá az észérveket. Mindezeket megerősítem még néhány régi építész tekintélyével, akiknek épületei kiállták a próbát, és megmutatom, mi okból dőlnek össze vagy maradnak fenn hosszú ideig stb.
Azt is megvilágítom majd általuk, hogy az első a terhelés, hogy milyen és mennyi oka vannak annak, ha egy épület romba dől, illetve mi módon tehető biztossá és maradandóvá.
De hogy ne untassam Kegyelmeteket, mindenek előtt ecsetelem és világosan elétek tárom, mi volt a dóm első építőjének szándéka, s ezt a már megkezdett épülettel támasztom alá. És ha ezt megértettétek, világosan látjátok majd, hogy az én modellem ugyanazt a szimmetriát, ugyanazt az összhangot, ugyanazt a formát tükrözi, amely a már megkezdett épület sajátja.
Mi is tulajdonképpen az épület, honnan származnak a helyes építkezés szabályai, hány és milyen részre oszthatók ezek?
Válasszatok akár engem, akár mást, aki mindezeket érthetőbben elétek tárja, de tegyetek félre minden indulatot.
C.270.
Ludovico Sforzához (1482)
Nagyrabecsült Uram! Miután most már kielégítően szemügyre vettem és megvizsgáltam mindazok terveit, akik magukat folyton folyvást hadi eszközök készítőinek és mestereinek mondják, látom, hogy találmányaik és azok alkalmazása semmiben sem különbözik az általában használtaktól. Ezért akarom én, anélkül, hogy bárki mást lebecsülnék, Méltóságod előtt feltárni titkaimat, és rendelkezésére bocsátani mind az alább röviden felsoroltakat, hogy a kellő időben haszonnal alkalmazhassa őket.
1. Terveztem könnyű és erős hidakat, amelyek nagyon könnyen szállíthatók, és amelyekkel az ellenséget üldözőbe lehet venni, de esetenként menekülni is lehet, valamint olyanokat, amelyeknek sem a tűz, sem a csata nem árthat, ám könnyen és kényelmesen felállíthatók és elbonthatók. És vannak terveim az ellenség hídjainak felgyújtására és elpusztítására.
2. Ostrom esetén el tudom vezetni a vizet az árokból, számtalan hidat, faltörő kost, létrát és egyéb, az említett vállalkozáshoz szükséges eszközt tudok készíteni.
3. Továbbá, hacsak nem sziklára épültek, tervem van olyan fellegvárak vagy más erődítmények elpusztítására, amelyek ostrománál akár a töltés magassága, akár a hely vagy a fekvés szilárdsága miatt az ágyúk nem alkalmazhatóak.
4. Terveztem olyan ágyúkat, amelyek nagyon kényelmesen és könnyen szállíthatók, és szinte fergeteg módjára ontják az apró köveket, a belőlük felszálló füst halálra rémíti az ellenséget, soraiban pedig tetemes károkat és zűrzavart okoz stb.
5. Továbbá terveztem aknákat és titkos, kanyargós átjárókat, amelyeken keresztül minden zaj nélkül meghatározott helyekre lehet eljutni, még ha valamely árkon vagy folyón kell is átkelni.
6. Továbbá olyan fedett, biztos és sérthetetlen szekereket, amelyek, ha ágyúikkal az ellenség soraiba hatolnak, nincs akkora fegyveres haderő, amelyet ne vernének szét. Ezek mögött pedig a gyalogság sértetlenül és akadálytalanul haladhat előre.
7. Továbbá, szükség esetén, készítek ágyúkat, mozsárágyúkat, valamint tetszetős és a célnak megfelelő formájú kőhajítógépeket, amelyek különböznek az általában használtaktól.
8. Ahol az ágyúk nem elég hatékonyak, ott különböző kőhajítógépeket és egyéb, nem szokványos, ám hihetetlenül hatékony eszközöket alkalmazok, egyszóval a különböző helyzeteknek megfelelően számtalan, változatos védekező és támadó eszközt találok ki.
9. Ha tengeri csatára kerül sor, terveztem jó néhány olyan eszközt, amelyek támadásra és védekezésre rendkívül alkalmasak, valamint hajókat, amelyek ellenállnak a legnagyobb ágyúzásnak, pornak és füstnek is.
10. Béke idején pedig méltán összemérhetem magam bárkivel építészetben, köz- és magánépületek emelésében és a víz elvezetésében egyik helyről a másikra, ami védekezésre és támadásra egyaránt alkalmas.
Továbbá értek a márvány, a bronz és az agyag megmunkálásához, a festészethez nemkülönben, úgyhogy az összehasonlítást bárkivel kiállom.
Emellett egy bronz lovas szobrot is lehet készíteni, amely Uraságod megboldogult atyjának és a jeles Sforza családnak halhatatlan dicsőséget és örök megbecsülést kölcsönözne.
És ha valakinek a fent elsoroltak közül bármi lehetetlennek vagy megvalósíthatatlannak tűnne, készen állok a bizonyításra, akár az ön parkjában, akár más helyen, ahol Méltóságod kívánja. A legmélységesebb alázattal ajánlom magamat stb.
C.391.
Bátyjához, Domenicóhoz
Szeretett bátyám, csak értesíteni akarlak, hogy a napokban megkaptam egyik leveled, amelyből megtudtam, hogy örökséget kaptál, amelynek, úgy tudom, igen örvendtél. Nos, idáig okosnak tartottalak, ám most már világosan látom, hogy én épp olyan messze jártam a helyes ítélettől, mint te az okosságtól. Hiszen te azon örvendezel, hogy szereztél magadnak egy buzgó ellenséget, aki minden erejével szabadságra törekszik, amelyet csak halálod révén érhet el.
C.202.