Az idős Leonardo 1517-ben I. Ferenc francia király meghívására elhagyta Rómát. Magával vitte három nagy festményét – a Mona Lisát, a Szent Annát és a Keresztelő Szent Jánost –, valamint kéziratait. I. Ferenc az Amboise melletti cloux-i kastélyt bocsátotta rendelkezésére, ahol gyakran meglátogatta. Leonardo jobb karja hamarosan megbénult, rajzait és rejtjeles (tükörírásos) naplóit bal kézzel készítette. Egyetlen munkatárs és tanítvány kísérte, az előkelő milánói családból való Francesco Melzi. Leonardo végrendeletében őrá hagyta kéziratait és rajzait. Halála után ezeket Melzi Milánóba vitte. A lapok utólagos (át)rendezése Pompeo Leoni szobrász elképzelését követte (1630). Ő kapcsolta össze a Codex Atlanticus néven ismert lapokat is. A kéziratok szétszóródása 1796-ban kezdődött meg, amikor Napoleon elfoglalta Milánót, s elrendelte a Leonardo-hagyaték Párizsba szállítását. Egy részük máig is ott van, más gyűjtemények visszakerültek Itáliába, ismét mások Windsorban és Madridban találhatók, illetve magánkézbe kerültek. A teljes – közel 7000 oldalas – anyag facsimile kiadásokon hozzáférhető, földolgozása ma is tart.
Magyarul két kiadás jelent meg a szövegből, Kardos Tibor fordításában. Az első (1953-as) gyűjteményt inkább filozófiai, a másodikat főleg művészeti írásaiból válogatta. Jelen gyűjtemény arra törekszik, hogy új fordításban arányos, teljes képet adjon Leonardo szerteágazó munkásságáról. Az idézeteket tematikusan rendeztük.
A mai olvasónak a legnagyobb nehézséget Leonardo természettudományos tárgyú töredékeinek értelmezése okozza. Ennek oka az, hogy a természettudományok ma használt nyelve, eszköztára – a matematikai formába öntött összefüggések, a koordinátarendszer, a differenciálegyenletek használata, általában az eltérő minőségek mennyiséggé való átválthatóságának gondolata – jóval Leonardo halála után alakult ki. Maga a Mester – kortársaihoz hasonlóan – az arisztotelészi fizikát, pontosabban annak a késő középkor szellemében átformált változatát követte és értelmezte, akkor is, amikor éppen támadta.
Jegyzeteinkben arra törekedtünk, hogy – amennyire ez lehetséges – megadjuk Leonardo szavainak mai értelmezését, ugyanakkor jelezzük a különbségeket is, ami a két kor gondolkodásmódja között fennáll.
Csorba F László