12. ELMOHA előszó

(társszerző: Tóth János)

 

1990. október 12-én egyikünk (É. P.) körlevéllel fordult barátaihoz. Idézünk ebből: „Barátaim! E levél címzettjei olyanok, akiknek a kedvéért visszafordulok, ha a metró lépcsőjén történetesen (mint rendszerint) az ellenkező irányba haladnak. Nagyobb részben húsz éve ismerjük egymást, egyes időszakokban intenzívebben találkoztunk, néha évekig nem tudtunk egymásról semmit. Az a javaslatom, hogy a tavasz végén gyűljünk össze Budapesten kívül, és tartsunk egy nem teljesen szabályos Workshopot, mondjuk Elmélet – modell – hagyomány (ELMOHA) címmel.”

A második körlevélből vett idézet kicsit többet árul el a konferencia céljáról. „Egyrészt bizonyos szakmák észjárásaival ismertethetnénk meg egymást, másrészt (lévén a meghívottak nagyobbrészt a NAGY GENERÁCIÓ tagjai) emberi – szakmai (optimistán szólva) féléletúti összefoglalókban magyarázhatnánk el, hogy eddig mit, meg – persze – mit nem… stb. Az azóta veletek folytatott beszélgetésekből az derült ki, hogy nagyjából valamennyien érezzük a racionalista világkép elégtelenségét. Talán többségünk elismerné, hogy a racionalitás is történeti kategória, és valamilyen „újtípusú racionalitás” a mostaninál kielégítőbb választ adhatna a lassan mindent elöntő ál- és még csak álse-tudományoknak. Irányítónak – kissé félve – a »posztmodern« szót is ideírom.”

Az összejövetelt 1991. május 26–30. között meg is tartottuk. Az eredetileg meghívottak közül nem voltak jelen különböző okok miatt: Gervai Judit, Lábos Elemér, Pléh Csaba, Réti Péter, Schubert András és Vekerdi László. A megjelentek közül pedig nem szerepel írással a kötetben – nem is adott elő – Esterházy Péter és Orzó László.

 

Csillebérc – Gödöllő, 1992. március.

 

Érdi Péter – Tóth János, in: Elmélet, modell, hagyomány (szerk. Érdi Péter és Tóth János),  MTA KFKI, Budapest, 1992.

 

Az ELMOHA első összejöveteléről készült kiadvány tartalomjegyzéke:

 

Balassa Péter: Az esztétika helye és helytelensége

Érdi Péter: Van-e viszonya a posztmodernnek a természet(?)tudományokkal?

Farkas János László: Átlátszó és átlátszatlan

Hraskó Péter: Kvantumelmélet, holizmus, redukcionizmus

Kampis György: Egy biológiai hermeneutika felé

Lázár József: Kis magyar karrier

Malina János: Hogyan nem lettem igazi ellenálló?

Marton Péter: Szókratésszel és Platónnal Menón kertjében (Interpretációs kísérlet Platón Menónjához)

Ropolyi László: A válság filozófiája és a válság tudománya

Tóth János: Erről-arról




Hátra Kezdőlap Előre