A könyv egyik fejezetét (A pasztell) |
ÉRDEKESSÉGEK | |
| Hírek a Népszabadság online archívumából | ||
| Magyarok a Salon des Artistes Indépendents-ban | ||
| "Fekvő akt-kirakó" | ||
| VÁLOGATOTT SZAKIRODALOM |
Értékes képeket loptak el a riasztó mellől
A Kiscelli Múzeumból eltulajdonított festmények nem voltak biztosítva
Megtalálták az ellopott képeket
(Népszabadság - Fekete Gy. Attila - 2003. február 19.) A megkerült képek kiállítása
(Népszabadság - Cs. L. - 2003. április 7.)
Magyarok a Salon des Artistes Indépendents-ban
Működés: A darabokat párosával lehet megcserélni:
először az egyikre kell egyet kattintani, és ha sárga színű lesz a kerete,
akkor pedig arra a darabra, amelyikkel ki szeretnénk cserélni. Újrakeverni
az ablak frissítésével
vagy a darabszámokat mutató valamelyik nyomógomra kattintva lehet. Lassúbb
gépeken az újrakeverés eltart néhány másodpercig. Ha a kép szélén véletlenül
ott marad néhány képpont az előző keverésből, akkor csak mozdítsuk meg
a böngésző gördítősávját az ablak jobb szélén, ez újrarajzolja a képet. A
program működéséhez szükség van a Java
futtató környezetre. A programot Perlaki Attila készítette.
(Népszabadság - S. I. - 2002. július 2.)
Hétfő hajnalban betörtek a Kiscelli Múzeumba, és elvittek négy, a Fővárosi Képtár gyűjteményéhez tartozó festményt. A riasztásra helyszínre érkező biztonsági őrök még látták a két menekülő elkövetőt. A képek pontos értéke ismeretlen, bizonyos azonban, hogy a műalkotások, a hazai közgyűjteményi gyakorlatnak megfelelően, nem voltak biztosítva.
Éjjel egy óra körül jelezte a múzeum biztonsági rendszere, hogy illetéktelenek járnak az épületben. A helyszínre siető biztonsági őrök azonban már csak a társa után az ablakon át a belső udvarra kiugró betörőt látták, aki sántikálva, hóna alatt a képekkel nyert egérutat. A húsz perc alatt a helyszínre érkező rendőrök már csak a nyomok kereséséhez és rögzítéséhez láthattak hozzá.
Előző este tíz óráig komolyzenei koncert volt a múzeum belső udvarán. Egyesek szerint nem kizárt, hogy a tettesek ekkor maradtak az épületben.
A rendőrség szerint viszont a főbejárat vasrácskapuján a levágott lánc és a lakat arra utal, hogy kívülről érkeztek a múzeumba. Azt nem erősítették meg, hogy a betörők kötélen másztak volna fel az első emeleti folyosóra.
A Kiscelli Múzeumban két éve szerelték fel a ma is korszerűnek számító biztonsági rendszert. Az épületen belül huszonnégy órán át fegyveres biztonsági őrség működik. Éppen ezért - mondta Fitz Péter a Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozó Fővárosi Képtár igazgatója -, értetlenül állnak a történtek előtt. A kamerák és a riasztóberendezés működött, ám erről a rendőrség kérésére, a nyomozás érdekében többet nem árulhatott el.
A múzeumból eltűnt négy olajfestmény közül kettő a Kossuth-díjas festő, Czóbel Béla alkotása: a Lila csendélet (71x61) és a Szakácsnő (90x72,5 cm), mindkettő 1930-ban készült. Szintén 1930-ból való Márffy Ödön érdemes művész Vacsorázó társaság (50x60) című műve. A negyedik kép egy 1924-26 között készült alkotás, a Munkácsy-díjas Szobotka Imre Piac (60x90) című festménye. A képek értékét nehéz megbecsülni, azokat ugyanis több mint harminc éve vásárolta meg a múzeum. A műtárgypiacon gazdát cserélő más Czóbel-képek árához viszonyítva Fitz Péter több mint százmillió forintra becsülte a kárt, szakértőnk viszont úgy véli, hogy árverésen aligha kapnának értük többet hatvanmilliónál.
A múzeum első emeleti folyosójának faláról három egymás melletti képet, a szemközti ablakok közti képekből pedig egyet emeltek le a tolvajok. Azt az igazgató sem értette, hogy miért éppen ezeket a képeket vitték el. Lehet, hogy azokat csak találomra szedték össze egy helyről, de az sem kizárt, hogy direkt ezekért jöttek. Ugyanakkor a három egymás melletti képet egy-egy nem kevésbé értékes Ferenczy Béni kisméretű szobor, valamint egy Derkovits Gyula és egy Szőnyi István kép közül vitték el. Az igazgató szerint az ellopott festmények ismertek, vagyis legális műkincs-kereskedelemben értékesítésük szinte lehetetlen, külföldre pedig nem érdemes vinni őket, mert ott nem ilyen drágák. Ezért még a művészettörténész szakértők sem értik, miért ezt a négy képet lopták el. Ahogyan az igazgató fogalmazott: az elkövetők vagy nagyon profik, vagy igazi pancserek.
A Kiscelli Múzeumben kiállított műalkotások nincsenek biztosítva. Fitz Péter elmondta, hogy ez általában jellemző a hazai közgyűjteményekre, hiszen éppen felbecsülhetetlen értékük miatt nincs az a költségvetés, amely képes lenne kifizetni a biztosítási díjat.
Egy szakember szerint a legtöbb múzeumban nincs is szükség az értékek biztosítására, hiszen a technika, a fegyveres őrség olyan tér- és tárgyvédelmet jelent, amely szavatolja az értékek biztonságát. Ha más kiállításnak műtárgyakat adnak kölcsön, akkor a szakmai zsargonban használt úgynevezett szögtől szögig biztosítást kötik a fogadó kiállítók. Ez azt jelenti, hogy a szerződés például a kép eredeti helyén a szögről való leakasztástól az oda visszaakasztásig érvényes. A nagy képtárak általában még a biztosítási kötvényt és az azon szereplő feltételeket is ellenőrzik, mielőtt a falról leakasztanák a műtárgyat.
A Fővárosi Képtár négy ellopott festménye után a BRFK vagyonvédelmi osztálya indított nyomozást.
Hétfőn egy budai bérelt lakás használaton kívüli raktárában a BRFK nyomozói megtalálták azt a négy értékes festményt, amelyet tavaly július elsején loptak el a Kiscelli Múzeumból. Eddig négy személyt tartóztattak le a képlopással összefüggésben, azonban a BRFK keddi sajtótájékoztatóján nem zárták ki, hogy a gyanúsítottak köre tovább bővülhet.
Tavaly július elsején éjjel fél kettőkor a riasztócsengő hangjára az első emeleti folyosóra siető biztonságiaknak köszönhetően csak négy festményt sikerült leakasztaniuk a falról az akkor még ismeretlen tetteseknek. Az egyik feltételezett betörő, B. Sándor (46) súlyosan megsérült, amikor kiugrott az emeleti ablakból. Társai autóval elmenekültek, a sérült férfit pedig a Remete-hegy egyik bokros területéről szállították a Honvéd Kórházba. Néhány nappal később a rendőrség DNS-minta alapján azonosítottat B.-t, mint a betörés egyik elkövetőjét. Kapcsolatainak ellenőrzése közben jutottak el M. Ernőhöz, aki sofőrként vett részt a betörésben, és a harmadik gyanúsítotthoz, a 36 éves B. Sándorhoz.
Bár a rendőrség röviddel a betörés után elfogta a végrehajtókat, a képeket hétfőig hiába keresték. Bodnár Zsolt ezredes, a BRFK főosztályvezetője keddi sajtótájékoztatóján elmondta: a nyomozók az elmúlt hét hónapban feltérképezték és ellenőrizték a gyanúsítottak kapcsolatait, vizsgálták, hogy a letartóztatottak a bűncselekmény elkövetése előtt hol béreltek lakást, és hol tárolták a betöréshez vásárolt eszközöket, köztük a hegymászó-felszerelést. Somodi József alezredes, a vagyonvédelmi osztály vezetője szerint a gyanúsítottakon kívül csak kevesen tudtak arról, hogy kinek adták el a képeket, és hol rejtegetik azokat. A nyomravezetőnek felajánlott egymillió forintos jutalom hatására sem kapott olyan bejelentést a rendőrség, amely közelebb vitte volna a megoldáshoz. Kiderítették viszont, hogy a képeket V. Zoltánnak adták tovább a betörők. V. ellen orgazdaság gyanújával eljárás indult, a rendőrök azonban azt feltételezik, hogy V. is csak megrendelést közvetített, bár egyelőre nem tudni, hogy kinek adták volna tovább a mintegy százmillió forint értékűre becsült képeket.
A rendőrség még folytatja a nyomozást, de a négy festményt - Czóbel Béla Lila csendélet és Szakácsnő, Márffy Ödön Vacsorázó társaság és Szobotka Imre Piac című alkotásait - hamarosan visszaadják a Kiscelli Múzeumnak. Fitz Péter igazgató a rendőrségi sajtótájékoztatón elmondta: a képeket a szakértői vizsgálatok után restaurálni kell, de úgy tűnik, nem szenvedtek jóvátehetetlen károkat.
Egy hétig a Budapesti Történeti Múzeum barokk csarnokában, a Várban láthatja a közönség azt a négy festményt, amelyet tavaly július 1-jén éjszaka raboltak el a Kiscelli Múzeumból. Bár a tetteseket hamar elfogták, a képeknek csak az idén, február 17-én akadtak nyomára egy budai bérelt lakás használaton kívüli raktárában. A négy festmény, Czóbel Béla Lila csendélete és Szakácsnője, Márffy Ödön Vacsorázó társasága és Szobotka Imre Piac című alkotása az alpinista eszközökkel végrehajtott lopás és a rejtegetés során károsodtak, ezért restaurálni kellett azokat. A festő-restaurátor, Hernádi György szerint a képeket dobálták, kereteik összetörtek, vásznuk gyűrődött, s ráadásul erősen párás helyen tartották őket, emiatt penészesedtek, hólyagosodtak. Legjobban Czóbel Lila csendélete sérült, ennek vakkerete is megsemmisült, így a vásznat semmi sem merevítette. A négy megkerült kép felújítva, új díszkeretben kerül ismét közönség elé. Az egyhetes kiállítást szombaton Vukán Béla alezredes, az ORFK műkincs- és műtárgyvédelmi alosztályának vezetője és Bodó Sándor, a BTM főigazgatója nyitotta meg. Később a festményeket ismét a Fővárosi Képtárban, a Kiscelli Múzeum épületében helyezik el.
Forrás: Népszabadság online archívuma
http://www.nol.hu/cikk/68827/
http://www.nol.hu/cikk/99198/
http://www.nol.hu/cikk/105172/
1. Picasso és Cézanne. E két névvel lehet jellemezni az Indépendents idei kiállítását. A természet adta impulzusokat öntudatlanul adó impresszionisták alig vannak képviselve a tárlaton, s a teret majdnem teljesen a tudatos művészet foglalja el, mely a hatást előidéző okokat kutatja, s eszerint építi fel munkáit. Ez a művészet most még fejlődik, határozott végcéljai nincsenek, s így tőle még sok meglepő felfedezést várhatunk. De már a máig elért eredmények is nagyon szépek. S e forrongó művészetnek is vannak maradandó becsű alkotásai.
2. Az idei kiállításnak különös érdekességet adott a magyar művészek előnyös szereplése. ...
3. A kiállító magyar festők között legkiválóbb Szobotka Imre. Képein meglátszik ugyan, hogy tanult Metzingertől, de azért ma már független tőle. A kubizmus nagy problémája, a dinamikai konstrukció érdekli őt is elsősorban, de Leányfej-én a formák öntudatos felépítése mellett a színek harmonikus akkordjai is érvényre jutnak. ...
(Raith Tivadar)
Forrás: Nyugat, 1914. 7. szám
http://epa.oszk.hu/00000/00022/00149/04925.htm
Kirakós játék
