Kő-hallgatás

Oroszlán-nap, szív-ütő, sárga fénnyel,
sütött a sáros fűre széjjel,
mosolygásom elolvadt lassan,
mint csillagok a párahabban.
Felhők csigáztak tejfehéren,
úgyhogy nehéz is elmesélnem.
Foszlós gyapjak ringtak alattuk,
ezüstkígyókat írt a talpuk.
Húztak a napra csipkefátylat.
Havas tükrökbe folyt a sárga.
Az ég bámult rám, mint nagy állat,
kő-hallgatás borult a számra.
S a domb zöld mellén végigáradt
egy más naprendszer lepke-árnya.



Hátra Kezdőlap Előre