Oroszlán-nap, szív-ütő, sárga fénnyel, |
sütött a sáros fűre széjjel, |
mosolygásom elolvadt lassan, |
mint csillagok a párahabban. |
|
Felhők csigáztak tejfehéren, |
úgyhogy nehéz is elmesélnem. |
Foszlós gyapjak ringtak alattuk, |
ezüstkígyókat írt a talpuk. |
|
Húztak a napra csipkefátylat. |
Havas tükrökbe folyt a sárga. |
Az ég bámult rám, mint nagy állat, |
|
kő-hallgatás borult a számra. |
S a domb zöld mellén végigáradt |
egy más naprendszer lepke-árnya. |
|
|