A félelem

Hiéna,
ki szembenézel a puskacsővel
sárba-habzó véreddel:
kavics-szemgolyódon visszaverődik
az iszap-folyó
agyagsivatag, dögmadár-csőr,
hiéna,
te hiéna, láttalak vicsorogni
és a ragacsos pocsolyába bukni,
hiéna, boldogtalan királyom,
bőrödet kifeszítem az ajtóm elé,
teleszórom az ágyam karmaiddal,
gyűlöleted, utolsó prüszkölésed,
add nekem nyitvatartott szemed:
kotródjon el a félelem
király-pofádtól,
hiéna,
te hiéna, láttalak szülőföldedbe visszamenni,
virágernyős bokorrá átváltozni,
viszed a felhőt a cserepes félsziget fölé,
világítasz a holddal, ha sötét jön.



Hátra Kezdőlap Előre