A tegnap fái

Megrázkódnak a tegnap fái
váratlan, hosszú suhogással.
Hajlonganak a láthatatlan szélben,
sárga levelük az idő árkaira hull.
Gallyaikkal beleütődnek a kis
csillagokba és a sötétedő üregekbe.
Sok rikácsolással egy madár
jelt ad a némaság folyóágainak.
Nyikorogva dörzsölődnek
egymáshoz a tegnap fái,
bőrödre éjszaka
csörömpöl, mint a jég.



Hátra Kezdőlap Előre