Hát e tojás-forma kemencénél |
hallgattad a fa pattogásában |
a betört fejek recsegését, |
|
hát itt képzelted el, milyen lesz, |
ha visszatérünk saját földünkre, |
hitünkre, mit elvettek a templomok, |
de visszaadtak a nádasok, |
|
hát ebből a fehér, kis szobából |
néztél ki a beszakadt országutakra, |
a Kadarcs partján tocsogó lóra, |
|
míg írtál és káromkodtál? |
|
|