Végre megszólaltak a bennszülöttek, |
valamit mondtak a síkságiak, |
sötét vérűek, trágyás sarkúak, |
ezek a dombnélküli, fekete göröngyök, |
a föld torkai a te torkodon át |
lökték ki a nehéz szavakat, |
|
álltál egy szekér ülésén hajnal felé, |
|
azt mondtad a reményteleneknek, |
|
|