Isten, akár egy tökéletes szótárkészítő, |
összegyűjti az alkonyat fénylapjain |
| egy ismeretlen nyelv tájait, |
| hegyeit, csillagok bozontját. |
| Ott fáznak még félig a sötétség vasvizében. |
| ölére minden ünő és lány. |
|
A sarkcsillag-isten átvilágitja csontjaimat |
| gonoszságom Kos-, Vízöntő-, |
|
|