A természeten és emberen túli |
| az esthajnalcsillag és a holdsarló |
Ágaskodik-hanyatlik meztelen testük |
Kék és ezüst gőz a ruhájuk, |
a tölgyerdős hegyre, a házak folyamára akasztották. |
Most már ők is elárvultak. |
a fölöttük kinyíló, nap udvarokon túli |
A fa legcsúcsán sárgarigó ül nyugodtan: meghajlik |
| szőtt fészkükben a tojások, |
Öledből kihasadok. Még mindig hajnalodik, |
| még mindig fehér jégcsap-fénnyel |
| csordul agyunkba a mindenség. |
|
|