elnyúltam a disznók között.” (Blake)
|
|
| lefeküdni a disznók közé, |
henteregni a ganéban és mocsokban, ruhám |
sáros és ürülékszagú, emlékszem, milyen volt, |
mikor ott dolgoztam a vágóhídon az ólakban. |
| röfögni az orrfacsaró bűzben |
éjjel-nappal, visítani a reménytelenségtől, |
véres füllel hánykolódni a hiány-görcstől. |
| moslékot szürcsölni, kövérre püffedni |
és várni, hogy jöjjön a Nagy Vágólegény |
villamos kábítóval, böllérkéssel. |
| két kimeredt disznószemmel bámulni |
az üres virradatokba, ágyékom, mellem |
telidesteli sertésbolhával, mintha |
| négykézláb csúszkálni a híg, trágyás |
latyakban. És egy tüzes, káprázó |
arcot látni fönt, fönt, valahol a szálkás |
|
|