szaggatott, messze-vonszolódó felhők alatt |
| sírva-sírt az októberi esőben, |
| most nem rándulnak meg idegei |
| mennyit kerestek, senkiháziak? |
| Összevont, borzas szemöldökkel |
| árulást orront, összeesküvő |
| szereti a saját szabadságát, |
| visszahőköl más magyar ember |
álma elszáll a nyárfás délutánban, |
| szellemi Dávidjai megszületnek, |
| aztán legyőzik őket a magyar Góliátok, |
| a világ minden szigetére, |
| országát egyszer már körülnyírta a nagyolló, |
| kibomlanak jövendője rózsái |
|
|