| Szép volna ez a szeptemberi est, |
(a hegyek és a fák körvonalain elvághatnám |
| ha nem olyan civilizációban élnék, |
| hol sötét, láthatatlan öklök |
szétverik az elhurcoltak lenyírt fejét, |
| eladják a férfi vesszejét |
| és a nő csiklóját; rakétával lövik le |
| a kis Tell Vilmosok fejéről az almát |
és a mítoszok Ádámja-Évája |
| televízió-képernyőt feszít mellkasába, |
| szívük egyre ritkábban-gyöngébben |
| a világmutató fémüveg-gép súlya alatt, |
| és egy napon, ha már nem tudnak |
az ernyő müanyag-holdjait sem, |
| a hegyek hasadékában talált redves, |
|
|