| Hints napraforgót a madaraknak, |
esőt a pörzsölt szívekre, |
| istenem, mutasd meg a világnak, |
hogy van még kedved előlről kezdeni mindent. |
|
| Küldj folyókat a völgybe, |
| élő halakkal és békákkal, |
| mammutokat és eget-hasogató, halhatatlan |
|
| Az emberek nyíllal lövöldözzenek a holdra, |
mázolják vörösre ártatlan arcukat, |
| mikor jön a nagy madár-szellem, |
|
| hol mindenki ismeri a másik szívét, |
és az embervér gőze helyett |
| csak a virágáldozat illata száll |
|
| És ha megint elér minket a tudomány, |
a modern idő, a gép, súgd meg, |
| hogyan kell megbéklyózni a természetre |
| rászabadult gyár-csordákat. |
|
| Gyúrj férfiakat, nőket és gyerekeket |
új aggyal, új szeretettel, |
| új nyelvvel, melyben a te napod |
| mint mikor ereik zúgásától |
| egyesülnek a szerelmesek. |
|
|