16. A kálvinista jezsuita

Kiről lehetne másról írni, mint Bartha Miklósról, a hipokrataság[!] nagymesteréről, ki kálvinista létére ultramontánabb a legvadabb ultramontánnál. Ez az úr pár nappal ezelőtt krokodil könnyeket sírt, hogy Ugronékra s őreá ráfogják az ultramontánság bűnét. Alig múlt ennek három napja, már a jeles urat lecáfolták könnyeivel együtt. A delegációban Ugron és Rakovszky a katonai párbajok ügyében már nemcsak szélső klerikális, de valóságos osztrák tendenciát árultak el. A könnyek hát nem sokat értek. Miklós mester bújában – mint egy budapesti esti lap írja – most Kossuth Ferenc ellen dühöng s káromkodik. Persze a gyulai eset ötletéből. Tulajdonképpen az ördög bánná, akármit csinálna ez a kiválóan jeles firma, csak az az elkeserítő, hogy akad, aki fel is ül neki. Ahol egészséges közvélemény van, ezt a jeles urat egy pillanatig sem tűrnék meg a közélet katedrájában, de még jó ízlésű úri emberek közt sem.

NN 1901. június 12.

Jegyzetek

16. A kálvinista jezsuita. NN 1901. jún. 12. 2.

Ady máskor is kálvinista jezsuitának nevezi Bartha Miklóst, mint pl. 1901. ápr. 25-i Szálló levelek (AEÖPM I.2 492–93.) c. vagy Közelednek c. jún. 27-i e kötetbéli cikkeiben. Ezért tulajdonítható neki ez a kis glossza is.

A delegációban Ugron és Rakovszky…: Rakovszky István a bécsi delegációban jún. 10-én tartott beszédében azt a javaslatot terjesztette be, hogy a császári és királyi hadügyi kormány személyes sérelmek ügyében egy katonai becsületbíróságra bízza a párbaj nélküli elintézést. Ezt a javaslatot Ugron Gábor is aláírta. – A gyulai eset: Bartha Miklós függetlenségi képviselőként akart fellépni Gyulán, de a függetlenségi párt elnöke, Kossuth Ferenc ezt ellenezte. L. Hol eloltja, hol meggyújtja c. jún. 5-i cikket és jegyzetét a Függelékben.




Hátra Kezdőlap Előre