30. A mindenható felügyelő

Tegnap írtunk a vidéki színészet országos felügyelőjének veszedelmes kis játékairól. Ma a színészegyesület igazgatótanácsának üléséről szóló tudósításában egy vidéki színigazgató leveléből ezeket a sorokat olvassuk:

„Megdöbbenéssel értesültem, hogy Erdély egészben egy kerületté, s most újabban a három déli vármegye ugyanígy egy kerületté alakulva hirdet, illetve szándékozik pályázatot hirdetni, a felügyelő úr közbenjöttével. Ez a két óriási kerület eddig 5–6 igazgatót táplált úgy ahogy, most azonban kizárólag két társulat mehet csak oda. Ezek példáján majd nemsokára az egész felvidék, utóbb az egész alföld egy-egy kerületté fog alakulni, úgy hogy mire körültekintünk, lesz a színházakon kívül 5–6 igazgatónak állomása. A többi felére lesz szorítva. Hiszen egész Erdély két igazgatónak is sok, nemhogy egynek. A délvidéki kerület alakulása még tűrhető, de az erdélyi kerületé lehetetlen.”

Egy tanácsos pedig így beszélt:

– Ahol gr. Festetich mint főfelügyelő megérkezik, szubvenciót éreznek ki belőle az emberek. Így aztán könnyen társulnak a városok a szubvenció reményében. A kormány persze nem bánta, ha a városok szövetkeznek és kerületté alakulnak, mert hiszen a kormány azt hiszi, hogy a városok önként álltak össze. Föl kell világosítani a kormányt is, hogy így nem lehet a dolgot elintézni, képtelenség mellőzni a színésztanács tapasztalatait.

De aztán volt még panasz elég. Valamennyi a mi tegnapi írásunkat igazolta. Tegyenek már az illetékes faktorok Festetich úrral valamit – ismételten ajánljuk – míg késő nem lesz.

NN 1901. június 22.

Jegyzetek

30. A mindenható felügyelő. NN 1901. jún. 22. 5. – Színház

Szerzője ugyanaz, mint a jún. 21-i azonos című írásé. L. ott.




Hátra Kezdőlap Előre