60. A nagy hazugság

Molnár Jenő klenóci, Bereg megyei körjegyző kicsi, apró ember mindenképpen. Éljen sokáig, mert ebben az országban nagy szükség van a kicsi, apró, de kemény derekú, mindig haragos emberekre, mint amilyen a klenóci jegyző.

Molnár Jenő igazi falusi nótárius. Együtt érez a maga parasztjaival, de intelligens ember is igen, mert belát a dolgok kezdetébe is. Egyszer így fakadt ki Molnár Jenő:

Nem tudok már tovább tűrni. Ez a Schönborn birodalom koldussá fogja tenni az egész vidéket, s rabszolgát csinál minden parasztból. Ha nem változnak a dolgok, föl fogom jelenteni állandó uzsoráskodás miatt az egész uradalmat.

Ilyenformán fakadt ki egyszer a klenóciak apró, haragos nótáriusa. Csak aki ismeri azt a vidéket s a Rákóczi-dominiumban basáskodó Schönborn grófok féktelen nagy hatalmát, mely elsöpri a klenóci jegyzőnél vaskosabb embereket is, tudja belátni, hogy micsoda nagy oka lehetett a klenóci jegyzőnek erre, a beregi füleknek istenkáromlásnál is nagyobb kifakadásra!…

Mert úgy áll a dolog, kazárfaló Bartha Miklós sem tagadja, hogy a Schönborn-birodalom egy kis külön ország. Határain belül idegen a lélek, a nyelv, s kegyetlen a szív. Szegény rutén parasztok beszélhetnének erről eleget. Mint robotolnak ennek a kegyetlen kis birodalomnak állati munkával, kínos verejtékkel egy nagyon sovány falat kenyérért. Beregi urak meg arról szólhatnának, hogy a Rákóczi-dominium feudális ura milyen idegen ettől a nemzettől. Mindent lenéz, ami magyar. A magyar mágnást éppúgy nem becsüli, mint a magyar fajtehenet. Egy Lónyay gróffal még csak barátkozik, de mással senkivel. Egyszer pedig még azt is ki merte jelenteni, hogy neki derogál még a magyar főrendiházban is megjelenni, hát még esetleg mint népképviselő az alsó házban szerepelni! Szörnyűség!…

Most már méltóztatnak sejteni, hogy került szóba a kis klenóci jegyző. Mint annak a vidéknek a lelkiismerete.

Gondolkozó, intelligens beregi emberek tudják, hogy az egész rutén akció a Schönborn birodalom műve.

Evvel pedig igazolódik, amit a múltkor egy cikkünkben kimondtunk, hogy ennél az akciónál vérlázítóbb hazugság nincs és nem volt. Kezdetétől egészen a legfrissebb eganizmusig, mely szerint – kacagj bajazzó! – a tejbiztos úr zsidómentésre adta a fejét.

A klerikális és feudális érdekek csúnya játéka ez az akció. A kort, időt és haladást akarja meghazudtolni. Érzi a szükségességét, hogy lekösse a veszedelmes közérzést, s elterelje bizonyos üzelmekről a figyelmet.

Ezt mondtuk ki a múltkoriban is az eganizmusról, s most véletlen került bizonyosságaink igazolnak bennünket.

Nyilvános az egész akció célja, modora. Látjuk a szövetkezést a nagy hazugságra, s látjuk a szervezett seregnek is a célját: hamis játékkal, hazugsággal, rombolással és a közérzés megdolgozásával megerősíteni Magyarországon a későre is itt ragadt klerikális és feudális uralmat.

A kis, apró körjegyzőt talán – mi is úgy tudjuk – sikerült már megdolgozni. De benne – ismételjük – a jók lelkiismerete szólott.

És ha a csúf akció kétségbeesésünkre tud is hangos sikert csinálni, de biztos, hogy ez a nagy hazugság bosszúállóan fog azokra a hamis koponyákra szállani, melyek kifundálták.

Addig jó munkálkodást. A beregi régi dolgokról pedig fogunk beszélni még!

A. E.

NN 1901. július 31.

Jegyzetek

60. A nagy hazugság. 1901. júl. 31. 1. – vezércikk – A. E.

Schönborn birodalom: a Rákóczi-birtokok nagy részét 1731-ben Eugen Franz Schönborn csehországi mágnás kapta, akit később Bereg megye örökös főispánjának neveztek ki. De nem volt fiú utóda, és ezért a munkácsi hitbizományt a Bécsben született Schönborn–Buchheim ág örökölte, és a család feje, Schönborn Frigyes, az aranygyapjas rend lovagja lett. Nyilvánvaló, hogy semmi közösséget sem érzett óriási uradalmának népével, és azok nyelvét természetesen nem is ismerte. – kazárfaló Bartha Miklós: ekkoriban jelent meg Bartha Miklós Kazár földön c. könyve, melyben a ruténok nyomoráért nem a Schönborn-uradalmat, hanem az ott élő kazárokat (zsidókat) teszi felelőssé. Ezért írja Ady, hogy az egész rutén akció a Schönborn-birodalom műve. – amit a múltkor egy cikkünkben kimondtunk: l. az Eganizus s a székelység c. júl. 14-i cikk jegyzetét. – A tejbiztos úr zsidómentésre adta a fejét: a Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület felkérte Egan Edét, adjon felvilágosítást, hogy az intézet miért nem ért el eredményeket a zsidó földművesképzés terén. Egan nagy tanulmányt írt a kérdésről, melyben megállapította, hogy a zsidók alkalmasak a földművelésre, a felső-magyarországi zsidókérdést tehát úgy lehetne megoldani, ha megfelelő akcióval előmozdítanák a zsidó fölművesek nevelését rutén földön.

Mj.: Ha (54.), FL (130.), Vál (29.), Na (22.), Vp (31.), PI (I. 158.), Pi (R 54.)




Hátra Kezdőlap Előre