Szenzációktól kifáradtan választott magának képviselőt Nagyvárad…
A választások rendes tarka képe megvolt, de az emberek hangulata csodálatosan nem volt választási hangulat, inkább olyan érthetetlen, csinált láz…
Idegen nem tudta volna ezt az éppenséggel nem nagy emóciót megmagyarázni. Mi tudtuk az okát. Nagyvárad polgárságát rettenetesen kifárasztotta s valósággal megzavarta az országos választások első napja…
Mintha a változott idők a mi számunkra tartogatták volna a leckét adó erőt. A közöny visszafizetett közönnyel… Mindenki tudta, hogy Tisza Kálmán mandátumának ma nem a régimódi tessék-lássék harc lesz az ára, és ezt mindenki olyan könnyen vette, mintha Tisza Kálmán egy ifjú budapesti fiskális lenne, ki lejött ide Nagyváradra egy kis hazárd mandátumjátékra…
Mikor mi berekedtünk a kiabálásba, megmozdult végre a szabadelvű tábor. De megettek két vagy három vacsorát – nem is tudjuk –, s egyebet bizony nem sokat csináltak. De csináltak mégis. Elkeserítettek, lehűtöttek sok-sok szabadelvű embert. Megmutatták, hogy a szerencsétlen modorú agitálás közönyt, nemtörődömséget is szülhet ám! és néma elkeseredést is…
De történt más is. A nagyváradi választás egyszerre, váratlanul rokonságba lépett a terézvárossal. Feltámadt a kis emberek, a polgárok büszkesége, s ez a feltámadt büszkeség nem alkudozott. Ki akarta magát szakítani a helyi klikk uralma alól, melynek vezetői közül nagyon sokan csak üzletből szabadelvűek, s csak azért, hogy bankjaikkal, összeköttetéseikkel uralkodjanak.
A nagyváradi szabadelvű párt vezetősége – tisztelet egy-két nemes kivételnek – nagyon bűnös. Hejh, szomorúan lengtek a Kossuth utcán a Tisza zászlók!… Reggeltől délután öt óráig, mikor e sorokat írom, Barabás Béla dr. 2–300 szótöbbséggel jár elől. Üresen térnek vissza a Sashoz a szabadelvű kortesek kocsii…
Mi lesz? Most még nem tudjuk… Mindenképpen kegyetlen, de igazságos leckét kapnak a nagyváradi kiskirályok, az összes tirannusocskák és azok, akik nem szavazzák meg az egyházpolitikát, de azért viselik az alelnöki címet a szabadelvű pártban.
Hajh, de mért kell e miatt a megérdemelt lecke miatt a haldokló magyar liberalizmusnak kapni a halálos döfést.
NN 1901. október 4.
89. A választás Nagyváradon. NN 1901. okt. 4. 1.
Ezen a napon a vezércikket is Ady írta, de ez a tudósítás időben megelőzi a vezércikket, ezért közöljük az előtt. Tisza ekkor még csak várható bukásának okait itt is a helyi szabadelvű párt vezetőinek tulajdonítja. Itt is helyi klikknek nevezi ezt a vezető réteget, mint másnapi jelzett vezércikkében. Rá vall a terézvárosi, Vázsonyi-féle választásra való utalás is. Stiláris jegyek: „hajh”, rövid, kopogó mondatok stb. is alátámasztják Ady szerzőségét.