Kiváltottak tegnap belőlünk egy sereg naivságot, édesen ostoba lelkesülést, amik mindnyájunk szívében ott lakoznak mélyen valahol, bár kemények vagyunk, s büszkélkedünk a józanságunkkal…
Szinte ujjongva, lázzal dolgoztuk bele magunkat abba az édes, bájos mesébe, mely ott folyt le előttünk a színpadon, s akik ott gyönyörködtünk közös, édes naivságban, egy félórára olyan boldogoknak éreztük magunkat. Szinte kedvünk lett volna kikiáltani:
– Milyen sokan vagyunk jók, kedvesek, naivok és lelkesedők.
Holott éppenséggel nem lett volna igazunk. Mi, kik nagy jóságba, naivságba olvadva együtt gyönyörködtünk egy édes mesén, nem vagyunk jók, nem vagyunk kedvesek, dehogyis vagyunk naivak, a lelkesedést igen-igen le szoktuk becsülni.
De olyan raffinériával ugratott be tegnap este bennünket két édes francia, hogy még most is el vagyunk ragadtatva a magunk pompás beugrása fölött.
Elvégre a színpad, mely annyi lehetetlen célt szolgál, mért ne szólaltassa meg bennünk néha-néha a jóságot is, s a bennünk lakozó, belénk oltott örökös, de örökké lepaskolt hitet is.
A kis mama meséje bájos, édes mese… Ifjú szívek álmokat, illúziókat szőnek, s ezek az álmok, illúziók a jó emberek segedelmével mind tündéri valóságra válnak…
Olyan mesteri, igen: mesteri naivitással ragyog el előttünk ez a színpadi álom, annyira lefegyverezi merészségével a mi analizáló, boncoló, epés, kritizáló kedvünket, hogy nem is tudunk többet írni A kis mamá-ról.
Inspirációt kapott minden színész tegnap. Soha ennyi úgynevezett színészi nagy siker.
A három legnagyobbról szólunk először: a P. Szép Olgáéról, Pataky Béláéról s a Krasznay Andoréról. Kivételes nagy dolog, hogy olyan szerencsésen hódítson meg színészt a szerep, mint őket az ő szerepeik. Mert mi úgy képzeljük a nagy színpadi hatások sikerét, hogy a szerep, az írók lelke parancsol, uralkodik az előadások felett, s nem megfordítva. A közönség ünnepelte mind a hármukat.
Pintérné énekelt is, és majdnem úgynevezett primadonna sikere is volt.
Kacziány Viola, E. Kovács Mariska, Bérczi Gyula, Tóvári Anna még azok, akiknek a három első szereplőn kívül hálásak vagyunk a tegnapi estéért.
NN 1901. október 16.
101. A kis mama. A Szigligeti Színház premierje. NN 1901. okt. 16. 5. – Színház
A lírai színikritika minden bizonnyal Ady műve. Az „édesen ostoba lelkesülés”; az „édes, bájos mese”; „két édes francia”; „örökké lepaskolt hit”; stb. mind jellegzetesen adys fordulatok. Ugyanilyen szellemben tér vissza a darab méltatására A hétről c. okt. 20-i jelzett cikkében is.
A kis mama: vígj. 3 felv. Írta Henry Meilhac és Ludovic Halévy. Ford. Fái J. Béla.