133. Sztrájk húsz fillérért

Százötven nagyváradi proletár munkásember tegnap reggel sztrájkba kezdett.

Nagyon komoly oka lehetett ama százötven embernek, hogy a munkások legkétségbeesettebb védekezési módjához nyúlt. Mert a sztrájk a legkétségbeesettebb védő eszköze a munkásnak. Magyarországon pedig egyetlen eszköze is. Kislelkűek voltunk s vagyunk a proletár-nép ezreivel szemben. A mi munkás-törvényeink nem sokkal érnek többet a semminél.

De ott hagytuk el, hogy nagy oka lehetett ama százötven embernek, hogy sztrájkba kezdett. Nagyváradon most éppenséggel nem sok szükség van munkáskezekre. Az új városház helyén most végzett romboló munka sem olyan sürgős, hogy a vállalkozónak rettegnie kelljen a sztrájktól. A bérviszonyok másutt még gyöngébbek, mint nálunk. A munkásszükséglet másutt még jelentéktelenebb ez időszakban, mint nálunk. A zord idő pedig beállt. Budapesten jó napok óta csak az irgalom kenyere táplálja a nyomorgók nagyon sok százát.

Mi lehetett hát a nagyváradi sztrájkolóknak az ő szörnyű okuk?… Húsz fillér… És ne tessék nevetni – tisztelt jól öltözött s meleg ebédet evett uram, ez a húsz fillér igazán szörnyű ok… Mert mi is a munkások dilemmája? Az, hogy ötven vagy hatvan, vagy legjobb esetben hetven krajcár mellett – nyomorogjanak. És az a legszomorúbb az egész dologban, hogy a munkásoknak voltaképpen örülniök kellene, hogy ennyi bérért is munkát kapnak, s még szomorúbb, hogy a tegnapi sztrájkban a munkásoknak – az adott viszonyokat tekintetbe véve – igazuk sincs.

Mi beismerjük, hogy szörnyűség téli, zord napokban ötven-hatvan krajcárért egész nap nehéz, kínos munkát robotolni. De ezt sem a tegnapi százötven sztrájkoló, sem mi megváltoztatni nem tudjuk. És ha ennyi bérre is ötszörte több munkás akad, mint amennyire szükség van, s ha a bérviszonyok ebben az országban ilyenek, ha nem nyomorúságosabbak, Rimanóczyéktól sem lehet követelni, hogy ők oldják meg a proletariátus kérdését, melyen állandóan töri fejét a világ minden gondolkozója.

Hogy a munkás-pária el van keseredve, s ilyenkor a legkisebb izgató szó is mámoros, bosszúra szomjas dühbe hozza, megértjük. De igazságot tenni azért mégsem lehet az ilyen dolgokban. Legkevésbé tehet igazságot a tekintetes rendőrség, melynek már ókorbéli elődjei arról voltak híresek, hogy a lármát hallották, a harcot látták, de egyebet nem. A gyomorra, a vérre, a szívre, arra nem gondoltak.

Az igazság a régi és mindig csak az, hogy igenis az államnak a kötelessége, hogy mindenki dolgozhasson, s munkája után mindenki megélhessen.

A Rimanóczyak minden humánus voltuk dacára sem végezhetik el ezt az állam helyett.

Százötven ember napi húsz fillérért magát s családját kiteszi az elpusztulásnak, a trónbeszéd pedig nyolc szóban emlékezik meg a szociális tennivalókról. Ilyenformán nemsokára nem lesz harc a vállalkozók és munkások között. Egyformán koldusok lesznek!

NN 1901. november 26.

Jegyzetek

133. Sztrájk húsz fillérért. NN 1901. nov. 26. 1. – vezércikk

Ismét névtelen Ady-vezércikk, mely egyre gyakoribb, mióta Ady neve is fel van tüntetve a lapon mint szerkesztő (1901. szept. 12.). A cikk szociális és politikai tendenciája, valamint stílusa („kislelkűek voltunk”, „munkás-pária” stb.) az ő keze nyomát sejtetik.

Nagyvárad új városház épületét a Szent László téren lévő állami reáliskola helyén építették fel. A lerombolt épület történelmi múltja nevezetes, mert itt volt Rulikovszky Kázmér lengyel tiszt siralomháza, akit Paszkievics tábornok hadbírósága 1849-ben kivégeztetett, mert átpártolt a magyar szabadságharcosokhoz. Az épület lerombolását és az új felépítését Rimanóczy Kálmán építési vállalkozó végezte.

Előző nap kb. 150 férfi és nő megtagadta a munkát, mert múlt heti bérükből szombaton a vállalkozó levonásokat eszközölt. Különben is az 1 kor. és 1.20 kor. napszám helyett magasabbat követeltek, mint a Szabadság erről beszámoló cikke írja „egyes izgatók hatására”. Ugyancsak e lap szerint a „bujtogatásban része van néhány olyan embernek is, aki az Ébresztő c. lappal összeköttetésben áll”. A munkások azt is követelték, hogy az egész heti bér összegét előre közöljék velük. Rimanóczy a tavalyi 1 korona helyett 1.20-ra és 1.50-re emelte a napszámot, és megígérte, hogy előre közli a heti bért.

Mj.: Pp (94.)




Hátra Kezdőlap Előre