A nagyváradi függetlenségiek öröm-mámorban úsznak, kivált mióta Barabás Béla itt van közöttük és mindannyiunk között. A hódítók büszkeségével és leereszkedésével rátérek immár az invitálásokra.
Szokoly Tamás a múlt estén többek között Fodor Gyulát invitálta meg, hogy lépjen be immár a függetlenségi pártba. Úgy történt ugyanis, hogy a Barabással vacsorázó társaságban Fodor Gyula dr. is megjelent.
A hívogató, csalogató szavakra nem Fodor Gyula, hanem Stern Hermann válaszolt:
– Sohse bántsuk Fodor Gyulát. Jó helyen van ott, ahol van. Kellenek nekünk az ilyen derék, erős ellenfelek, mint ő.
Ám azért folyik az invitálás. Egyelőre Radó Ignácot, Mezey Mihályt s még egynehány szabadelvű vezért hívogatnak maguk közé a negyvennyolcasok.
Csak az igazságnak tartozunk annak a kijelentésével, hogy egy embernek az elhódítására nem mernek még gondolni sem a győzők, s ez a férfiú Müller Salamon…
NN 1902. január 15.
168. Invitálások. NN 1902. jan. 15. 3. – Nagyváradi Krónika. Nagyváradi tarkaságok
A Barabás választási győzelme utáni politikai „pletykálkodás” jól illeszkedik Ady ekkori pártatlan fölfogásába.
Fodor Gyula: l. A hétről c. 1901. nov. 10-i cikk jegyzetét. – Stern Hermann: kávéháztulajdonos, a Függetlenségi Párt egyik váradi vezére – Radó Ingác dr.: ügyvéd, a váradi Szabadelvű Párt egyik vezére – Mezey Mihály: királyi közjegyző, önkéntes tűzoltóparancsnok. – Müller Salamon: l. A hétről 1901. szept. 29-i cikk jegyzetét.