Egyelőre három érdekes nagyváradi vendégről beszélnek itt is, ott is. Pekár Gyula lejön a protestáns koncertre felolvasni. Bródy Sándor a Dada előadásán lesz vendégünk. Rákosi Jenő pedig Tagma királyné előadása esetén jönne le. Hát elég ellentétes három egyéniség. De egyéniség mind a három. Pekár arról nevezetes, hogy Rákosi anatémája mellett kezdte írói pályafutását. Ma is emlékezünk a Rákosi kritikájára Pekár első könyvéről. „Egy sokat látott, olvasott intelligens ember elhatározta, hogy okvetlenül író lesz.” Szóval Pekár nem volt olyan szerencsés, mint Kupa Árpád, Gombkötő Hogyhívják, Zivuska Jenő és a többi. Őt nem fedezte fel Rákosi. Az asszonyok s a maga jóvoltából mégiscsak lett belőle valami. Aztán meg országgyűlési képviselő is. Igaz, hogy egy rossznyelvű kollégánk jegyezte meg a múlt este:
– Azóta már én is hiszem, hogy Herczeg Ferenc nagy író, mióta nem országgyűlési képviselő. Már Bródy Sándornál a képviselőség sem volt s lesz soha kétség. Ez az istenkegyelméből való zseni megmarad már csak írónak. Ő nem tud más lenni, s ne is tudjon!…
NN 1902. január 26.
178. Írók vizitje. NN 1902. jan. 26. 3. – Nagyváradi Krónika. Nagyváradi tarkaságok
Az irodalmi jelenségek iránti érdeklődés és Bródy iránti feltétlen elismerés Ady szerzőségét bizonyítja.
protestáns koncert: a febr. 2-i protestáns hangversenyen Ady Farsangi dal c. prológusát Kacziány Viola szavalta. (AEÖV II. 104–106.; 448–49.) – Kupa Árpád (1859–1916): autodidakta író, a Népszava munkatársa, a kilencvenes években Rákosi Jenő köréhez tartozott. – Zivuska Jenő (1876–1926): filozófiai író, színműveket is írt.