223. Énekek éneke

Nagyon édes csacsiság a Cavalotti kis dramolettje, kivált ha el nem magyarítja Radó Antal úr. Bihari Ákos választotta ki második vendégfellépésre, s jó előre híre járt, hogy a dramolett papnövendéke az ő egyik legkitűnőbb szerepe. Nekünk pedig abban telt nagy gyönyörűségünk, hogy a szellemes, kedves verselés e kis remekében igen szívesen gyönyörködött a közönség, amely bizony ez alkalommal is lehetett volna jóval nagyobb. A vendégművész beváltotta a híreszteléseket egyébként, s az ő művészete tette igazán gyönyörködtetővé a darabot. Tegnap brigadérosa fiatal volt, lázas, tüzes, magával ragadó, de itt-ott nagyon is rapszódikus. Ma azt a Biharit is láttuk, aki ismeri a nagy hatások ravasz titkait. Nagyon szép orgánuma már félig biztosította a sikert, de ez a siker úgy lett teljessé, ahogy Ditrói akarta. Tegnap is láttuk Biharin a tanulás és tanítás biztosságát, de tegnap elnyomta ezt az ő fiatal szerepéhez nagyon illő temperamentuma. Ma megmutatta a mi színészeinknek, hogy lehet ám a verses szereppel is, de modern művészi eszközzel, nagy sikert aratni. Nekünk meg azt, hogy nincs igaza Zola mesternek, mikor annyira gyűlöli a ritmust, hogy az operalibrettókat is prózában szeretné iratni. Nagy, a tegnapihoz hasonló nagy sikere volt Bihari Ákosnak, aki mellett jól érvényesült Szohner Olga és Peterdy is. Cavalotti darabját a Parasztbecsület előzte meg, melyben Székely Irén, Székely Anna, Pintér és Perényi tetszettek. Kivált Székely Irén, aki szebb volt és jobb mint valaha. Ez pedig őnála nagy-nagy dicséret.

NN 1901. május 22.

Jegyzetek

223. Énekek éneke. NN 1901. máj. 22. 5. – Színház

Ez a kritika már tartalmilag is magán viseli Ady nyomait. Epés megjegyzése Radó Antal „magyarításáról”, a Zolára való hivatkozás mind Adyt sejteti. De rá vall a „lázas, tüzes, magával ragadó” jelzőhalmozás is.

Énekek éneke: Felice Cavalotti (1842–1898) olasz író Il Cantico del Cantici c. egyfelvonásos verses dramolettjét Radó Antal alkalmazta magyar színpadra. Ugyanő a szereplők nevét is megmagyarosította: Toldiról, Tomoriról és Kapisztránról beszélnek benne. – brigadérosa: előző nap az Ocskay brigadérosban lépett fel Bihari. – Ditrói Mór (1851–1945): a Vígszínház alapító igazgatója.




Hátra Kezdőlap Előre