Úgy történt, ahogy megjósoltuk. Alig hunyta le szemét Szilágyi Dezső, reánk szakadt a reakció. Megdöbbentő az a cinikus őszinteség, amivel ezt most ők maguk hirdetik, a klerikálisok. Íme néhány sor ízelítő a néppárt hivatalos lapjából.
Meglehetősen kínos-keserves napjaik vannak mostanában a vérbeli szabadelvűeknek: a m. t. kazár uraságoknak.
Meghalt Szilágyi Dezső, s amit nem tettek meg az elhunytnak hitsorsosai, a kálvinisták, megtették „hazafias” fájdalmukban a m. t. kazár uraságok: „rekviemet” mondattak Szilágyiért a – karlsbadi zsinagógában.
És Szilágyi halála után következtek kínjaik sorban.
Következett Károlyi Sándor gróf gönci programja.
Következett Bartha Miklós gyulai beszéde.
Következett a francia kongregációk ajánlata Szeged városához.
Mindez, a numerust tekintve, nem sok, de éppen elég, legalább egyelőre.
Evvel szemben pedig Széll Kálmán úr zengeti néhány tucat lapjában az ő liberalizmusának és őszinteségének dicséretét. Bizony, állítsátok fel a Szilágyi Dezső szobrát. Ne csak Nagyváradon, hanem szerte mindenütt. Ezek a szobrok mutatják esetleg csak nemsokára, hogy ebben az országban nem mindig a tehetetlenség, sötét butaság és gyűlölet volt az úr.
NN 1901. augusztus 9.
254. Fekete világ. NN 1901. aug. 9. 2.
Az Alkotmány-nyal folytatott vita többnyire Ady „ügye” volt a lapnál. A glossza élessége, tömörsége rá vall.
Károlyi Sándor gróf gönci programja: l. Tisza Kálmán beszélt c. szept. 5-i cikk jegyzetét. – Bartha Miklós gyulai beszéde: ezzel kapcsolatban idézzük a feltehetően ugyancsak Ady tollából származó alábbi jegyzetet:
A jezsuitizmus nagy mestere megtartotta beszámolóját Gyulán. Nagyon keserű kis beszámoló volt. Csak az a sör lehetett keserűbb nála, amit a beszámoló után a Komlóban ivott negyven-ötvened magával. Bukás még alig volt biztosabb, mint a Miklós mester teljes mértékben megérdemelt gyulai bukása.
A francia kongregációk ajánlata Szeged városához: a Neue Freie Presse közölte a hírt, hogy a francia jezsuiták Szegednek negyven milliókat ajánlottak fel kölcsönként. Később a hírt cáfolták.