Nagy baj, ha valaki nem tudja, hogy micsoda: ellenzéki-e vagy kormánypárti. Ha két ember között kell választani, akik közül az egyik minden koncok kútfeje, a másik pedig még a miniszterelnöknél is – jezsuitább. Bartha Miklós megoldja a kérdést, s így ír a többek között:
A nemzet pedig legyen büszke arra a mérkőzésre, mely a parlamenti sorompók között tegnap lefolyt. Ki győzött? Mert azt vitatni, hogy Széll maradt felül: hízelkedés; azt vitatni, hogy Beöthy maradt felül: igazságtalanság. A valóság az, hogy mind a kettő fölül maradt, mind a kettő győzött, mert a saját álláspontját mind a kettő derekasan megvédelmezte.
Mindebből naiv ember azt következteti, hogy Bartha Miklós nagy Széll-párti vagy a Beöthy Ákosból kialakulható, de még nem létező, „Nemzeti konzervatív”-párt híve. Nem, kérjük alásan. Bartha Miklós „függetlenségi” publicista. Jobban mondva: Bartha Miklós – Bartha Miklós…
NN 1901. november 21.
292. Miklós mester képzelődései. NN 1901. nov. 21. 1–2.
Ha Bartha Miklóst lehet támadni, Ady mindig készséggel vállalkozik rá. Az ő ironikus stílusára is ráismerünk a kis glosszában.
Beöthy Ákos (1868–1904): volt nemzeti párti, akkor párton kívüli képviselő.