Nem, a kúriának nem tudnak ártani a Kormos-féle afférok. A kúriának csak önmaga árt. És soha annyit nem ártott, mint a mostani mandátumpörökben. Csak a legutóbbiak egyikéről beszélünk most, a Rakovszky mandátuma ügyében tett ítélkezéséről. Bebizonyosult, hogy a Rakovszky egyik hecc-káplánja rövidesen a zsidók agyonütésére hívta fel barátságosan a tisztelt polgárokat. Tetétleni Ármin, a mandátum védője, erre azt mondta: ez nem felekezeti izgatás, ez csak antiszemitaság, amihez mindenkinek joga van. S a kúria úgy látszik szintén így vélekedett: a kérvényt elutasította. Oh kúria, kúria… Kár, hogy megteszed magaddal azt, amit más nem tudott. Egyébként pedig éljen a tiszta választás, a jog, a törvény, az igazság, az antiszemitizmus, az eltiltott pohár snapsz s a dicső kúriai bíráskodás!…
NN 1902. január 18.
309. Oh kúria, kúria… NN 1902. jan. 18. 2.
A gyilkosan ironikus kis glossza feltehetően Adynak a peticionált mandátumok és a felekezetieskedés elleni tiltakozásai sorába tartozik.
Kormos-féle affér: l. A hétről c. 1901. júl. 21-i cikket és jegyzetét. – Rakovszky mandátuma: Rakovszky István néppárti képviselő csornai mandátumát megpeticionálták, de a Kúria elutasította a petíciót.