Megjegyzések a képekről.


ÖNÁLLÓ KÉPEK:



Thököly István arczképét a Poprádon levő Kárpáti Múzeum egykorú eredeti olajfestménye után adjuk, Forgberger sikerült rajzában, mely az eredeti szürke (grau im grau) olajfestménynek hű mása. A hagyomány ezt Thököly István arczképének tartja, s valószínűen jogosan. Elfogadhatóvá teszi az a körűlmény is, hogy a háttérben a Kárpátok vannak, balra Késmárk városa s jobbra a Thököly-vár parkjával, mely utóbbit ő renováltatta. E szerint a főalak idősb s a mellékalak ifj. Thökölyi István volna.

A késmárki Thököly-várat Forberger eredeti rajza szerint adjuk.

Ampringen Gáspár arczképét Sandrart egykorú eredeti metszvénye után adjuk. Sandrart Joakim korának egyik kiváló rézmetszője, kiképeztetését Velenczében s Rómában nyerte. Eleinte Amsterdamban tartózkodott s onnan Nürnbergbe ment, hol a festészeti akadémiának főtámasza volt. Kivált arczképei sikerültek legjobban. Meghalt 1688-ban. Ampringen szebb metszvényei közé tartozik; a ritka szép nyomatú példány, melyről közöljük, Bubics Zsigmond kassai püspök úr gazdag gyüjteményében őríztetik.

Az Austriaca Austeritasnak eddigelé csak a Continuatiójával együttesen eszközölt kiadását ismertük s még Szabó Károly is csak ezt említi Régi Magyar Könyvtára II-ik kötetében. Az első kiadásból eddigelé csak egyetlen példányt ismerünk s ez RÁTH GYÖRGY curiai tanácselnök gazdag gyüjteményének egyik kincsét képezi.

Az adópatens eredetije az Orsz. Ltárban őríztetik.

Teleki Mihály arczképének eredetije gróf Teleki Sándor tulajdona Nagy-Bányán. Egykorú eredeti felvétel valamelyik jobb művésztől. Felirása a czímer felett: MICHAEL TELEKI | CELS. PRIN TRANS | IN. CON | Oldalt: T. M. | A czímer alatt: Com. MRA. ET TOR. SUP. COM. ARCIUM HUSST et KŐVAR | DISTR. QU. EIUS | SUP. CAPI. | Telekinek kétségtelenűl egyik legjobb képe. Weinwurm lefényképezte sóspapirra s erre az eredetiről Cserna rajzolta le, híven visszaadva az eredeti minden sajátságát. Épen ily eljárással készűlt Petrőczy arczképe is a hasonlag igen kitünő eredetiről, mely báró Bánffy György tulajdona, kinek szilágycsehi kastélyában van egy múlt századi másolat is. Felirata a czímer alatt: Spect: ac Magn: Dñus | Stephang Petrőczi | Liber Baro de Petrőcz Sacr: | Cæs Regiæq Mattis Consil: | Et Hung: Militiæ Campest: | Generalis Àtatis suæ Añor. | 31. Recuperatique (sic) salutis | Anno 1664. |

Apafy Mihály arczképének eredeti nagy olajfestménye a gróf Esterházyak fraknói kincstárában őríztetik. Az eredetiről Weinwurm tette sóspapirra s erre festette Nagy Lázár.

Thököly színnyomatú arczképét Thomassin Simon párisi rézmetsző Picart tanítványa véste rézbe. Thököly másik arczképe T. de Witt, metszvénye után készült, melynek eredetije gróf Apponyi Sándor tulajdona.

Ilye várát báró Bornemisza Tivadar a kastély tulajdonosa vétette le. Az eredeti felvételt Pollák metszette fára.

Vajda-Hunyad Dörre eredeti felvétele után készűlt.

Esterházy Pál nádor arczképét 1681-ben nádorrá választatása alkalmával metszette Hoffmann Pál. Egyetlen ismert példánya Bubics Zsigmond püsp. birtokában.

Sobiesky János lengyel király arczképe Thomsonnak a Louvreban levő eredeti metszvénye után. Bubics Zsigmond tulajdona.

A gróf Berchtold Arthur tulajdonában lévő négy kurucz kép a XVII-ik század legérdekesebb emlékei közé tartozik. Kétségtelenűl egy ember festette mind a négyet. Művészi szempontból aligha ütik meg a legszigorúbb mértéket, de műtörténeti szempontból annyival értékesebbek. Mind a négy képen élő alakok vannak, kiket a festő természet után rajzolt, s épen ezért mint costume-képek is beccsel bírnak. Az öltözetek színei: ivó és dohányzó kuruczokon a dohányzóé kék öltözék sárga zsinórral szőrkucsmával, az ivóé sötétzöld átilla piros béléssel, sárga öv, kardjuk piros szalagon lóg, kucsmája piros, szőrszéllel, piros bakancscsal; a korcsmárosnak kék sapkája van, fehér ingben szűrrel, átillája könyökén és nadrágja térdén piros szívfoldozás; hajdú-csoport: a középen álló alak kék öltözék, sárga zsinór, sárga öv, sárga csizma, vörös mente, kék kucsma darutollal, kezében buzogány, mentéjén ezüst gomb és golyó csüng; a kardot rántó alakon sötétzöld átilla piros zsinórral, sárga övvel, vörösbarna nadrágban, vörös csizmában: a háttérben két alak, egyik vörös keztyűs, kezében pléhkancsó; őrség egy várkapunál: az alvó alaké, vörös öltözék, sárga zsinór, sárga öv, sárga csizma; mentéje sötétkék sárga prémmel, kucsmája vörös, szőrszéllel, mellette kutya; az álló alaké kék átillával, sárga öv, vörös nadrág, sárga csizma, kék sapka és kaczagánynyal a hátán; az alvó mellett áll az őr, a mint a felvonó hidat leereszti, ruhája vörhenyeg fehér zsinórzattal, kucsmája zöld szőrszéllel; a főúr és köznemes: a főúr sárga aranyos ruhában, aranyos zsinórzat, vörös öv, vörös mente fekete prémmel aranyos zsinórzattal, kucsmája vörös, szőrszéllel és daruszárnynyal, piros czipőben, melynek hegye aranyos; a köznemes öltözéke vörös-sárga zsinórral, átilláján kék hajtókával, újján, könyökén sárga szívfolt darab, sárga öv, sárga csizma, a mentéje kék prémmel és sárga zsinórral; kucsmája kék, szőrszéllel. Mögöttük szerecsen szolga. E jellemző és korhű genreképeket az eredetiek után Cserna festette.

A SZÖVEGBE NYOMTATOTT KÉPEK:



A czímlap: «Les Actions glorieuses de S. A. S. Charles duc de Lorrainne etc. en Hongrie et en Transsylvanie»-ből vétetett. Le Clerc Sebastian rajza után Wolf J. metszette.

A Thököly-czímer, a Thököly-vár, a késmárki vártemplom, a szószék, a Tököly-bástya Forberger; Árva vára, Liekava, Huszt vára, Hunyad Dörre Tivadar eredeti felvételeik után készültek.

Stenius munkája «Psalmi» czímlapja az Egyetemi Könyvtárban, a «Vitézek tüköre» a Nemzeti Múzeumban őrzött példányokról vétettek.

Pomarius arczképe «Von Melle: Ausführliche Nachricht von dem Leben und Character des Doctor Samuel Pomarius. Lűbeck 1784» czímű munkából vétetett.

Kollonits arczképét Canon rajzáról vett photographia után adjuk.

Szelepcsényi arczképe Péterffy Sacra Consilia II. k. 393. l. után Rugendas rajza szerint van közölve.

Ghika vajda arczképe Gualdo Priorato Historia di Leopoldo Cesare II. k. 239. l. után van közölve.

A magyar huszárt és hajdut Hann Alt- und Neu-Pannonien után adjuk.

Koribut Mihály a Theatrum Europæum X. kötetéből 282. l. van véve.

Sobiesky nejének arczképe Raczynsky Le Medailler de Pologne I. kötetéből vétetett.

Gróf Rothal arczképe Gualdo Priorato II. 91. l. után készült.

Bethlen István arczképe Khewenhüller Conterfet Kupfertische I. k. 337. l.

Kara Musztafa arczképe egykorú rézmetszetről, önálló lap (13×16.5 cm.) kisebbítve.

vezénylő franczia tisztek Rugendas egykorú metszete után.

Montecuccoli arczképe egykorú rézmetszet után, mely megvan az országos képtárban.

Erdélyi katonák Töppeltinus Origines et Occasus első kiadásából; Zólyom, Selmecz, Beszterczebánya, Korpona látképei Gualdo Priorato Continuazione dell Historia di Leopoldo Cesare Vienna 1676 egykorú metszetei után készültek.

Thököly Imre arczképe S. S. Thourmeyser bazeli rézmetsző egykorú kitünő metszvénye után készűlt, mely gróf Apponyi Sándor tulajdona. A metszet 23.4×14.8.

Az árvaváraljai kivégzések egykorú rézmetszet után készűlt, mely Lanfranconi tulajdona.

A Bethlen-bástya Vajda-Hunyadon. Radnót, Gyula-Fejérvár, Fogaras, a szerencsi kastély, Munkács, Dörre Tivadar eredeti felvétele után készűltek.

Leopold resolutiója: «Referat wegen Succurirung denen Hungarischen Bergstädten» Bécs, 1678 oct. 18. czímű jelentésen olvasható; megfejtése: Ich Aprobir dieses guetahten In alln | u[n]d wer[de][618] den Kriegs Rath dazue | haldten d[a]ss die bergstettn (als mein | bestes Klenoth) böstermassn sol[619] behandlt | werden | Leopold |

A szikszó-ujfalusi csatatérről és Munkács váráról Dörre Tivadar a helyszínén készített felvételt, Munkácsot és környékét a «Kishegyről» Dörre Tivadar Soós Elemér olajfestménye után rajzolta; Körmöczbánya részlet «Historia Cremniciensis Conventus Ord. Sct. Francisci» czímű kézirati munkában levő tusch-rajzból, melyet Benedictus Mayerl anno 1742 készített, hasonlag Dörre festette.

Kapi várát Diwald felvétele után Cserna festette.

Gróf Caprara arczképe, Wolfgang Andreas Mátyás egykorú metszvénye után Lanfranconi gyűjteményéből.

IV. Mohammed arczképe egykorú rézmetszet után készűlt.

Buonvisi bíbornok arczképét «Vitæ et res. gestæ rom. pontiflcum Roma 1751» czímű munkából.

Koháry István arczképe. Festette Brand K. W., Nagy-Szombat, metszette Pfeffel János András. Ő felsége hitbizományi könyvtárában.

Thököly Imre lóháton, egykorú hollandi Festőtől.

ALÁIRÁSOK:



Thököly Sebestyén, Késmárk 1602. sept. 18. Nemeskürthy Vitéz Imrének, Thököly István és Zsigmond, Kézsmárk 1649. szept. 21. kelt felhatalmazó levelök; Wittnyédy István, Sopron 1665. sept. 26., Kaszai Petrőczy Istvánnak, Kászán vagy az hol találtatik; Heister Balashir (Balásér) 1670. jul. 27. a Munkácsra küldött pontok; Csáky István, Szendrővára 1635. decz. 1., Keviczky Jánosnak; Petrőczy István, Hertnek 1684. ápr. 28. Thököly Imrének; Farkas Fábián, Szent-Péter 1679. aug. 13. Bessenyey Mihálynak; Kende Gábor, Munkács 1684. aug. 13. Thököly Imrének írt levelekről vétettek. Szobieszky Zolkiewiæ. 27. Febr. an. dom. 1674. Báthory Zsófiának orsz. lt. Rákóczy lt. 12. cs. – Wesselényi László. Datum Gednæ die 9. Julii 1664 ipának Osgyáni Bakos Gábornak. orsz. lt. Kisebb ltárak. – Akákia Roger. Die 12. Januarii 1681. noctu. Múzeum. – Olasz (Bialis) Ferencz aláirása Solyomkő 1675. jun. 22. Béldi Pálnak. Múz. Tunyogi gyűjt. – Lónyai Anna Kemény Jánosné aláirása. Gerend, 1674. nov. 17. Béldi Pálnak. (Múz. Túnyogi gyűjt.) – Gróf Rottál János aláirása. Pozsony 1671. mart. 6. Széchy Máriának. Orsz. lt. – Thököly István aláirása. Árva, 1664. febr. 15. Stephano Petrőczy de eadem arcis Kasza libero baroni. Orsz. lt. – Thököly Éva aláirása. Datum Viennæ die 7a Apr. Bakos Zsuzsánnának, Zay András meghagyatott özvegyének in Teplicze. (Orsz. lt. kisebb cs.) – Gróf Cob Fridrik aláirása 1677. oct. 23. Leleszen Borsód vármegyei rendeinek. Orsz. lev. – Wesselényi Pál aláirása. Datum a castris ad Potthering positis die 16. octob. 1677. Báthory Zsófiának. (Orsz. lt.) – Strassaldo aláirása. Solnæ die 12 Januarii 1674. Bakos Zsuzsánnának. Teplicze. (Orsz. lt.) – Schmidt tábornok. Kálló 1677. máj. 28. Czím hiányz. Orsz. lt. – Forval In arces Criual. 8. sept. 1677. A fejedelemnek. (Múzeum). – Székely László. Brassó 1677. aug. 13. Béldi Pálnak. (Múzeum Tunyogi gyűjt.) – Kubinyi László aláírása. Fejérvár 1676. oct. 20. (Orsz. lev.) – Reuerend Radnót. 1677. sept. 17. A fejedelemnek. (Múzeum). – Leslie. Kassán. 1678. decz. 16. Zrínyi Ilonának. Orsz. lev. – Zrínyi János. 1680. jun. 25. Zrínyi Ilonának (franczia czímmel). Orsz. lt. – Rédey Ferencz a fejedelemnek. Kocsárd. 1679. jul. 11. Nem. Múz. Torma-gyűjt. De la Borde. 1680. aug. 4. Patak, Zrínyi Ilonához (Orsz. ltár lymbus). – Sebestyén András erdélyi püspök, 1682. oct. 24. – Petrőczy István, 1684 apr. 28. – Gróf Caprara: Kassa ex inclyto generalatu 1681 jan. 17. Menedéklevél Bakos Zsuzsánna Wesselényi Lászlóné számára, ki Lengyelországból Thökölyhez utazik. – Faigel Péter, Kassa 1684. maj. 27. – Radics András. Munkács 1683. sept. 16. – Tunyogi Sámuel, Eperjes 1683. oct. 30. – Izdenczy Márton, Tokaj 1683. septe. 25. – Báthory Zsófia, Munkács 1670 jul. 28. (A Heisterrel folytatott alkudozási pontokra felel.) – Zrínyi Ilona, hely és év nélkül. – Saponara 1682 oct. 14. Hegymegi Ferencznek deputato ablegato a domino comite Thököly in isto destrictu Patakiensi pro observatione suspensionis hostilitatis. – Szirmay András, Kassa 1683 dec. 28. – Görgey Boldizsár, Körmöcz 1682. oct. 16. – Szirmay István, Szeben 1684. jun. 17. – Draheim Vilmos, Nagy-Tárkány 1684 jun. 18. Mindnyája az orsz. lvéltárban levő eredeti példányokról.





Jegyzetek




HátraKezdőlap