Eörülök rayta ha meg hallom hog ez könyveczkem utan iregÿm tamattanak, mert ackor veszem esze[m]ben hog nem szinten minden haszontul üres lött irásom. Semmi allapatnak alitom az melynek ninczen irégye. Lattam még az Britanniai tengerenis hogy á tüzes tolvajok* az terhes haiok mellet inczelkettenek, az üresseket penigh szabadságosan el boczatottak, á mint amaz köz versis tartya:
Cantabit vacuus coram latrone viator.+
Igy irigy ellenem valo irégységedet meg gondolhad menÿre félem, hagy békét hat gye[n]gén folyo kis hireczke[m]nek, mert ezzel énnekem semmit, magadnak penigh igen nagyot artasz, ha vétkezni akarsz más vétket végy elő, mert az többinek vagyon valami haszna, gyönyörüsége, czak egyedül az irégységhet ismertem minden vétkek közzül leg haszontalambnak lenni.