(28)

Ez alat illyen iras: Nicolao Coopernico Thoruniensi, absolutae subtilitatis Mathematico, ne tanti viri apud exteros celeberrimi, in sua patria inte(41)riret memoria, hoc monumentum positum. Mortuus Warmiae 1543. Aetat[is] 73.⁺

Culma^*. 1251 eszt[endőben] epitetet Város. Régenten nagy vólt méltosága, mert itt volt az Emporium, azaz, az adásnak vevésnek helye, nem Danczkában, de annak vtánna Danczka öröghbülest vévén megh fozta ez Várost az ö méltosaghátul. Megh tetzik penigh réghi tiztessęge abbulis, mert mostanis az egéz Pruz Orszagh jure Culmensi, az az, Culmának irot törvenyével él. Ennek az határan ackori társom, kinek nevet el titkolom, sirálmas beszéddel azt kiáltya vala, hogy immar az nag ehsęgnek miátta az hata az hasához ragadot vólna. En vigáztalom vala egy Poetának mondasával ecképen: Non si male nunc & olim sic erit:⁺ de ö másbul ezt hozza elö, Venter caret auribus⁺. Biztáttam annak után[n]a az Varosnak közzel létével, hogy (42) czak addigh szenvedne, ott jol laknank, de ottis az reménsęgh meg csala, mert egy pokol gyomru lengyel atta vala társul hozzank magat, az ki bé menvén az varosban ött garasunkon hust vön, és midön még czak megh azot⁺ vólna fel adata, mi nem szokvan az főtelen hushoz nem ehetenk benne, ö bizony fel czapa^* mint tot ember az kásat.

Graudensz^*. 1299 eszt[endőben] fundamentoma tetetet egy szép kis szigetben. Nap nyugatra az Vizla nagy folyo viz, délre, nap keletre és eszakra az Ossanak két szarva^* zarja bé mely nem meszsze az Vizlában szakad. Régen szép erös vára vólt^* és mostanis fen vagyon, de ellensęghe nem levén Pruz Országhnak romlasra jutot ügye. Itt találtunk vólt három Bécz Országhi Vrfiakra, kik Danczkábol Indiára evezének, nékem penigh minden költsęgnélkül, ha vélek el mentem volna minden budosások(43)ban elégsegés éledelt és ruházatot igértek. Czuda ember ölésnek modgya vagyon ez helyben, az bünös embert Sido modra egy kereztre fel kötözik alátta sok ganeit gyuytonak fel, az hoher vizzel öntözi, hogy töb ideigh kinlodgyék, és igy sockára az füst öli megh az embert. Az kinek feiet veszik az akaszto fa mellett magat el temetik, feiet penigh karora szegezik fel.

Neuburg. Felette kiés helyen epitetet egy nagy halmon nem külömben mint Telki Bánya, az város alat nagy méllyen foly az Vizla, kiböl minden fęle halakat de föképpen Angolnakat és Potykakat, nagy bösęgesen hordnak fel, olczón megh veheti ember. Io serek vagyon, mel’re hogy job modgyok lehessen az Eszaki kapu fele számtalan sok komlos kerteket szölö gyanánt tartnak. Lakos népe Lengyel felette baratságos és embersęghes az jövevenyeckhez. (44) Szép temploma^* és organáia, az Iesuitaknak penigh szinten az piatz-közepin tanáczhaz formára epitetet Collegiumok^* vagyon.

Gugel^*. Egy kis Oppidum⁺, mely nem érdemlene hog könyvemben bé irnam, de hogy megh mutássam mely nehezen adgyak az szegény budósoknak, az ideghen Országoknak latását, és mely gyakorta valo szenvedésekben forghot budosásomban nyavalyas feiem, az olvasónak ez helytis tuttára adom. Ez varoskában jutottunk igen jo reggel, azért az idönek állapattyához képest bé menénk egy vendég fogadóban az égetet borra, kivel valamenÿre magunkat az uti jarásban erössitenénk. Vólt penigh vélünk egy uti társunk, kiröl fellyeb-is emlekezem, az ki az fövetlen hust Culmában kezünk közül ki ötte vala, felette rongyos állapatu szegény Poznanÿ gyalog posta^*, ez hitvan ember látuan az Gazdá(45)nak szép leányat, ki az éghetet bort arullya vala, kezde oly dologhra ingerleni, kit én mégh mostis megh mondani nem merek /érti az kinek nem dinnye bél az agya veleie/ nagy bösęgel adgya vala az polturat és garast kezében, kit mi nezelven az tarsommal rayta igen el czudálkozank, nem értuén miben állyon az dolog, mi azt gondoltuk, hogy megh akar bennünket itatni, hogy az utban valami modon meg trefállyon. Az léány kezében vévén az pénzt bé megyen az Annyához /én hiszem tanácsot kérdeni/ hállyuk hogy nagy sok Szlogyet Diablat⁺ kezd kiáltani, haragosan jö reank, az pénzt az mi postánknak szeme köziben vete, oly sebes haytássál hog az pitvárban mind el szélede, kit mikor szedne az ember, ragada egy fat az leány, kezde verni erössen, ki indula az vendégh fogadóbul, mi vtanna mint vti társunk vtan, követtyük ötet, az leány mint (46) harminkat követ nagy kialtással, kövel, fával, földel, az mint eri hagigállya^* az postat, mi mellette nem faidálmat, de bizonyára szenvedgyük nagy gyalázattyat, mert Vasárnap reggel lévén az egész varos népe az kialtásra ki futot ez dolognak czudaiára. Nem tudom talam az leány kurva lévén jamboritani akárta magat, bizony addigh meg nem szünek, valameddigh hagigalással^* és szidalmazással az kapun ki nem kisire. En az postarul ily verseket szerzettem:

Langenau^*. Falu az barátoknak egy Clastroma benne, á mely az Magyar nemzetet Pruz Országban igen megh hiresitette. Mert midön Danczka varosa Bathori Istvánnak keze ala magat nem akária vala adni itt ez helyen az Nemzetes Bornemiszsza Ianos az Varosbelieckel megh vit vala. Nem itélem, hogy kedvetlen vólna az Historia, azért minden alkolmatosságával minde[n] circumstantiáiával⁺ megh irom, föképpen hogy azok közzül kik ot vóltanak az hádban, mégh mostanis sokan élnek országunkban és külömb különb okait beszéllik annak az Danczkai zendülésnek. Anno^* 1577 midön az egész Lengyel Országhi birodalom in interregno⁺ Királynélkül vólna, kezdenek az Lengyelek az valasztas felöl gondolkodni, de midön más más értelmekre szakadoznának, ugy hogy némellyek Királlya valásztának ackori Maximiliant, némellyek penigh (48) az Saxoniai Hertzeghet, némellyek Bathori Istvant az Erdelyi Feiedelmet, az Danczkáiak kötek magokat Maximilianhoz, mely valasztásban valo külömbsęgeket midön Bathori Istvan gyorsasaghával megh elözte volna, az Danczkáiak kik Maximilian partyára vóltanak, látuan, hogy reménsęgékben megh czalatáttanak, mindazonáltal hátra nem allanak el szant akaráttyokbul. Midön azért Bathori kivánna tülök, ugy mint az Lengyel Coronához halgatoktul, hogy magokat az Orszagh Decretomának continentiáia⁺ szerént esküvéssel ö hozza ugy mint Királyokhoz köteleznek. Ném akáranak engedni ez kivanságnak. Látuan ez dolgot Bathori koronázattya vtan ötödik holnapban mene ala Mariaeburgba, mely varos Danczkához czak hat melyföldön vagyon. Követi által onnan baratságossan inte és törvényre citálá öket, kik véle semmit nem (49) gondolvan nem compareáltak⁺, hanem az mint bizonyos emberektül hallottam két agharakat küldöttenek az Királynak gyalazattyára, és városokat az Király ellen kezdettek erössiteni Grebin varával eggyüt. Ily czelekedeteken az Király meg haraguek és mindeneknek elötte Grebin várat meg szálla és meg véve 6 Cal[endis] Octob[ris]⁺. Az közel valo falukat, majorokat, mellyek az kincz tarto házhoz tartoznak dulata, égette, rablátta. Az varosbeliek ellenbe ki jövén az Ladislai Püspöknek joszaghában nagy kárt töttenek, közel lévö Apaczáknak Clastromat meg dultak, az Oliva hires neves Clastromot-is az melyben az Pomeraniai Fejedelmeknek temetö helyek vagyon, hogy az jövö ellenséghnek otálma ne lenne, megh égették, az barátokat kit meg ölték, kit megh verték, kit tömlöczben vetették. Ez megh lévén az Királyhoz Constantinus Ferbert és Ro(50)sembergái Georgyöt követséghül el külték békeség szerzésnek okáért. De az Kiraly, noha kész vólt az békeségre, ighen nagy és sulyos conditiokat⁺ vete eleikben, kiket, mivel hogy nem rendeltem ez kis irásomban Históriat hogy derekason iriak, én ki hagyok, elégh az hogy ollyak vóltak, kik az Danczkáiakat arra vittek, hog sockal gyalazatosban irianak az Királyra. Mozdita azért hadat Bathori, Bornemiszsza Capitan lévén, Dirsau nevü városhoz. Az Danczkáiak, kimek által meg látuan az népnek kevés vóltat, draga selyem ruhákban, nyakokat arany lantzockal terheluén 16 Calend[as] Maias⁺. ki jövének. Bornemiszsza helyet valaztuan az harcznak, hatuan Tatart ala boczáta az Viszla folyo mentében hogy az haiokon jövö ellensęghet tartoztatnak, könyű öltözetben husz Magyart az ellenségh meg kimlelesére külde. Az varosbeliek serege bizvan (51) sokasagában igen hirtelenkedik vala, kiket az ö magok Capitánya Colensis Ianos mondgyak hogy igy szolitot vólt megh: Lente festinanndum quia Vngari magis⁺ ad pugnam, quam ad fugam paratiores sunt.⁺ Bornemiszsza nem tud mit tenni láttya seregének kiczin vóltat, az szükségh néki tanáczot ad, ime egy hidon által menuén seregét szoros helyben állattya, az hidat hog az ellenségh hátul rea ne jöhessen el rontya, az haydu hadnagyoknak az hártznak ideién ecképpen szol: Vitézek semmit ne féllyetek, erössen vÿatok, lattyátok kickel vagyon ügyetek, hiszem nem Törököckel, annakokaért magatok egymásnak bünet megh boczatuan kérlek Istenben hidgyetek, az tiztességet az halálnal nagyobnak aliczátok, az ellenségtül ne féllyetek, hanem batorsággal rea mennyetek, bizvan hogy az Vr Isten öket ugy mint Királyokhoz hitetleneket ezentül kezetekben adgya. E(52)zek megh lévén két ezer Magyar és hét szaz Lengyel hallatlanképpen tizenhét ezer valogatot, és megh nyugot Némettel szemben mene, egész ooraigh[!] vivan az Német seregh meg futamek, némellyek az Pomeraniai és Cassubiai erdöre szaláttanak, némellyek fegyuereket el hányuan midön maghokat uszások altal akárnak megh tártani, az vizben hóltanak. Ezer rabsághra vitetet, négy ezer, az mint Ioannes Lasicius iria, és ött száz az hárczon veszet. ött zázlot nyertenek az Magyarok, kinek eggiken arannyal ez vólt fel irva: Aurea libertas⁺ Hatt agyut, ezen felet, hármintz taratzkot, negyven szekeret. Vesztek az király hadábol csak ötuen nyoltzan, megh sebesettek 130. Ez vtan Bathori az városnal az Püspök hegyen taborat jártata, az honnan egy nehany nap az várost szörnyen lötete. Sok veszedelmek utan az Saxoniai Hertzegnek közben jarasa által, ill’en (53) conditiok^* alat békeséghre mene az dologh: 1 Az Dantzkáiak oly könyörges által az minemüt önnön maga az Kiraly nekik eleikben ir, boczánatot kérienek. 2 Ketzer valo szaz ezer aranyat fizessenek. 3 Az Oliva Clastromot kit ök megh égették vólt huz ezer forintal seghitsék meg. Ezek meg léuén tartozzek az Kiraly törvényeket és privilegiumokat meg confirmálni⁺, és kit kit vallasában meg tártani. Ily dologh tötte hiresse ez kis Langenau nevü falut.

Danczka. varosának situsa vagyon sub grad[u] long[itudinis] 54.m[inuta] 22.33 subgrad[u] vero latitud[inis] 44.m[inuta].50.^*+ Ez város eleitöl fogva nem annÿra szépségével mint hirtelen valo epületivel és gazdagsagháual szerzet magának idegen Országokban hirt névet. Pruz Országhnak nem czak Metropolissa, hanem legh föbbik Emporiuma^*, az az, az tengerrül be hordot marhának véuésének adasának helye. En (54) mondom ez egész Országnak Aszszonyának. Mongyak hogy neueztetet vólt az Táncztul. Az mely mikoron elöször 1280 eszt[endőben] más helyen alab az Viszla mellet epitetet vólna, czudaképpen az mint Caspar Schüttius az Danczkáiak fö Historicusok mo[n]gya, hozatot vólt ez helyre^*. Igy ir felöle mindgyart pag[ina] 6 lib[ri] Cron[icalis]⁺. Nem meszsze az helytöl az hól most az ó város vagyon, ręghen egy falu vólt, kit ök Vichnek hittanak, az melyben czak szinte[n] halászok és korcsmárosok laktak, mivel hogy az tengerre menö emberek, kik az Culmai Emporiumbol^* ki tértek, ott szoktak vólt szelet várni. Szokások szere[n]t ez falubeliek innep napokon az falun kivül tüzeket szoktak volt rakni, mellyeket ök öröm tüzének nevezték, mellettek ittak, öttek, jatzodtak kiczintöl fogtan nagigh, mégh az idegenekis tantzoltak, és az ki legh nagyob trefat vagy bolondságot üzhe(55)tet legh nagyóbnak azt kiáltottak. Effele bolond jatekokbul sok haboruság támadot, lopás, ember öldökles paraznaság &c: az mely ektelen dólgokat hogy az falunak Vra, kinek neve vala Hagel, el tavoztathatna, kegyetlenül tártya vala öket, ruháiokat, pénzeket, barmokat, tülök gonosz czelekedetekért el szokta volt venni, lakása volt az Minden lelkek Templomának felette valo hegyen, mely hogy mind ez mai napig meg tártya an[n]ak az Vrnak neuezetit mert még mostanis Hagelsbergnek hiuáttatik. Ez Vrnak tartoznak vala az Vichbeliek esztendönként minden ö barmoknak, haloknak és madaroknak felét adni. Szenuedhetetlen vala az jobbagysághnak terhe naponként, mert öket nem czak az mezei munkára, hanem uduarábanis minden tiztáta1an do1ghokra kénszeriti vala, söt az mi nagyob az jobbagyoknak feleséghéuel és leanyocka1 (56) akaráttya szerént él vala. Ez Tyrannusnak kegyetlenségéit az jobbágok meg indulának, és mind magának s’mind háza népének megh rontasára, tanáczot tártanak. Volt az falubélieknek esztendöben egy bizonyos napiok, kin midön az ö Isteneknek tizteleteket, örömöket, tántzokat szokások szerént el végezték, az egész falu népei egy más kezét. foguan az Hagelnek tiztességheiért az hegyre kénszeritették fel menni, es az Castely elöt tántzot járni, az mely tántzért tartozot az Vr öket bé hini, és egy hordo sert ajandekozni. Illyen alkolmatossag alat itélék az jobbágok hogy az Hagelt az ö Vrokat megh ölhetnek. Az innep nap annakokáért elö jöuén mindnyáian az hegyre fel menének, az Castely elöt tantzóltanak, kiknek az Hagel nagy jo kedvéböl két hordo sert ada. Czudálkoznak vala az jobbágyok ezen, miért hogy az szokas szerént czak eg(57)gyel tartoznek s’kettőt adna, kiknek ö ezt monda: Hasznomra cselekeszem ezt, mert ez sertül ti meg részegeduén ezentül nagy haborusághot szerzetek egy más közöt, és énnékem modom leszen ti közzületek bönökért sokakat minden marháioktul meg fosztani. Bé boczatatának azért az Castel’ban az tántzra, kik mikor vigan mulatnanak, Hagel penigh nézésében gyönyörködnek, ime némellyek az iffiak közzül, kiknek fegyuerek ruháiok alat reytue vala, rea rohanának, és mind ötet s’mind penig háza népét egy Precta nevü leánya kivül megh ólék[!], kit annak itélének hogy adgyanak házas tarsul az ki legh elöször oly tanáczot adot vala az jobbágyoknak. Mondgyak penig hog minek elötte az Hagel meg holt volna mind ezt kiáltotta: U Tantz Tantz, Marumb hastu mich verratchen⁺. Az honnan az városnak neuezeti Tantzwich löt. Al(58)kolmatossághat azért ez helynek látuan az réghi kis falut elrontottak, és ezen az helyen az mellyen most vagyon 1308 esztend[őben] epiteni kezdettek. Más neuen hÿak Gedanumnak, néha Gedaniának. Ez várost három szép folyo viz erössiti és egyszersmind ekesitÿs. Nap kelet felöl az Viszla, mely forrasátul fogua szaz negyuen ött mélyföldet kerenguén itt szakad az tengerben, mely annÿ jauára vagyon az városnak hogy az megh szünuén szükségh volna az városnakis meg szünni, avagy czak ige[n] nagy szegenséghre jutni, mert elégséges eledelt adasa véuése által Pruz Országban nem találhátna, holot az Lengyelek egész Országhoknak siriat sok ezer haiockal esztendönként ide hordgyak ala. Vgyan Nap kelet felöl vagyon az Motlau vize kin á Viszlárul és tengerröl jöuö háiok az varosigh be mehetnek. Ez Viz harom keppen hásznal az Varosnak. 1. Az (59) haioknak utat ad mind az kapukigh. 2 Nap kelet felöl az Várost mélységéuel arok gyanant örzi, kinek mélysége hol öt hol hatt ölnire uagyon. 3 Még szalláskor^* az Város népe ez uiznek általa nagy batorságot szerez, mert szokot helyébül az polgárok ki boczáttyak, mely egy néhány mélyföldre Délre és nap keletre az földet bé borittya, ugy annÿra hogy az feiól[!] az ellenségnek ereiétöl sem[m]it nem félnek^*. Nap nyugatra az Rhodanus^* vize mossa /de nem az, az ki felül az Poetak beszélgetnek, mert az Galliai corona alat vagyon/ ki három egész mélyföldón[!] töltes közöt menvén, végre az várost által follya, az hol minden-féle mester embereknek de föképen az poszto festöknek nagy könyebségére vagyon. Ez szolgáltat vizet az Városbeli kutakban, ezen vadnak minden-féle Malmok, ugy mint Papiros czinálo, Cser törö por törö és lizt malmok^*. Az lizt malmok (60) közzül vagyon egy kibül esztendönként minden orában az Lengyel Királynak egy Magyar aranya jar, teszen nyoltz ezer het száz hátuan aranyat esztendeigh. Vagyon benne tizen nyoltz forgo malom kö az szent Catharina temploma^* mellet. Az keritésben léuö Varos két részre osztatot vy és o. Az birodalom az vy városbélieknel^* vagyon, de az törvényeknek authoritásat⁺ az O városbéliek magoknak tulaidonittyak, ugy hogy appellatio lehet az vy városbol az O városnak törvényére, de innen oda nem. Közönséges keritése az városnak egy, az-is czak alacso[n] és teglábul czináltatot, de töltése felette magas és széles kinek teteién egy más mellet négy szeker el mehetne, belöl üres és szép bot haytással mesterségesen epitetet, ki minden löuö szerszámockal és egyéb hádhoz tartozo ezközöckel rakua. Vagyon penigh az városnak czak nap nyugati és eszaki (61) részen, mert az mint mondam, nap keletre és Délre Danczkának az viszla és Motlau keritése és arokia. Kivaltképen valo bastyáia hat, arokia nem igen szeles sem igen mély. Vagyon ezen felet egy kerites belől, ki czak az vy varost foglállya be minden felöl, de ez hituan immar és nem ellenségh ellen valo, mert az Dantzkáiak minden reménségeket az Istenben és az külsö töltésben vetuén ro[m]lani háttak és semmi gonduiselés alat nincz. Ez városnak nap nyugat felöl czak egy kapuia vagyon, nagy szép mesterséggel faraghot köuekböl virágosan ki faraghua, kinek felsö részen három Czimer, eggÿk kinek tiztességesb helyet job kez felöl az bé menöknek rendeltek az Danczkai, két feir körözt veres mezöben kit ket nagy bálvany Orozlan tart^*.

Ez Czimer ö nekiek máradot az kereztes Vraktul, kik régen ez várost birtak, Az közepsö Czimer egy Sas (62) keselyü mellyet két Angyal két felöl öriz, ez Lengyel Országnak Czimere. Harmadikis egy Sas, kit két vnicornis^* tart, Király hegyének Czimere. Arannyal ez kapura ez vagyon irua:

Optime omnia fiunt quae pro Repub[lica] fiunt.⁺

Ismegh:

Civitati haec tria omnium maxime optanda:

Pax, Concordia & Libertas.⁺

Ez kapu közöt vadnak az tömlötzök és kénzohazak, kik sok részre oszlottanak ez véteknek nagy és kiczin vólta s-érdeme szerént. Neuezik magas kapunak az mellette léuö magos Toronytul^*, mely Tornyot ök Stoknak hinak, az az, paltzának avagy botnak, azt itilem azért mert az mellet szoktak az tiztátalan személyeket megh veszszözni, és az latrokat kiknek nincsen annÿra vétkek hogy az város népe elöt vereséget érdemlyenek, ebben szoktak meg paltzázni. (63) Ezen bélöl az másik keritésé nek vagyon egy szép aranyas kapuia^*, kinek belső felen ez vagyon irua: Concordia parvae Respublicae crescunt, discordia magnae concidunt⁺. Délre-is czak egy kapu á külsö keritésen, mellyet czak haborusag ideién öriznek. Nap keletre az Motlo vizen által két emelczös kapu. Eszakrais kettö mellÿknek eggÿken mindenkór vigyáznak eggiken igen ritkan. Az belsö keritésen penigh, mely az vy várost foglállya bé tizen három kapu vagon, mellyekrül én nem szollok, legh szeb és erösb mellyet ök Grün Thornak, mi penig zöld kapunak^* hivunk ez alat vadnak mindenféle mértekek masak⁺, fontok, kickel az haiobul ki szedet marhákat merik^*. Ez kapun ha ember ki megyen jut az hidra, mel’ az varosnak belsö keritése mellet le nyulvan vagyon, ki mellet az hajoknak batorsághos állása^**, néha oly nagy számban vadnak ez helyen az ⁺ (64) háiok, hogy az számtalan háio kötęltöl aligh láthat ember az tulso hidra^*. Itt arullyak az háiokbul ki szedet marhákat ugy mint: Posztot, Vasat, draga márvany köveket, Alabástromokat, Onat, fat, buzat, bort malosat^*, narántzokat, Cytromokat, pomagranátokat^*, fügeket, hollandiai saytokat, fazekokat, virághokat, és külömb külömb országokbul hozatot drága marhákat és gyümölczeket nagy böségél. Ez hidon^* láttam 1617 April[is] 6. egy halyog fa^* fiatalt^* kinek temérdekséghe^* nem vólt nagyób az embernek öreghbik vyanal, egy forinton s-tiz pénzen attak el. Nem mehettem véghire miczoda haszonra valo legyen, mert nálunk orvosolhatnának ugyan véle migh hazámnak mezeién el fogyna. Itt láttam Szereczen Országhbul^* hozot Strutz Madar monyakat^* kinek eggyikeben bé fért vólna egy itze viz itt láttam tengeri ebet^* elevenen, min(65)den termeti; szöri és feiének allása hasonlo az ürgéhez czák hogy nagy mint egy esztendös südö^*, kiczin rövid labaczkai, felette kövér teste. Az tulso hidon heringnek, és egyéb halnak mindenféle gabonának soksága hordoztatik⁺ ki az háiokbul. Dél felöl az Motlau^* vize két fele szakad, egÿk fele az derék varosnak keritéset mossa másik penigh az gabona tárto házakat mint egy szighetben rekezti, mellyeknek epületi az mint az Conjecturalis⁺ látás mutáttya vagyon oly nagy helyen mint Szepsinek bé keritet városa. Ezek mindenkoron rakva vádnak mindenfele eledelre való marháckal, az felsö véghén vádnak az fenyö viaz és szurok házak, mellyeckel az haiokat szoktak nagy gyakorta megh kenni, hogy az viz annÿra nekik ne árczon, ezen alol vagyon az epületre valo hasogatot fáknak helye, mellyeket nagy draga pénzen az Spanyoloknak, Anglusok(66)nak, Hollandereknek, Gallusoknak szoktak adni. Ez mellet az hamu házak, kik mindenkoron teli vádnak hamuval, mellyel nagy kereskedések vagyon az Dantzkáiaknak kik nagy ólcson az Lengyelektül meg veszik, idegen nemzetséghnek az poszto festöknek czinalasára drága pénzen adgyak el. Réghen ez várósnak felette szép vára vólt^*, melynek romlási mostanis fel tetzenek á Motlau viz mellet az város véghi fele, az mely mostan tegla czinálo, serfözö, és poszto szárazto hellye lött. Alkolmatossága romlasának ez vólt: Az kereztes Németek kik igen kegyetlenül birtak ez Országot, hogy annal inkab az jobbagysághot fenitekbe tárthatnak, ez városnak két fö Consulát lakodalo[m]ra be hittak, az lakodalom közöt meg ölték, mely dolog oka lön hogy az eghész város népe tanáczkozuan, egy éyel az várnak állyát meg ásák, megh tölték puska porral és eckép(67)pen ez szép epületü vár egy orában el romla. Anno^* 1411. Danczkában tizenket Templom vagyón^*, mellyeknek neuek ezek: Szüz Maria^*, az Gymnazasiume, Szent Peter, Fekete Clastromi, Szent Catharinra, Szent Ersebeth, Szent Gedrud, Szent Berthalom, Szent Ianos, Szent Iakab, Carmelitak Clastromi Szent Lélek.

Az Szüz Maria templomának fundamentoma fel vettetet 1343 azon esztend[őben] az város keritésenekis elsó[!] köve, az mint megh tetzik az Sacristia⁺ felet való jrásbol. Ez felette igen nagy Templom, sok jószag vagyon hozza, kit az elöt az Iesuitak, most az polgárok birnak. Eötuen két Oltar benne, azok közöt leg nevezetesb az mely az szent Dorottya Capolnaiának^* elötte vagyon, kit czak az három fö Innep nap nitnak fel. Beszélgeti az kösség hogy ez az Oltar az tengeren találtatot, és itéli hogy nem emberi kez, hanem An(68)gya1i munka által faraghtatot, de fides sit apud dicentem⁺, ez bizonyos, hogy Bartholomaeus Schachmann[us] Asiae^*, Europae, Aphricae Vlysses⁺, nyoltz ezer forintot adot vólna az városnak érette há az ö Exoticotamiomában⁺ háttak vólna hélyheztetni. Ez Templomban az tizenket Apostol merö ezüstbül vólt ki öntue kik hogy valaha nagyob balvanyozásra ne rendeltetnének, Bathori Istvannak hadának szine alat az polgárok le vötték és pénzt verettek belöle^*. Orghona négy benne. Az nagyobik csináltatot Bathori Istvánnak Királysagában, kinek Czimere rayta vagyon, oly nagy sipiai vádnak hogy némellÿkben aligh találtatnek oly ember ki bele nem férne. Szengése oly nagy mikor fuiak, itélne ember az egész templomot le szakadni, az második á ki job kez felöl vagon az nagy mellet igen réghi de már el hagyatot, mondgyak felöle hogy (69) mind ezüst kürtök vóltanak benne, de egykor az Organista midön hirtelenségel meg nem igazithatna, atkozza meg ily szockal: vay vennek hasznodat az pokolbeli ördögök ha nékem nem akarsz szolgálni^*. Az jövö etzaka az gonoszok hozza kezdettek és valameddigh belsö epületi el nem romlot tülök el nem vehettek, hanem igy öröcke pusztan maradot. Az harmadik Orgona job kéz felöl most-is szolgál. Az Negyediket ot laktomban czinálak az Deakok állása^* mellet. Ez templomnak közep kö lábai igen igen öregek huszon ött, kereztelö edenye^* velenczei részbül^* oly kinek mássa egy nehany Országokban nem láttatik. Vagyon felette nagy temérdek^* széles magas tornya minden ękességnelkül, kiben sok és nagy harangok, azok közöt penig vagyon egy, kit nagy czudaképen kerekeken vonsznak^*. Mondgyak hogy ez templombol az föld alat az puszta várban me(69)⁺hetnek, mely dólghót tudom az mi Magyarink könnyen el hisznek, mivel hogy nálunk szokot dologh ez, hogy az várakbul ál aytokat czinálnak ki bizonyos okokért. Söt még az barátokis tudtak ez dólghot Magyar Országhban, kik ök-is az Clastromokbul, gondold meg mi végre az Apáczak Clastromához likakat asáttanak. Hanem hiszed lásd megh az Patachi és Gyöngösi Scholat. Harom nevezetes Epitaphium^* benne: Dom[us] Cyrembergiacae, Familiae Brandesiacae, & Bartholomaei Schachmanni⁺, az ki Europat, Asiat, Africat bé járta, igen szép ez: Smaragd, Iaspis, sok fele marvany köveckel ekesitetet. Ez templom mellet vagyon az Iesuitak lako helye, melyben az hires neves Pater Crispinus^* gyakor beszélgheteséböl ott laktomban sok hásznot vöttem. Ez vtan tiztességesb Témplom az Szürke Clastrombeli^*, kit. fellyeb Gymnasium (70)⁺ Templomának nevezek, mivel hogy az Clastrombul Schola fundáltatot, felette nagy templom két részre oszlatot^*. Az eggÿk részében praedikálnak, az másikban az Vr Vaczoraiához jarulo népek Zombat napon tanitatnak. Az Birodalom benne vagon egyedül az Helvetica confession^* valoknal, kik mostan nagy, Orghonat epitenek. Ninczen egy nevezetes Epitaphiumnal^* töb ben[n]e, kit Schachman Berthalom egy Ioannes Bernardinus Bonifacius^* nevü Olasznak erigalt⁺, ki mikoron az Papa haraghiat kerüluén szabad szankivetésben ment vólna vallasáért, és midön Magyar Országot, Lengyel Országot, Franciat, Angliat, Scotiat, Daniat, Sueciat és Becz⁺ orszagot el iárta volna. az Balthicum tengeren naufragiumban⁺ szeme világat el vesztette, és szerenczére Danczkába[n] vitetet az szélvesztül, az hol az polgárok holtaigh valo éledelt, és tiztességes temetést hólta vtan engettek neki (72) ez fö ember altal az Danczkai Bibliotheca öregbitetet. Az Epitaphiomon az képe köbül ki farágtatot, kinek feie felet illyen iras vagyon:

Alatta ez:

Ez templomban vagyon amaz fö Philosophus és Theologusnak koporso köve, kin három czillagh és három rosa vagyon ki faragua ill’en irással: Bartholomaeo Keckerma[n]no^* & haeredibus.⁺

Az szent Peter Temploma^* czak közel vagyon ehez, melyben öröcke valo hirére nevére az Bathori nemzetnek egy agyu gol’obis tártatik, kit az viadalkor oda czak közel az feszülethez löuetet vólt Istvan Király. Ez Templomotis az Helvetica Confes(73)sion lévök biriak. Szent Catharina az O városban szép Templom, kiben nagy Orgona és drága köböl ki fárághot nagy Oltar vagyon, az szekeket szép figuras historiackal^* irtak meg, tártyak benne az imperiumot⁺ az Saxoniai^* valláson lévök. Szent Ianos az derek városban köz Templom^*, hasonlo-képpen az Augustanusok biriak. Szent Ersebet az kerites mellet egy szép zöld toronnyal ekesitetet^*, kiben az Helvetica Confessio^* zengedeztetik. Ot laktomban ily dologh történt volt benne. Vagyon egy igen lator Papista ember^*, kinek tellyes esze ninczen, ez szokta az városbol az szegény néptül az gabonat szamar háton az Malomban ki hordani, és viszontag lisztül bé vinni. Történt egykor hogy kelletet ö néki vinni az liztet szinten ez Templom mellet lakozo embernek hazához, volt nitua ez templom, akáruan meg látni az ö ekességet, avagy inkab az (74) mint ök mongak ektelenséget, /mért az ö Templomokat nem Isten ighéie hanem az Bál Isten^* képe ekesiti/ be ment és az szamart-is vele egyűt bévitte, kinek mutogatta az Templomnak üress voltat ily szockal: Nezsze^* io szamárka az Calvinista eretnekeknek templomokban, ninczen feszület, ninczen szentelö viz, ninczen gyertya tarto, ezeket megh monduan kezdi szörnyen verni az szamart, az kezde erössen orditani, az orditast hogy az közel valok megh hállak futnak az Templomhoz, és láttyak hogy á szamart veri és szidgya ily szockal: Ah Istentelen szamar ihon^* kiczinségedtül foguan fel tártalak, ihon már vénségedre az Romai vallast el akarod arulni és Calvinistáva lenni. Ezt meg háluan az népek ötet szamaráual eggyüt meg fogak és az Propraetor⁺ engedelmébül az szamárral eggyüt egy szekérhez kötik az mellyen az rabok az városbeli ganeyt szoktak ki hor(75)dani, és fél esztendeigh czelekedetiért kénszeritet másod maghával szekerét vonni. Ackor ez templomban amaz hires neves Iacobus Adami^* vólt az praedicátor. Az sz[ent] Berthalom^* mind az két Reformata Religioe⁺ közönségesen. Szent Iakab^* Augustanusoké. Ezen egy halnak az felsö ál czontya fügh, kinek hozzasága vagyon öt singni, én ezeket irtam rola.

Ad Ionam Prophetam.

Az szent Lelketis az Augustana Confession^* valok biriak, de az kivalképpen csak Ispotaly Temploma^* Vagyon az Papistaknakis az három Clastrom mellet három templomok, fökbik[!] az Dominicanusoké^*, kiket it (76) fekete barátoknak hinak 1228. észt[endőben] epitetet, egy Suantipoly nevü Pomeraniai Feiedelem által. Az Luther Marton, Calvinus Ianos, Arrius^*, és többeknek életekröl és halálokrul, kiket ök egyenlöképpen eretnekeknek mondnak, két táblát emeltenek fel ez templomban sok hazugságockal meg terhelteket, czak hogy inkab az egyegyüveket az ö vndok balvanyazásokra háythassak. Egyszer it disputáltam⁺ egy baráttal, kinek summáiát ecképpen fogláltam be^*.

Második az ki az Carmelita^* barátoké, kiket it feir barátoknak neveznek, réghi megh szakadozot templom. Orgona oly vagyon benne kihez az szüz Maria templombeli orgonan kivül szavára képest az egész városban foghato ninczen, az barátok benne huszon hárman vádnak felette tudátlanok, kik közzül egy nagy temérdeckel egykor hogy egy barátommal disputálnék keves hÿa hogy az kerites felyül nem küldötték ki be[n]ünket. Bizony méghis czelekették vólna hogy ha az Vramtul ott valo Praetortul⁺ nem felték volna, ki czak az elött-is nem sok idövel tömlötzre vetetet volt egyet, mely mikor tiltana magat imide amoda^* ily ok alat hogy ö spiritualis persona⁺ volna, illyenképen felelt megh ez okos ember néki: (79) Tu quidem Domine Pater spiritualis persona es, sed delatus es apud me ut qui /mert paraznaságban találtatot volt/ opera carnis faciebas, cum igitur sis vterq[ue] & spiritualis & carnalis ego te mulctabo secundum alterutrum tantum, hoc est, quatenus es carnalis⁺. Inditottak volt ezek egy ighen nagy templomot, de az menykönek gyakor megh ütése miat fel ne[m] epithettek. Az Apaczak Clastromában^* lévö templom most kívül belől igen kezdet epülni, holot kívül Toronnyal ekesitik megh belől penigh egy drága szép öregh Oltarral, mely egy nihány ezer forintba fogh állani, vÿtyak az Chorusokatis az mellyekben az Romai Papának itt valo huszon négy szüzei hangos szoval mongyak naponként az Tibi Dominet.⁺ It láthat ember hogy az ayton bé megyen el fel függeztet táblát, kinek o1va[s]ásan az embernek⁺ háÿa fel ál minemű nagy atockal átkozza az Pápa (80) azokat kik az Clastrombeli joszágokat kezekhez koporitottak^*. Szép Scholak vádnak ez városban^*, kinek elö jároia az Szürke Clastrombol forditatot Gimnasium. Ez epület felette szép modgyáual rendeltetet foglal bé itéletem szerént annÿ helyet mint Tokay Vára, környös környül felette szép bot haytásockal, mint az Cassai el romlot Clastrom^*, epitetet, felsö palotaiában^* hátuan kamora, mellyekbe[n] /régen barátok/ mostan déákok láknak, az ablaka felet öregh irással ez vagyon irva : SILENTIVM.⁺

Az álso része ez epületnek szép Auditoriumockal⁺ professorok hazával ekesitetet. Bé menöknek job kézre vagyon az Auditorium Philosophicum⁺, annak utánna az Oeconomia^*+ az hol az Nagyságos és eszes Tanacz tart mindenkor hármintz két déakot, maga ételen és italan, kiben énis három holnapig voltam, ennek (81) véghiben az nagy Auditorium^*, kiben amaz jo emlekezetü Keckerman tanitot, ebben ninczen egy czep kemencze-is, hanem alatta az földbül fütik, és az házban az padimontomo[n] lyukakat czináltak, hol az meleg fel megyen. Ily forma látatik it Cassan hogy régen volt az örögh Melda^* Györgyne Aszszonyomnak /kit tiztességesen emliték/ eggÿk hazában. Ez emlitet Auditoriumnak aytáia elöt az fö Mester háza, honnan ha ember az udvárra ki tekint, megh láttya mindgyart az professorok házát kik szép modgyával egymásba vádnak ragaztatuán. Viszontag az Clastrombol ki menöknek job keze felöl vagyon az secunda, tertia, quarta Classis⁺, az Bibliotheca kinek az aytáian ily irás: Βιβλιοθήκη της ψυχης ’ιατρειον.^*++ Mely minden fele sok könyveckel, sok Astrolabiumockal⁺, Sphaeráckal, és egyéb déáki ezközökböl rakua, többi közöt vádnak régi viasz táblák (82) mellyekre az Réghi Romáiak, még migh az papiros nem találtatot volt, irtanak. Ide hordottak bé az Kekkerman könyveitis halála vtán, kik minden kötés nélkül czak öszve várva és ki metzve vádnák. Mellette az Inspectors⁺ háza, azontul penig az Anatomicum Auditorium⁺, ki nem tudom az professorok avagy penig az Auditorok⁺ restsége miat ott laktomban nem virágzot. Fö Professorok voltanak ezek^*: Iacobus Fabricius Theologiae D[octor]. Georgius Pauli^* similiter Theologiae D[octor]. Ioachimus Olafius^* Medicinae D[octor]. Adrianus Pauli^* Medicinae D[octor]. Petrus Bruncovius^* Iuris & Historiarum Professor. Petrus Crugerus^* Matheseos-Profes[sor]. Petrus Lossius^* Eloquentiae. Andreas Hoierus^* Logices & Graecae linguae Profes[sor]⁺. Ezek kivül voltanak sokan az kik az töb Classisokban tanitottanak. Minden Templom mellet^* egy egy Schola vagyon, kinek kinek mindenik^* az (83) templomrul neveztetet el. Vádnak ezen kivül számtalan sok Scholak, kiknek némellyÿkeben Német, Lengyel, Francia, és egyéb nyelveket, némellÿkben szép tantzokat, némellÿkben vitezseget és fektülést^* tanitanak, mellyeknek allapattyokat, törvényeket, szokásokát nem itélem; ide hogy megh iriam illendönek. Az városban vagyon szép Basilica avagy Királyudvarhaz^*, az hol esztendönként az egész Tanácznak hat lakodálma esik, ackor nagy pompával az város szolghai Attyoknak szokások szerént nagy czimeres és aranyas ruhákban fel öltöztetnék, sok fele musikackal az idöt muláttyak, azonkivülis nagy gyakorta az tizenkét tanacz ot vaczorállik, az közönséghes kálmar nép penigh naponként az Dantzkai seren ott iszik. Vagyon egy Cethalnak és egy Crocodilusnak böre fel függeztve, egyeb sok féle statuaknak⁺ seregével. Kementze benne tizenket singni (84) magasságu. Két fél küszöbe^* veres Marvanyköbül mi idönkben epitetet ez mostani Lengyel Királynak és fiának Laszlonak képe rayta ki faragva, felyül penig Themistocles, Scipio, Iudas Macchabaeus, Iustitia.⁺

Az Praetorium auagy Tanáczhaz^* igen nagy epület, ki alat az kénts tarto házis vágyon, melybe az áranyat és ezüstöt verue be nem viszik, hanem együue olvasztuan darabokban tártyak, hogy az mikor szükségh, ollyan pénzt veressenek belöle a minemüt az idö kivan. Vgyan ezen Praetoriumon felette szep Torony vagyon, kiben az derek ora mikor verni akar nagy sok harangok kicsinyek és öregek ollyan notat énekelnek, az minemüt az vélek báno oras Mester akar. Az fegyver tarto ház vagy[on]^* az Takacz utzában mind kivül mind belöl igen szép. Kivül az város fele az Pallas Isten Aszszonnak statuáia zázlockal, kopiáckal, szablyáckal, alátta (85) az város Czimere, az tetein penigh nagy sok Németek statuai, kik szinten ugy allonak mint ha elevenen volnának. Belöl penigh mikor ember bé mégyen lát három statuakat, kikhez ember valameddig hozza nem nyul, magával soha el nem hitetheti hogy nem elevenek volnának, szinten ugy drága tafota és poszto ruhában, mint valami vitéz emberék, vadnak fel öltöztetue, szemek soha megh nem ál, hanem nagy kegyetlen modra forognak, gyakorta feieket razzak, kezekkel fenyegetnek, kik közzül eggÿknek kezében egy puska, ki enghemet hogy ha elöle el nem rantottak volna artzul löt vólna, czak az elöt egy nehany nappal egy Lengyel Vrnak szakálat mind el vesztegette volt. El czudálkozik ember az házakban az sok fele fegyuereken, vadnak nagy sok algyuk, taratzkok, szakállasok^*, vas sulymok^*, paysok, fegyver derekak^*, szekertzek, német hegyes törö[k]⁺ (86) dobok, trombitak, ostorok kengyelek, sisakok, és minden valamit ellensegre az emberek gondoltanak. Vagyon egy el reytet algyuis, kinek formáiat czak most találtak, ennel mesterséghesbet ember sem latot sem lathat, mert czak hét masábul öntötöt [1]évén, két annÿt lö mind nagyságra s’mind penigh hozzasagra mint az ki huszon hét masábul öntetet. Negy lovas vagyon ez álso házban, kinek eggÿkére az Hollandiai Mauritius^* feiedelem maga fegyueret aiandekozta, ketteiére Schachman Barthalom, az eggÿke nem tudom miczoda Hollandiai hadnagynak fegyverében öltöztetet, egy egy kopia kezekben, ug vádnak helyheztetue hogy mikor az Algyus Mester akária szinten ug szemben mennek és kopiat törnek egymással mint akarmi ellenségek. Egy igen szép vizi czinalmanis^* vagyon kit rövid nap az piáczra czinalnak fel, egészlen Velentzei részbül öntetetet az (87) Neptunus képére, kezébén vagyon egy három agu villa, kinek minden agábol viz fogh folyni, alatta kigok es gyermeczkek, kiknek száiokbul hasonloképpen viz fogh ki jöni, más kezében az bálvany kép egy paterat⁺ tart, melyre egy Szarvas száiat tartotta, és igy az paterábul az viz az szárvas szaiában czorogh. Az mint az Gazdamtul⁺ ott valo Nagyságos Curitius Georgytül^* hallottam ott valo letemigh költöt volt már az város arra az kutra három ezer forintot, maga bizony még sok hÿa volt. Egy mesterséges kerengö gradicz vagyon ez Arsenálban kinek belöl az földrül az teteiben fel nézhetni, igazan Cochleanak^*+ hivatáthatik. Nem réghen találtatot vono czighais czudálatos vagyon itt, mellyen négy ember hétven mása részet⁺ oda tészen az hova akar. Ez városnak vádnak szép lövö Vdvari és kerti az hol az polghárok és minden iffiak esztendönként bizo(88)nyos idöben puskáual, és nÿllal valo löuödözésben maghokat gyakorollyak. Az pénz verö ház^* az város lovainak istalloiok mellet. Oly szokás is vagyon it, ritkan tartanak lovat az ben lakozok akar minemü allapatbeliekis, hanem az város szamára egy néhany szazat tartottak, ezekhez, nyergeket, koczikat, hintokat, szekereket, kik közzül ha valakinek valami dolga történik, czak megyen az város Istaloiához, abban, vagy szegény vag gazdag, pénzére mindgyart koczit, koczist, lovakat talal, melybül esztendönkent az Dantzkai tárhaz igen telik. Kivül az városon három Hostadt avagy inkab Vorstadt⁺, /mert ez szot az Magyarok az Németbül vötték/ Délre az Sottland^*, kiben mindenfele Mester emberek nagy böséghesen láknak, de kivalképpen mind auagy Papistak auagy Anabaptistak, az Püspök az Vrok, nem régen az Iesuitáknak egy Templomot erigalt^*. Nap (89) nyugatra az Sedlicz^*, ki hasonloképpen sok Mester embereckel rakua, de az hazakat az polgárok biriak, mert itt vagyon az Danczkaiaknak kertek az hol nyárban az idöt nag gyönyörüségben, lakozásban és minden vigaságban muláttyak. Ezen felyül az Tenger felé vagyon két Ispotaly, mellettek egy egy templom, az elsö az Vr Vaczoráia temploma, az másik az minden lelkeke, ezentül viszontag az szent Getrud Ispotállya^*, mely mellet az en gazdámnak gyönyörüséghes szép kerti, melynek mi voltat en meg nem irom. De mivel hogy ez helyen lön szom az Ispotályokrul, ertésére adom az olvasonak miczodak legyenek ezek az Ispotályok^*. Az ide valo nemzet tellyességel ugy bé merült az fösuenységben hogy mégh az kodusokonis adot veszen. Ez városban és ez város kiuül régenten, az mint tudásomra jöt, epitettek volt hét Ispotályokat elégséges jöuedelemmel, de (90) hogy ezek az Reformatio utan az Luther Marton és Calvinus Ianos köuetöire /nem titkolhatom el, mert igy vagyon/ jutottanak, az tanacz az joszágot kezéhez foglálta, és acképpen akaráttya szerént dispensal⁺ belöle. Soha azért, ércz megh ez nagy jo czelekedeteket, ezekben szegény budosot, nyomorultat., bé nem fogadnak, hanem az mint nalunk az müues emberek Chéh leuelet szoktanak váltani, ugy itt az Ispotálybeli lakast száz forintal váltyak fel, sokan nagy rendbeliekis magokat bé szerzik, meg gondoluan amaz mondast: Nem tudgya ember holta napigh mire jutt, ot penigh batorságos lészen étele itala felöl mind egész életeigh. Ecképpen az Ispotályok nem Ispotályok hanem vendeg házak, nem szükülködök hanem bövölködök háza, kiknek némellÿkben esztendeig, czak ökör huszon öt nemellyiekében harmintz, nemellyikében negyuenis szolgáltatik. Nem (91) feleytem el itt eztis: Az szent Ersebet temploma^* mellet az városban vagon affele gyermekeknek háza, az kik tiztátalan agyban születettenek, és kiket az utzakon auagy valahol az város körül, ha szinten ighaz gyermekekis, az szegénység miat Attyok Annyoktul kiczinségekben el vetettenek, mindenkor hol szaz, hol másfel szaz, hol két szaz, az Vraktul rendeltetet. daykáiok hol 50 hol 60 &c. tizen négy esztendeig fel tártyak, kit müre kit kalmarságra és egyéb tiztességes életnek kereresére[!] tanitatnak. Nap keletre valo részen hozzu kert nevü hostáttya^* vagyon, egyeb uyságot nem mondhatok felöle, hanem mikor Magyar Orszagh felöl gondolkoztunk czak oda mentünk ki, és az ot léuö egy nihany szalmáual fedet hazakrul alkolmatosságot veuén házank felöl sokat trefalottunk. Sok drága kertek közzül három nevezetes, eggÿk az varose, kinek ember másat aligh láthát(92)tya. Masodik a⁺ Schachmanne, kin illyen inscriptio⁺ vagyon:

Az hármadik az Tempelburg familiae Iaschianae^*+, melyben az Cretábeli Labyrinthusnak imitatioiára⁺ oly kerteczket czináltak, hogy ha valaki czerna auagy egyéb ezköznékül bé megyen, bizony két oraigis az ki jövetelt meg nem talállya. Dantzkai Vrak oly modgyáual ighazgáttyak dolgokat^*, hogy az szegény kösségnek esztendeig valo fizetése hazául nem igen esik töb tiz auag tizenket pénznel, minden az város derek jöuede[l]méböl visel és fizet. Azt mondgyak felöle hogy esztendöben oly nap ninczen az kin ket ezer forintya az városnak minden tiztuiselöknek és szolgáknak fizetésére, és egyéb epületekre ki nem menne, de nincz oly nap kin hármad fél ezer bé nem menne, fö(93)képpen penigh minden jöuedelme á mellette léuö tartománnak adáia, az háio bér, és az szépen el rendelt helyeknek, az mellyeken az háiokbul mindenfele marhákat ki szednék, fizetése, viszontag az kereskedés, mert soha semmit idegen embernek idege[n]tül venni es adni nem szabad, hanem egy országhbol az mit hoznak az ott valoknak kel meg venni, és ugy adgyak viszontag nagy nyereségel más Orszagbelieknek. Minden fele marhat^* szabad ide hozni idegen Orszaghbélieknek Angliai poszto kivül, mel’ dolog miböl eset az Elbingának le irasában ide alab meg mondom. Erkölczerül ez városnak azt irhatom, gazdagsagára képest minden lakosa igen keuély, semmi nemzethez nem baratságos, minden tizteket pénzen és aiandekockal szereznek Tanacz hazi szemelyeken kivül^*. Musikákban, szep éneklésekben, szolgalokban szolgakban igen gyönyörködnek, férfiu (94) ha az Aszszonyállat elöt el megyen süveg emelesnelkül gyalázatnak tártiak az Léány és Aszszony állat penig nem köszönt sem iffiat sem vénet, hanem houa kevélyebben léphet ugy megen el az ember elöt. Az mely dologért én illyenképpen irtani:

Ad hospitem Dantiscum appellentem.

Az léányok méreszbek az iffiaknal ugy annÿra hogy vendégségben is az ételt ök szerzik metéllik az vendég eleiben. Vendegsęgek föképen mennyegzöiök pogany modra etzaka vagyon mindenkor, tizenket ora(95)kor etzaka vaczorallonak, azhol minemü dolghok esnek gyakorta gondollya meg az olvaso^*. Az Papi rendnek fizetése felette nagy, ritka kinek keueseb volna nyoltz száz forintnal, vagyon penig czak az két reformata religion töb huszon hat pápnal. Az ember öldökles közöttök gyakor, mert ha az piaczon az embert az lator meg ölÿs, czak az Börtön szólgai jelen ne legyenek, senki⁺ ha szinten az biro láttyais az gilkoshoz nem nyul, hanem affele ki fut az kapun és az Asylumra⁺ ki mindgyart az kapu elöt egy hegyeczken vagyon fel szalad. Mint hogy az város ighen nagy, az vallas sok fele, vasárnap es minden innep naponis igaz ugy munkálkodik az mester ember mint mivelönap ninczen semmi büntetése. Talaltatnak benne sok Bordélyházak. Az lopásért senkit, akar minemü legyen az kar, fel nem akáztnak, valameddig haromszor benne nem érik, két(96)szer condemnályak ad carros seu currus⁺ az az, kit egy hólnapig, kit kettöigh, kit fél esztendeig az szeker eleiben köttetnek pro quantitate deticti,⁺ hogy terhet hordozzon. Az Léányoknak el adása ideie hármintz két esztendö, az ki az elöt férhez mégyen megh czufoltatik és léánkának mondatik, gyakorta ötven még ötven hat esztendös korábanis fériet talál az Leány, szememmel láttám, hogy negyven hat esztendöst el attanak. Nagy gazdagságal bir az város népe, czak köz emberis ött ezer, hat ezer tiz ezer, forintot ad jegy ruhában, az nagy nemzetbeliek hetuen ezer, nyoltzvan⁺ ezer, és sokan száz ezer forintotis adnak leányockal. Ruházattyok külömb külömb, mert mint hogy fiakat idegen országra el küldik, es az ki soha nem budosot nem nagyra böczüllik, ezek idegen Országhból idegen erkölczöt és ideghen ruhat hoznak hazá. Ekképpen némellyk Német ruhában, (97) némelyek Lengyel, Olasz, Daniai, Hispaniai, Angliai ruhában gyönyörködnek. Az aszszonyállatok es leányok mayd eggyeznek ruhazáttyokbol az mi Nagyságos Aszszony és leanynkal, czak hogy inkab temérdedekitik[!] magokat, három, négy szoknyatis eggÿk rea véuén, béllet süuegek ö nékiek télbe nyárba, attyoknak annyoknak képet halálok utan nagy böczületben tártyak, gyermekekhez czak köz rendbeliekis Daykat tartanak, bizony el hidgye minden, háro[m] ezer Dayka mindenkor ki mehetne ez városbul. Két Sokadalom szokot közöttök esztendönként esni sz[ent] Dominic és sz[ent] Marton napian^*, mellyeken sok Országhokbul, Cretábol, Siciliabol, Sardiniabol, Hispaniabol, Galliabol, Flandriabol, Hollandiabol, Norvegiabol, Svetiabol, Daniabol, Curoniabol, Livoniabol, Lengyel és Litva Országbol, és egyéb sok tartományokbol az áros emberek (98) minden-féle Musicasok, jatekosok, kötelen járok és egyéb czudára termettek fel jönek. Ezer hat száz tizen hét esztend[őben] vólt egy leány, kinek az természet sem kezet sem lábat nem adot vólt, ki szaiáual nagy szépen irt, és az én nevemetis le irta, azon felet az töben^* az czernat szaiáual bé vonta és ighaz ugy retzet^* varot mint az kinek ép kezei löttenek vólna, én illyen verseket irtam rola^*:

Quorsu[m] quaeso tuis miracula cernere ocellis Tendis in Aegypto num magis astra ferunt? Elzabet Simson naturae monstra verendae Omnia com[m]onstrant quaeq[ue], sub orbe fient Nam pedib[us] manibusq[ue] carens haec Palladis artem Vtramvis celeri texit aperta modo, Literulas apte scribendo fingit opacas Ore acubus quod nec: Pallas id arte man[us].+

(108) Disciplina placet: quod res sint ordine pulcro Dispositae. multum Collegiumq[ue] placet, Vrbs placet, & perlecta placet, placet aspera Patrum Vita, mihi longe Bibliotheca placet. Omnia cu[m] placea[n]t Braunsperga displicet ipsa Relligio, sanctum cultus, iniquus amor.+

Num vos venistis Paridis sententia quae sit Audite? an vestrae facta est iniuria formae? Credo equidem vos superatis chara Iunonis Ora Ven[us] forma nimiu[m] plus vincitur alma? Nec scio nu[m] possit Pallas contendere in arte+

(117) Dicitis: est iust[us] iudex qui recta tuetur, Iudicis est iusti, quae meliora, sequi. Anne ergo Iudex sit quisquam iustior Anna? Haec etenim rectum semper amare solet.+