Az MÜNDHEZ értünk az hol az vendégh fogadoban ily verseket láttunk: 
.+ Fellyeb mentünk az tengeren egy egész mélyföldnire, az hol az nagy tengeri haboru meg tartoztatot és egy kis haioba[n] négy emberek czak nem fenekre szállanak, immar utolso reménségel az vizet az haiobul süuegeckel és egyéb ruhaiockalis hányak vala nagy haszontalanul, de öket veté annakutánna az szél egy nagy hajonak az orrához az melyre fel kapának szegények nagy rezketue. 18 Ap[rilis] Vela laeti dedimus & spumas salis prora ru+(123)+imus,+ el indultunk nagy örömmel, de szüntelen könyörghéssel, az hova az Isten, az szerencze és az szél vinne az nagy tengeren, és éyel nappal me[n]vén 20 April[is] az Pomeraniai hegekket, nyoltz és kilentz ora közben regel meg láttuk.
Vgyan azon nap az tengeri betegség raytunk el hatalmazék, és harmad egész napig sem ettem sem ittam semmit, hanem czak nyomorgottam szertelen, az fogaimnak husa az sok hituan tengeri neduességek miat annÿra fel daghadot, hogy az fogaimat az szaiambol bizony re[n]drül rendre kezemmel ki szedhettem volna. 23. April[is] Meg lattuk Bornholm szigetet, Vandalianak hegyéit, Varosit, Rostochiumot, Vismart, és amaz nagy hires neues Iulinum varosának és Vinetának helyet*, mell’ekröl czak ezt adom az oluasonak tuttára. Iulinum az Pomeranicum tenger mellet egy kis szigetben igen fris város volt, kihez kereskedeséböl ide(124)jében Constantinapol kiuül hasonlo nem találtátot, annÿra hogy az Daniai Királynak ereiét semminek alitvan egy nehányszor
külömb külömb idöben magatis elfogta és tömlötzeben tartotta. Pogányságh volt, de 1124 eszt[endőben] czak szinten egy Bambergai Otto neuü Püspök által 22000 lakos ember kereztelkedet meg, ezen kiuül menÿ sok ezer volt, ki az reghi poganságban megh maradot? menÿ sok ezer az sok idegen nemzetségnek kik az kereskedésnek kedueiért ot laktanak, szama ? Az benne lakosoknak törvények szerént szabad volt annÿ feleséget venni menÿt el tarthatának. Közönséges fö Istenek volt egy háro[m] feiü bálvany kép, mellyet ök Triglaffnak neueztek, ennek mégis két segitő társa, eggiket Albus+, masodikiat Niger Deusnak+ hittak. Ez rut vndok czelekedetekért egy nehányszor az Vr Isten ez neuezetes várost menyütö köve által meg rettentette, az nép be[n](125)ne fel keluén feir Oroz Országhban mentek ahol mostan-is az egy tártomany á városnak neuéröl Volinumnak hivátatik. Végre az Váldamerus Danianak Királlya 1170 eszt[endőben] földig le ronta, draga. szép köveit vasait
orszagában bé hordata. Hét mély földön ez varostul volt még ennel-is szeb város Vineta neuü, mellyet az Wr Isten nem külömben mint Iulinumot menyköueckel ronta és tengerrel burita el, mostanis tizta idön ha ember felette haioual megyen egészlen meg lattya minden
fundamentomat, söt még nihol egész Camoraitis, kikböl nagy gyakorta affele szegheletes szép köueket szaggatnak fel és ugy hordgyak az mellette valo varosokban. 24+ April[is] hanyattattunk az Sueciai tengerre, az honnan az más nap estve felé és az egész etzaka az jövö nappal egyetemben mely volt 26+ Apr[ilis] nagy habok közöt viszsza jöttünk az Daniai tengerre, ugyan azon napon (126) osztan mint egy tizenket ora tayban az Daniai Királynak lakohelyet Coppenhagent, /másképpen Hafniának hÿak/ megh látank, és az vitorlákot eggyen kiuül mind le boczátak, mellyel jelentik az Királynak hatálmat, és ereiét, magoknak penig alazatosságokat és engedelmes voltokat, kivant tiztességes dolgokban szolgalattyokat, és egyetemben meg mutátiak ezzel az ör alloknak hogy nem ellenségek, az mint az derek tengehrennis mentünkben, egy nehánszor haiokat látuan ugyan azont czelekettek.
