CHristus vrunk születése elöt száz esztendöuel Cymbrusok laktak ez földet*, az kik hozzáiok kapczolvan az Tigurinusokat és Ambrokat az Romai Imperiumot el veszteni akartak, Mánilius és Sylanus fö Consuloknak ideiében az Romáiákat (127)+ megh vertek, és nyoltz egész esztendeig elenek taborban voltanak, de akkor az Athesis folyo viz mellet meg veretettenek. Vgyan ezeneket neuezték Cimmeriusoknakis az kik az Propontis tenger mellöl /az hol mostan is valami kis maradekiat mondgyak lenni/ ebben az Országban jöttek, és it mind az ket felén az tenghernek le telepették. Az mit penig az Poetak de Cimmerÿs tenebris+ irtanak igy kel érteni: Mivel hogy ez Orszag föképen penig az tulso része az mellyet Scaniának hinak igen az Eszak alat vagyo[n], hoszszu etzakai vadnak, el annÿra hogy az Norvegia felöl valo hatariban niha mikor legh hozzab az etzaka három egész hétighis ninczen nap fények noha vilagossága meg tetzik valami kiczin ideigh, harom vagy négy oraig, az mellyet az Poetak az ö szokások szerént öregbituén, azt itélték hogy ugyan öröcke valo sötétsęg vagyon rayta, és igy valakit meg (128) akartanak atkozni, tehat az Cimmeriai sötétsęgre, mint egyéb nemzetsegek pokolra atkoztak. Emlekezik Homerus-is in lib[ro] Odyss[eae] 10+ ez dologrol, de az miképpen hogy az egész könyve czak mint poetica fictio.+ erröl valo emlekezetibenis semmi egyéb igaz ninczen, hane[m] czak hogy mondgya öket lakni az nagy Oceanus tenger mellet. Noha tellyessęgel az földnek siriat az Vr Isten s’az természet meg nem tagátta tülök, mind azonáltal minden szölöiők és gabonáiok szánto földek önekik czak az Tenger, az hoz nekiek minden-féle hasznot, mert az gazdagha kereskedése utan, az szegénye halaszása utan él, ahon sok féle halakat de föképpen Angolnának és heringnek soksághat fogiak. Vagyon egy veszedelmes promontorioma, hÿak Schagának*, mely nagy szörnyű köveckel és föuenyeckel rakodot meg, az tudatlan haiosok gyakorta az helyen haiot törnek és min(129)+den marháiockal az viszben vesznek, az ki békeségel el akar mennÿ három mélyföldön kerüli el*. Minden étzaka gyertya vagyon raytá az Daniai Királynak költségébül, mellyet az te[n]geren nagy tavolyrul szemleltünk.
Vadnak az Daniai Corona alat hatuan kilentz szighetek*, az mellyek közzül egy nehányat, kik nevezetesbiek, im le irok 1 Zelandia, az melyben az Királynak mind lako helye Hafnia varosba[n], s’mind penig kénts tarto háza Fridrichsburgban. 2 Gotia, az melyben amaz hires város Wisbi*, régen nagy Emporium* mostan czak közönséges hellye löt. Ebböl á szigetböl szarmaztak volt minden Országhokra az fene Gottusok. 3 Terra Sancta* +. Melyrül nem tudo[m] miczoda historiakat beszéllenek az Danusok, azt mondgyak, hogy egy üdöben abban az szigetben czak szinten leanyok laktak, és soha közikben férfiu bé nem mehetet, hanem valaki (130) azon igyekezet el kellet veszni. Vagyon két hegy benne, az eggÿk igen feir az másik igen fekete. Ezt bizonnyal beszéllik, hogy mind ez mai napiglanis valahol azok az leányok laktanak, labok nyoma fen vagyon, és soha rayta sem fü sem fa nem térem, innen hÿak szent földnek az egész szigetet. 4 Amac siue+ Amaggar*, az elöt semmi lakosi nem voltanak, hanem hogy 1514 esztend[őben] az Philippus Hispaniai Királynak leánya Ersebeth hozza ment volna az második Christianus neuü Daniai Királyhoz, ez véve rea az Királyt, hogy Belgiumbol kertészeket hozna, és abban az szigetben vetne plantálna, immar annÿra ment az szighetnek mivolta hogy á Királynak menÿ jöuedelme vagon két föbbik varosábul, azt mongyak hogy töb azokbul az szigetbeli kertökbül, mert minden pareokat, virághokat, hagymakat Hafniában bé hordnak és drága pénzen el adgyak. (131)+ 5 Vena, mely mellet az Daniai Fretumnak+ közepette szinten ugy mentünk el, mint ha valaki valamely var mellöl el menne, igen kiczin szigetbe kiben az masodik Fridericus ott valo Kiraly amaz hires neues Ticho Brache* fö Mathematicusnak, czak hogy inkab az népnek zörgése kiuül az egh jarásnak melységes tudomanyában* forgolodhatnek, egy szep házat epitetet, kinek ott löt irása sokaknal nagy böczületben tartatik. 6 Amerum. Igen gazdag halászok lakiak* és az mint ö magok az ben[n]e lakozok vele diczekednek soha eger benne ne[m] találtatik, ha valahonnan bé viszikis szörnyü halállal, mihelt az földre le teszik, meg hal. Töb szigetiben nincz oly emlekezetre melto tulaydonsága az természetnek. Népe Danianak igen hideg természetü, magas és szép feir, egymásnak szeretöie, örömest vandorol, bé vet értelmének erös otalmazoia. Az aszszonyállatok gyen(132)gek és tekintetre méltok, hazok népének okosan gondgyat viselik, igen raiozok* de nehezen szülök*. Betegségek kival-képpen raytok ezek uralkodnak: Natha, Torokgÿk, Vizkorsagh &c.
Kival-képpen valo városi ezek: Coppenhagen. Lundia. Helsenor. Fridriehsburg es Helsinborgk.
COPPENHAGEN. Kit mondék hogy Hafnianakis neveznek, ez egész Országnak feie, az Királynak lako helye, négy tornyockal setétellik az tenger mellet*, ékessége semmi más varasokhoz képest, az Kiraly udvara* az tengher pártya mellet olasz formara epitetet, czák szinten egy toronyval ékes, ez mellet az Arsenal* auagy az fegyuer tartohaz, és mindgyart á partya mellet az Királynak sok haioia, kikben minden erössęge vagyon. Láttam az többi közöt az város elöt eggyet felette szép keszülettel, mindenüt aranyas, neve volt: Szüz leany, mel(133)lyen gyönyörkötteti az Kiraly magat setáluan az tengheren, az három arbocz fáian vólt szép harom veres zázlo czimeres egy egy veres mezö ben feir kereztel, tizen négy agyu rayta és mindenüt veres roytozatu kék tafotával bé fedeztetet, hátul az kormany fan egy nagy szereczin képe, felette penigh egy üveghbül keszitetet aranyas gyertya tarto, nem nagy ez háio de igen szép modgyáual epitetet, az hatullyan illyen jras vagyon: Regna firmat pietas.+ Hafnia varosának vagyon egy hires Academiaiais*, mel’ az elöt el hagyatatot lévén 1539 eszt[endóben] Christianus tertius fel epitetet, ot jartomban volt nyoltz szaz deak benne. Situsa igen sovany helyen vagon, holot egy felöl az nagy tenger habiai zugnak naponként mellette, mas felyül penig föuenyes és veres agyagu föld az mezeién, sub grad[u] long[itudinis] 35 m[inuta] 10. Latitud[inis] 56. m[inuta] 30.*+ Vagyon hallatlan jo mélysęgü portusa* mely(134)nek segétöie az ellenben léuö Amar nevü kis sziget, kö keritése és arokia vagyon. 1527 esztend[őben] esztendeigh vittak és az ehségh miat kénszeritették meg adni*. 1536 eszten[dőben] fél nem attak háne[m] egymás utan harom eghész esztendeigh fel tartottak, noha mar annÿrá jutot volt hogy egy eb, egy máczka &c. nem találtatot benne.
LUNDIA*. Ekes város, mely felöl ezt olvastam egy Historicusnal hogy annak elötte igen nagy szöuétségek volt az Anglusoknak az Danusockal, annÿra hogy legh elöszöris ök hoztak bé ez Országhban /ez ok alat bizony nagy tizteletre melto az áros rend, hogy sok helyen az egész világon ö általok folyamodot megh az keresztyeni vallas, tekincz meg vtramq[ue] Indiam, Floridam, Peru, Venetias, Parisios &c.+ / az igaz kereztyéni hitet midön mégh ezek pogányok voltanak, és igy közöttök la (135)kozuan sok Angliai fö emberek ezt az várost epitettek és az ö Londinumokrul /kiröl ide alab sokat foghok szollani/ Lundianak nevezték. Legh nagyob harang az Erfordiai Német Országban, de it még annalis nagyob volt egy, kinek neve Maria Laura, ki 1577 eszt[endőben] meg hasadot, az Kiraly öszue rontatta, és Croneburgban az mostani ott valo két harangot öntöttek belöle.
HELSENOR. Az tengher parttyan egy kis városka minden kerites nelkül, szép buzas hazai és két Temploma*, ismeg az tengeren nagy czudálatosképpen fel epitetet szép kö vára, heazattya mindenüt batog, négy kerek tornyockal felette ékes, az városfele egy teghla hida. Ennek által ellenében az tenger tulso partian más erös var Helsinborgk nagy erös föld töltéssel, egy hituan czonka tornya, minden epületi teghla. Ez két var és város közöt senki el nem mehet ha(136)nem elöször nagy adot kel be vinni az Királynak* , az mi haionktul nyoltzvan öt thallert vöttenek, azon kivül még az Vice Capitan az haiora fel jöt és mindeneket fel hant, meg szemlelt, hogy ha találhatot volna többet mint az Navarchus+ szamban be vit eleiben. Az Helsinburgnak varosában igen jo sokadalmok és vasárok szoktak esni, houa az egész Svecianak hataribul az szanto vetö emberek minden-fele gabonat, ökröt, tyukot, ludat és valami éledelre szükségesék fel hordanak. Az mi regiséget illeti nem tudhatom ha az várose auagy az var reghib, ez bizony dologh hogy ez város és vár Daniának legh elsöb és regib epületi.
1 Maÿ estue féle el indultunk Daniábol, és hanyatattunk az Sueciai tengerre, annak utánna Norvegiara, viszsza jöttünk az más nap tizen ket ora tayban az Német Oceanus tengherre, hol az haiosok reank dü(137)höttenek és kereztelni fogtak*, az kik magokat meg ne[m] valtottak, modgya penig kerezteléseknek illyen: Az antennára+ mellyen az legh nagyob Vitorla vagyon oly magossan mint az it Cassan valo nagy templomnak* kö keritesének magosságha, vadnak ött czigak az kiben az nehez Vitorlákot fel szoktak vonni, az eggÿkben vetnek oly hoszszu kötelet, ki ketzerben ala ér, az eggik vegire minden kimelesnelkül derekon az embert rea kötik, fel vonszak mind az czigaig, nag hertelenségel le boczáttyak, és az te[n]ger vizében haromszor torkig el meritik, talal olykor el szakadni az kötel, az ember bizony öröcke oda vesz. Minketis azért erre rea akáruan venni, mindeneknek elötte meg ragadak az szegény Pap tarsunkat, ki felette beteg volt ackoris, rea köték, mi hog ne czelekednek, az dühös tengeri ebeket* sirvan kértük, de azok annal inkab, czak hogy minket meg ieszsze(138)nek, mint az gyors hoherok kötözték az Papot, és bizony mar szinten fel rántyak vala hogy ha keszen sebébül egy aranyat és két thallért az hármadik társunk /mint hogy mi nem nyulhattunk pénzünkhöz/ Sziglovski Gergely, mind az harminkért le nem teszen vala. Azon nap estue fele szép sereghel találank elö husz Galliai haiokat, kik nagy gyönyörü trombita szoval mulanak el mellölünk. 3 Maÿ felette nagy szélvész bennünket elö talála, es hogy az haios Vr igyekezet méghis az szél ellen annÿra elhatálmazék az szélvész hogy oly nagyokat roppant az haionak dezkazása, itélte volna ember algyu löuésnek, ki kiáltotta*: Orate+ , ki jaygatot, az kormányos az fö haios Vrat szitta hogy szanszandeckal mind maghat s’mind penigh annÿ lelket el akar veszteni, noha penig, oly nagy volt az jelen valo veszedelem, hogy az kinek legh inkab kellet volnais biztatni, az (139) is azt mondotta, hogy el veszünk, mindazonáltal megh sém türhettem nevetesnelkül az velünk léuö Papista Papnak czelekedetit, ki az könyörgést meg unvan immar czak az sok Pater nostert+, kiket mi olvasoknak hivunk, zörgheti vala, és valameniszer az haio czattant avagy fordult, vagy penig az habok mint az ighen nagy hadak+ feiünk felet megh ütközték czak ezt iterállya+ vala Iesus Maria, Iesus Maria, mondotta ezeket egy nehány ezerszer. Latuan az utan hog nehez Isten ösztöne ellen rugodozni, nagy siruan az haiot neki boczátak az szerencze vitelének, ott bezzeg noha arra valo képest az Compassum Nauticum+ hasznalt, hogy tudtuk mel’ fele viszen az szél bennünket, de sem nap sem czillagh nem lévén semmi gradusnak* utait nem observalhattuk+ hanem czak az Isten immediate+ volt igazgato, ackor történt volna á nagy habok közöt egy sövenben, avagy (140) kösziklaban meg ütözni, mindnyáian oda vesztünk volna, vin azért akkor minket az szél viszont á Norvegiai hegyek ala, az tengeri betegség penig az haionak hankodása miat ismegh reank szakada. Observatio+. Ezen az tengeren amaz Török Gallya és akarmi evezöktöl birátatot haio sem[m]iképpen el nem mehetne mégh szinten nagy Nyar közepinis, mert hallatlan nagy szélveszek eszakrul szoktak tamadni, most Maiusbanis czak nem vészen megh az hideg bennünket oly nagy ho eset. Legh nagyob félelemben ez nap voltunk, mert az ellenünk jövö szél oly nagy haraggal volt hogy az habok nagy magos házakat magosságockal megh hallatának, kikre az haio haghdosuan néha oly ighen bé ment az vizben hogy czak nem el merült az elei, neha oly nagyra hagot fel hogy le esuén csattogot roppogot, az szántalan sok kötél csikorgot, mely dolog az én szivemben nagy félelmet (141) szorot, egyéb vigasságom az 91 Psalmuson kivül semmi nem volt, mellyet az én velem jol töt Vram Dantzkábol valo ki indulásomkor mint egy testamentomban hagyot vala ennekem. 4 Maÿ az Norvegiai tengher partyárul az eszaki Boreas szel fuasa által jöttünk viszontagh az igaz vtra, de ackoris oll’ nagy volt az hab hogy az tenger nem külömben tetzet, mint itt az tiszantul az halmos nÿr földe*, mindazonáltal mint hogy az szél utánnunk volt, ki énekelt, ki varrogatot, ki historiat olvasot, ki mit czelekedet örülvén rayta hogy az Vr Isten az Norvegiai kösziklas+ partoktul megh szabaditot. 5 Maÿ egy szél sem volt, megh mérék az tengert és találak 24 ölni mélységhét, az utan egy orával czak husz lön kin igen meg örülenk, itélvén hogy nem meszsze volna mar az föld holot oly kiczin volna az mélysęgh, ez mi örömünket öregbite szantalan tengeri ludnak* latá(142)sa, azonközben penig az Arbocz fárul az vigyazo megh szollala ily szokkal: Nauclere terra visa. 6 Maÿ Frisicum mare navigare cepimus.+ Az Frisiai tengerre érkeztünk.