Hollandia.

az az: Még végre azoknakis az kik meg gyözettettek meg jü az ö batorságok és az gyözedelmes Görögök el halnak. Ezt látuan az benne lakozo gondviselök /mint hogy kiczinnyeb dológhrais animadversio⁺ vagyon/ kezdik az vereség által examinalni⁺, ki irta s’mi végre, azonközben az egész dolog s-alnok végezés ki tetzik, és annak-utánna két annÿra nevekedet az ö reaiok valo sanyaru gondviselés: Ide szokta bé hozni az alamisna nem érdemlö koldusokatis. En bizony czak szinten latasátulis ez háznak iszonyodtam^*, mert az nagy kapu felet vagyon egy ember statuaia egy szekérbe ülve, mellette s-elötte sok fürész kapa, ollo tü, sarlo &c. Az ember felet arannyal ez irva:

Az szekeret Tigrisek, Orozlányok, farkasok es meduek vonszak. Vagyon két gyönyörü setályo helye az városnak az eggÿk az Basilica^* ki harmintz hat fekete kö lábon ál, és az padimontomais mind azon fekete marvany köböl. Az másik faÿ epület padimontoma az közepin fövenyes öntes, az szelin dezkázat, hatuan fa ozlopokon ál igen igen szép picturáual^*. Czimere^* egy máson ily három kerezt. Népe felette vastagh az ferfiui nemben, Aszszonyallatok és leanzok magássak és felette karczuk. Az köz rendbeli Aszszony népek fekete palástot viselnek, de ugy hogy minden fö kötönélkül az feieketis azon palástal burittyak bé, kinek az homlokára le czüggö részin egy szaru vagyon nem külömben mint az Norimbergai Typographus nyomtattya^* (164) ki az ördög képét amaz kis gyermekeknek valo apro Evangeliomos könyveczkében. Az fö renden valok szoknyaiokon felyül semmit nem viselnek hanem egy nehany szoknyat magokra véuén az leg felsöt nyakokra burittyak az mely szokas az mi aszszony emberinknel igen rutnak latzanek⁺ lenni, de ott nagy tiztességes^*. Igen nagy város és az haioknak czendes státioia⁺ benne, kik minden napon nagy sok fele országokbul és tartományokbol jelen vadnak. Lattam ot letemben egy háiot kinek az ideig másat nem láttam vólt, szép aranyas tornaczockal tündöklöt czak hat ighen hozzu agyu benne, az Hispaniakra^* jaro Tolvaioké^* vólt. Meg hiresedet ez az város sok czelekedetivel de leg inkab három haiokazasáual^* Indiára és Eszakra, melynek le irásával meg illyen kónyvet tölthetnek mint ez, de consulto⁺ el hagyom.

Ez városban valek el tülem az⁺ (165) éggÿk tarsom Gregorius Sziglovski ki más vton az Flandriai Hertzeghez siete. Szallásunk vólt az Sylvanus erdei vad emberbe, minden nap egy forintot attunk az gazdanak ki ki személye szerint, jo serrel de bizony rut ételeckel tartot, innen mentünk viszontag háion az hires neves Lugdunum^* varosába, hol legh elöször egy házon ezt observáltam:

LUGDUNUM mellyet Batauorumnak hinak ez az, Amsterdamum utan legh nevezetesb varosa Hollandianak, nem hiszem én egh alat hogy ennel az természet kivansaghára széb⁺ város lehetne. Mert elöször benne vagyon az igaz Isteni tiztelet. 2 situsa egy ighen szép mezöben, noha ez-is mind vizben tetetue fundamentomai⁺ hallatlan szép népe, felette jo vizei, keritése ighen nagy töltés mint Am(166)sterdámban, refluxussa⁺ ninczen az tengernek ki megh büdösitene ez várost, minden epületi felette szépek, eggÿk utzat alig ismerhet ember mégh az masiktul, mert mivel hogy ennek is minden utzaian nagy tereh^* hordozo haios viz vagyon, az viz mellyeket az egész városban szép harsfackal ültették bé, az hazakra pedig az szölö töueket fel boczátottak czak az ablakok tetzenek ki, szép jatekos kertek, az fürdö hazak mellet lapta^* hazak, jo malmok, szántalan kö hidak, /nem tudom ha emlekeztem Amsterdamnak le irásában felöle, vadnak abban az varosba többek két száz hidaknal/ Az közönséghes helyekröl igy irhatok. Az sz[ent] Peter templomat^* 42 nagy kö oszlopok erösítik, vagyon két igen nagy orgonáia, sok szép Epitaphiumi^*. Ez templomban láttam elöször, hogy az Aszszony népek rendel ülnek az ferfiackal elegyesen, ugy annÿra hogy gyakorta törtenik, kinek kinek (167) az melle ülni az kit nem utál, az itélem hogy az mi orszagunkban ez töruény auagy inkab szokas keues hazas embernel volna kedues, mert az mieink magna laborunt Zelotipia⁺. Az másik fö templomot hÿak O templomnak^*, ez igen nagy kerekded formára 38 kö labokon, nincz czak egy balvanyis benne, orgonak szépek, ackor egy iffiu Pap praedicallot ex 6 cap[ite] Ioan[nis] Nisi manducaveritis carnem⁺. Az szüz Maria temploma^* elöt vagyon amaz hires könyvnyomtato officina Plantiniana^*+, kiben üdöt mulatni gyakorta bé mentem. Az Praetorium^* fundamentomatul foghuan teteigh mind faragot köuekböl epitetet, az Mauritius feiedelemnek szólgai mindenhai nagy vigyazásban vadnak elötte. Ezen vagyon az leg föbbik ora, kin az sok harangok minden huszon ötödik minutat^* oly igen szépen meg énekelik, ugy hogy az városban ala s’fel jaro ember /czak ne ehezzen/ (168) alittya maghat minden orában lakodalomban lenni. Az töb orakis mind illyek. Egy szoval az város Paradisus terrestris⁺. Egy fö kapuia^* szinten azon formára epitetet mint az Dantzkai magas kapu. Nem külömben mint az Papának ezeknek-is két kulcz az Czimerek. Az város közepin egy nagy tömlötz, mellette penig egy akazto fa, mellyen elöször az ki megh érdemlette meg foytatik, és annak utánna az kivül valo akazto fára viszik az testet, okat ez ö szokásoknak kérdettem, s’azt mondottak hogy azért czelekeszik hogy ha oda vinnek mindgyart, az nép ki futna nézesére, és ithon uagy tüz vagy part ütés történhetnek azonközben. Az Academia^* egy nagy utzan oly epület ki magassagáual megh halatta az egész varosnak minden epületit meg az templomokatis, most kezdették epiteni, mert mind meg éget vólt, és transferáltak⁺ vólt más utzára, az hol de bo(169)nis operibus⁺ akkori Magnificus⁺ Rectornak Poliander Ianosnak^* egy letzkeiet ha1lottam, felette szép modgyával ment bé az Scholában két ezüst sceptrumot⁺ vitték bé elötte.

Meg vártam az Iuristanakis^* letzkeiét ki de excusatione Tutorum⁺ ezt tanitotta: Négy rendbeli ember nem veheti fel az Tutorságot⁺. 1 Az igen vén ember kik természetek szerint mindenkor betegeskednek. 2 Huszon öt esztendö alat valo iffiu legenyek kiknek elméiek valtozo. 3 Az hadi személyek mert ezek ritkan vadnak helyben. 4 Az bolondok. Igy tanit vala ez jambor Törvény tudo Doctor. Szallásom vólt az Franciai Liliumban és minden napra attam 28 stivért^*. Ez varosbol tamadot minap az Arminiana haeresis⁺.

HAGA^*. Lugdunumhoz csak három mélyföld az Mauritius feiedelemnek mostan lako helye, az egész varos felette bé vette, az meg nevezet (170) eretnekséget, hol hogy meg probalhatna ez okos feiedelém menÿ sokan legyenek kik vallasarul el allotanak egy templomot uyonnan czináltatot, maga Papiat bé vitte, és praedicáltatot véle, eszében vette hogy keuesen maráttak meg mellette, gyülést hirdetet egy Sluÿ neuö faluban /mint az el mult esztendöbennis Dodrechtumban az houa meg Német Orszagbolis az Doctorokat fel hivatta/ holot az Delphusbeli fö Pap nagy Istenes okockal ellenek allot, de mégis ugya[n] Delphusbulis harom Pap allot arra az hamissághra, kiket az feiedelem szamvkivetésben üzöt, és az kiket helyekben választot haromszor esküttette meg hogy abban az vallásban kiben ö felsége Mauritius vagyo[n], mindenkor meg maradándok lesznek.

FORSCHOT Egy falu, kiben midön mennek egyedül /mert az Pap tarsom vizen megyen vala/ egy bereken által, hallék nagy keserves é(171)neklést czak az ut felen, mellyet midön akarnek megh latni mi dologh volna, hát egy hituan tapaszos hazaczkában egy Aszszonyállat, bizony nem rut abrazatu, énekli az Lobwassér versioia^* szerént az ötuen egyedik Psalmust, kit mikor kérdenék miért atta vólna magat ily remeteséghre? Nagyot fohazkoduan ezt felele: Vólt neki egy kedues Vra igaz hazasságban, kinek halála utan ö neki senki vig lakása, nyaias beszéde, de mégh ferfiaknakis latása nem kel. Onnan ki jöuén mingyart kakuk szot hallék, és Istennek hálát adék rayta, hogy az idöt engette érnem, mert tudasom szerint két esztendeig Dantzkába laktomban nem emlekezem, hogy szauat hallottam vólna.

FROBERGK Igen szép falu csak egy szeri vagyon az utzáia penig mint teglaval rakot, nyoltz pénzen oly kis mézes pogháczat vettem benne minemüt egy pénzen it nalunk örömest (172) el nem vennek: ennek mezeién mivel hogg[!] it kezdettem elöször gyalog jarni sockaig mind az orrom vére jart.

DELPHUSBA. Leg elöször az város keritéset szemleltem kinek ekessége nékem igen tetzet, az kapu felet sereg Német gyalog statuáia vagyon gyönyörü rendel ne[m] külömben mint ha mayd mint ala akarnának az emberre szökni ugy néznek ala. Szallásra mentem az Teies Leanyba ahol egy vaczoráért nyoltz garast attam az agyért harmat. Egy házon ily verset observaltam:

Ez varosban sinczen czak egy kementzeis mind szinten az egész Hollandiaba, czak ganeibul czinált fábul szereznek tüzet kit ök Torffnak^* neveznek. Fö rétei vadnak az varosnak, itt láttam elöször, két esztendötül foghuan diszno czordat, de ezek-is (173) mind fereztettek voltak^*. Szentegyháza az Ispotallyoké kiuül kettö vagyon O és Vy. Az Onak Tornya tizen öt erkellyel az Vynak nyoltzal mind teteig kö. Ackor az Tanacz haz mind el éget vólt^*. Egy szép Epitaphiumot^* láttam it kinel ez ideig sohul szebbet nem láttam. Az materiaia Alabastrom kö, oly mesterségel ki faragua egy aszszonyállat rayta hogy én bizony addigh ném hihettem el, hogy balvany vólna ruhaiára és ortzaiára képest migh kezemmel megh nem tapasztaltam. Morgani Ersebetnek emeltetet. Az Arva gyermekek is⁺ minnyáian veres ruhában jarnak mint Amsterdamban és Lugdunumban, és külömb külömb mesterséget. tanulnak. Az O Templomis szinten azon formára vagyon mint az vy 34 oszlopra^*. Az beteghek Ispotályába be mentünk ahol el czudálkoztunk az betegeknek sok vóltan, mindeneknek kivant étele itala elötte, labánal (174) éyeli kannáia, ki iaro czippelöse, és ha kivánnya mingyart jelen egy egy inas az ki az Bibliat olvássa, mellettek serfözö házok, konyháiok, és minde[n] mester emberek mellettek vadnak az Spitaly⁺ udvarában, job kéz felöl az bé menöknek az Aszszonyallatoknak bal kez felöl penig az ferfiaknak hazok rendeltetet. Itt valt el tülem az masodik társom az Emmanuel Lusitaniai Pap, és igy immar nagy banatra egedül maráttam, keszülek mind azonaltal Rotterdamba.

ROTTERDAMUM. Bé mentem az Delphus kapuian^*, és midön vendég fogadot keresnek egy kereztyén özvegy aszszonyállat szolita be hazahoz az tengeri cziga jegy ala. Portekamat le téven /mely sem[m]i nem vólt egyéb egy ingnel és imatságos könyveczkenel/ ki mentem szemlelni az várost. Az templomi szinten oly forman vadnak mint á többi, kiket mar le irtam, ugy hogy ha valaki Hollan(175)dianak eggÿk templomat meg látt,. meg latta mindeniket, hasonloképen az varosoknak allási^*, az sok hidak, czatornak, erkölczök &c. De Rotterdam ebbe külömböz az töb varosoktul hogy it mindenfele vallas vagyon nagyob részent, ugy mint Calvinistaké, Papistaké, Arianusoké, Arminianusoké s az többi. Vadnak az tenger fele kivalyképpen nagy erös bastyai, jo portusa^* és igen mély holot mindennap sok fele országokbol és sok tartományokbol jöt haiokat nem kiczin gyönyörüséggel nézhet ember. Ez város volt hazáia amaz nagy Erasmus Rotterodamusnak, ki felöl ezt mondgyak:

Huic vni licuit dicere quod libuit⁺

Neki tiztességére az város közepin valo hidon emeltetet egy statua^*, kinek bal kezében egy könyv, job kezében penigh egy tábla illyen irással:

Erasmus natus Rotterodami Oct[obris] 26 An[no] (176) 1467. O[b]ÿt Basileae 11 Iulÿ Anno^* 1536.⁺

Abrazattya mint egy vén Aszszonnak szakáltalan, süuege mint az Canonicusoknak szokot lenni négy szegü: két felöl mellette ket Orozlany balvany az város Czimeret tartyak.

Láttam ez városnak 114 haiora valo agyuit, sok haioia közzül leg nagyobbak az Erasmus és Ionas nevén neveztettek. Az Erasmuson ily iras vagyon ez mi nyelvünkre forditua:

Mikor engemet czináltak, néveztek el
 Erasmusnak.

Az Erasmus képe rayta, mel’bül meg tetzik Erasmus még hazaiában is mely nagy böczületben volt. Sok szél malma vagyon, az szekereknek szabad bé menni az városban. Az hal olczo, az kenyér és hus szinten oly drága mint másut az tartományban, az bor annalis drágab. Szép setálo háza vagyon az vizhéz czak közzel (177) tizenhét fa columnan⁺. Itt im[m]ar nem igen láthat ember haiot algyunelkül mint Danczkában, Daniaban. Amsterdamumban, mert igen felö az tenger az tüzes tolvaiok miat vadnak azért nagy háiok igen szép keszülettel, kin 24. 25. 26, 27. 28 algyuk, trombitások, sok nép és zázlok. Mind ezeket meg latuan igyekezek igyenesen bé menni Angliaba, de az én özvegy Aszszonyom midön belölem ki vette vólna mivégre budosnam, hog tudni illik czak országokat, tengereket, varosokat, varakat, népeket látnek, és közöttök szép dolgokrul tudakozhatnam, nem engede meg hog igyenesen mindgyart Londinumra mennék, hanem ö magha hetuen ött penzbe meg szegödöt egy haiossal, ki Zelandiaba készül vala, hogy engemet oda vinne. El buczuzvan töle és meg köszönvén ily nágy emberségét /ah jot adgyon az Vr Isten tellyes életében néki/ bé menék az haioban (178) kinek zürke maczka vala neve, és más napra az szél szolgálvan el érénk Dodrechtumbán.

DODRECHTUM^*. Noha Hollandia varosa, de mint hogy Zelandiatis mostan egy feiedelem biria ehez vonszak inkab, felette erös varos egy kis szigetben mindenfelöl szörnyü mely vizek mellette, az mel’ oka hogy soha még idegen kézre nem juthatot. Hollandia felöl kilentz erös bastyáia mind földig faragot kövekböl. Nagy portusa^*. Az eggÿk kapuian szüz Maria képe nagy mesterseghesen le irva nem tudom talam az lészen czimerek. Igen nagy tanaczházok^* vagyon kin az derek ora mikor azon által jöttünk gyönyörüvén énekli vala az 139 soltart, editionis Lob vasserianae⁺.

Menten mentünk Zelandia fele az haion, ahol czudalkoztam az emberek mely nagy kedvesen éltek az Tabakal⁺, mely felöl igy ércz: Az Tabac Hispaniai szo, deakul hÿak her(179)ba Nicotiana⁺ annak az embernek nevéröl az ki elöször hasznat ez fünek talalta. Hozzak az vy világbol kinek ily ususa vagyon^*. 1 Ha valaki tengeri utra avagy pusztára indul hol kenyer nem találtatik, magához veszen egy darabot, meg gyuitya, füstit fel szÿa étel ital nelkül nagy sok napokig ember meg nem ehezik sem szomiuhozik, hane[m] azo[n] allapatba[n] mint mikor kedves vaczoráiárul ki jöt, minden dolghat czelekedheti. 2 Ha ember czak az részegség kedveiért akar malosat^*, bort avagy egyéb italt innyi, bar arra ne kölczön, vegyen czak vagy hat pénz ara Tabacot, éllyen vele czak egy fertaly oraigh, rea felelek bizony ugy meg részegedik hogy ha szinten négy vagy ött forintot az malosára költöt volnais inkab megnem részegedhetet volna. Töb hasznaitis olvastam Monardusba és Clusiusban^* de ezeket ugyan probáltamis. Egy Bremai Borbely legény, ki Lybiara (180) indult, sodorral^* naponként jol tartot mig ez haioban vóltam. El értük amaz erös Castelyt Rankest^*, kinek jol lehet semmi szépsége de kivül belöl erössége szertelen és almelkodásra melto. Mellette allottak ackoron Mauritiusnak sok erös haioi mellyeket éledellel és fegyverrel meg töltuén Mauritaniara keszit vala, innen hertelenségel el érenk Middelburgumban.

MIDDELBURG^*. Zelandianak igen fö városa hasonlo situsa és minden epületi az töb ez országban valo varosokhoz: Vagyon két nagy tornya. Cimere egy kapu auagy inkab egy darab utza az honnan neveztetet Middelburgnak^*, az az, fel városnak avagy város közepinek. Itt láttam elöször Pasquinus^*, avagy az mint most neuezik Pasquillus Columnáiat^* az Romai rend tartas szerint, a mel’re etzaka szidalmas irasokat ragaztonak azok kik nilvan valo perrel nem mernek ellenkezöiöckel szemben szal(181)⁺tani. Láttam azon felet mayd minden haz elöt egy egy magos czeger rudo[n] egy egy zázlot, kit mikor kérdettem volna mi végre czináltanak fel, azt mondottak hogy oly szokások vagyo[n] az egész országban, hogy az jöueueny kalmároknak és az ben lakozo embereknekis kiknek házok nincsen tulaydon, hanem béres házban laknak, Husuet utan az beres hazakbul ki kel menni és vyonnan szegödni minden esztendön, s’annak bizonysagára emelik az zázlokat fel, hogy mar az haz idegen ember birodalmatul fel szabadult, ezekben penig az napokban orszag szerint vendégeskednek mindenüt. Anglia fele leg job portusa^* vagyon itt ez Országnak.

FLISSINGA Felette szép város, és az egész Zelandiaban nalánal erösséb ninczen mind vizzel az természettöl, mind erös bastyáckal és nagy töltéssel az emberektül, az közzel léuö Flandriaban lakozo Spanyolok ellen⁺ (182) meg erösitetet, minden bastyáian sok algyuk, szép Tornyai és az Zelandiai feiedelemnek hazáual ighen ekes. Szép tanaczhaza kinel megh szebbet ez eddig eljöt országhokban nem lattam, tizen két botozaton al egy cseppig faraghot köuekböl, felette nagy kö balványok rayta, és az város czimere, mely harom görbedezet folyo viz, az honnan az varosis nevezetet vett mert az folyo viz Német nyelven Fluss, Belgiain penig Flis ahonnan jöt az Flissinga. Négy szegü az város derek piatza széles és bö: Az nagy Templom^* sok szép Epitaphiumockal^* ekesitetét, de ninczen iras raytok hanem czak sisakockal, fegyuerderekackal, pallosockal rakotatot megh, el annÿra hogy ha ember hirtelenségéböl be menne ez templomba itilne fegyuer tarto háznak lenni. Vagyon szép Tornya harom folyosoval, az feiedelem haza földigh mind dragha faraghot köuekböl va(183)gyon. Czuda szokások vagyon ez templomban az Papoknak, kik közzül az praedicatio elöt egy el olvas egy Caputot⁺ az Bibliabol, annakuta[n]na az tizpara[n]czolatot fen szoval mongya, arra responsal⁺ egy mas Pap ekképpen: Mond az elsö: Ne legyenek teneked ideghen Istenid en elöttem. Az másik meg felel igy: Isten otálmazon attul, és igy egymás utan: Mikor ér arrá: Tiztellyed Attyadot és Anyadot: Igy felel: Segéllyen Isten minnyaiunkat reaia. Ez varos oly erös áz ö ighaz vallasábán hogy az Kalmárokon kiuül akarmi Papista avagy Arminianus ha az ö helyekbe be menne minden törvénynelkül akar hol az utzakon meg ölnek, nem czak ez penig hanem az egész Zelandianak városi. Ot letemben egy dellyest^* menek fel egy kis templomba szinte az derek portusnal^*, mely fel menésem felette nagy szomoruságomra esek, mert az praedicator ki ackor (184) proponála⁺, mindenképpen abrazattyával, szauával, gestusaval, ideiével tekintesével, annÿra hasonlo vala, az én kedues io akaro Vramhoz, Patromusomhoz, Atyamfiahoz Szepsi L[áni] Mihalyhoz^*, mostan az Szathmari Ecclesiának^* Lelki pastorahoz, hogy ha tudtam volna mostan Német Országban lakását, bizony ezerszer meg esküttem volna rayta, hogy ö vólt vólna. Szomoritot penigh az hogy tülem meszsze léuén, kit régen kivantam látni, az idö arnyekával iatzottátuan oly hirtelenségel elömben vetet vala. Ez helyen az tengernek nagy refluxusa^* vagyon, hon[n]an mayd meg betegedtem az büdösségnek miatta, hat egész oraigh, az az, kilentz oratul foguan mind egész harom oraigh az városban léuö vizek az vtzákrol az tengerre fel mennek, és az utzak viznelkül maradnak, az háiok meg szaradnak, harom orara viszontag meg tér az viz és az haiokat fel veszi, ha(185)sonloképpen Amsterdamban, Lugdunumban, de itt alig ismerheti meg az ember, ez varosban penig tellyessęgel semmi viz nem marad. Olczob halat nem láttam semmi Országban mint itt, mert nyolcz garason oly nagyot mint egy másfel esztendös gyermek, vehettek; En szalláson voltam az harom szereczen leányban az tenger partyan^*, az hol mivel hogy az háiok nem varákoztanak estue hét orakor ki kellettek jönöm, és szinten ugy meg kelletek az agyért és vaczoraiért fizetnem 12 stivért, mintha ott haltam és vaczoraltam vólna, én mikor ott feddöznem velek hogy nem halok ott, azért nem tartozom az agyért fizetni, czak ezt felelek rea.: Vagy halsz vagy nem halsz, bizony addigh ki nem megy, mert szandekod vólt it hálni. Ezt haluan mindgyart eszemben juta az Szamos mellet it Magyar Országban egy Nemes embernek /kit meg nevezhetnek/ lator szolgainak (186) czelekedetek, az kik ha az szegény jobbagynak ökrei bar czak az tulso partyárul az Szamosnak bele tekintettek is az Vroknak retiben, ily okon, hogy szandekok vólt bele menni, be haytottak és birsag alat boczátottak ki, gondoluan azért azt, hogy ha meg hazaiabanis oly fortely meg történik emberen, miért menteghetem magamot idegen Országban? Forditam az Erszény száiat és megh adam nekiek. Meg tapaztalam ez czelekedetkor amaz közönséges Veriverbiumnakis⁺ igaz vóltat:

Peregrinans duos saccos debet habere, alterum patientiae, alterum pecuniae. 56

Ki jöuén azért Zelandiabol Isten segitsége által egy éyel és egy nap haiokázuan az Zelandicus Oceanuson Anglianak hatarában érkezénk az Tamesis Ostiumára, 57 az hol tizen ött egész mélyföldet fel menuén érkeztünk Anglianak Metropolisába Londinumba.