(320)⁺

Ruhazattyat nincz oly ember ki neki avagy le irhatna, avagy megh mondhatna⁺, mert öltözetiben Országa szerint alhatatlan, mindenüt külömb külömb ruhazatban jar népe, föképpen az Aszszonyallatoknak feiekre valoiok sok ezerképpen latatik. Német Országnak czudálatos szép Academiai^*, auagy Nagyságos Scholai vadnak, Vitteberga, Heydelberga, Iena, Gyessa, Marpurg, Argentina, Friburgh, Altorff, Colonia, Ingolstad, Lipsia, Rostochium, s-töb egyéb helyekben. Nevezetes tartományok ezek: Hassia; Palatinatus, Wirtemberga, Thuringia, Bavaria. Noricum, Saxonia, Misnia &c. En igy mentem által ez országon: Elöször Galliabol ki szakadua mentem bé egy Zaber neuö varosába Alsatianak.

ZABER^* legh közeleb varos Argentinahoz mely mivel hogy Episcopalis sedes⁺ nagy örizet vagyon éyel nappal benne, szép epületeckel ruház(325)tatot fel. Innen mikor ki jöttem hatul ért engem egy Német^* ki régen Tokayba, Szepsibe, Cassan lakot és az jo emlekezetü Boczkay Feidelmünknek tamadasakor futot ki az Országbol igen emberséghes halo, és uti társom volt, egy éyel és nap, magyar modra az én kedvemért bizony io kapoztatis fözöt vala egy faluczkában, meg véuén elöször mind az szalonnat s’mind az kaposztat, az ghazda Aszszonnak nem hagyot czak hozza-is nyulni, causalvan⁺ azt hogy ö Magyar gyomornak keszitene az étket. Minden bokrait, az mint szoktunk szollani Tokay, Cassa, és Szepsi környekének jol tutta elö hoznia, kerdette Cassan Szabo Georgyöt^* Meszaros Tamast^*, Rainer Menyhart^*, Köteles Christophot &c: Szepsiben Lakatgyarto Benedeket^*, Szabo Palt^*, Szabo Balast^* s-az többit, kinek midön igazan mindeneket megh mondottam volna, jélenté nagy kivanságat mégh erre az földre valaha jöni, és igy hol egyröl hol (326) másrol beszélgetuén Argentinába érénk, bé mutata engem czak nem meszsze az Academiahoz az Salmo⁺ hal nevö vendég fogadoban és tülem el valék. En elöször az ebédet megh ettem és az utan az váras alkolmatosságinak szemlelesére mentem^*.

Ez város azért egész also Alsatianak feie és Metropolissa szép tér mezön epitetet, el annÿra hogy minden felöl egy nehany mély földre el látzik, mezeie szép buza, ros, hagyma, repa, retek, arpa, zab termö, ezen kiuül az sok veteményeken, mellyék ö nalok czak az mezöben vadnak, el czudálkozik ember. Az kenyeret benne Magyar modra komlos kovaszszal sütik, bor jo nem drága , tizenket pénzen mi pénzünken, pinti. Vagyon az varosnak nagy erös kö keritése, de azon felyül halad nagy föld töltése, széles mely arokia, abban penig az varosnak számtalan sok potyka hala,, én nem látám ugyan soha annÿt mint ott. Az (327) utzak igen tiztak azokon kiuül kik az viz mellet epitetettenek. Az mint vegire mehettem, hét temploma vagyo[n] kik közzül az Münster nevezetes^*, kinek tornyat Europának hét czudai köziben szamlállyak, bizony oly Torony ugyan kinek masat mesterségére és magassagára nezve mind ennÿ Országhokban valo budosásomban sem láttam, marvany köböl czinaltattatis láttam, de ennek mestersége meg hallatta azoknak minden pręrogatiuaiat.⁺ Menÿ számta1an sok szép statuak rayta? menÿ sok szép körös környül jaro folyosok, mely sok drága kö lábok és oszlopok. Ninczen penig heazattya, mert oly forman epitetet hogy heazat nelkül nem szükölködik, mivel hogy fundamentomátul fogua mint kissebbedik az egész Toronynak kerületi de minden nevezetes és parkanynelkül, az egész templom onnal badoggal heazot, és nem külömben mint az Torony draga faragot kövekböl⁺ epitetet. (328) Ninczenek Oltárok benne, vagyon jo szavu Orgona, és hallátlan szép mesterségesen czinalt szép praedicalo szék^*, ighen uynak latzik, de esztendö szamot sohul nem talalék rayta: ekesitetet meg az Apostoloknak és ezek utan léuö sz[ent] Doctoroknak balvany képéuel: de minden ekességi közzül az Templomnak nevezetesbnek itiltem lenni, egy benne levö orai mesterséget^* kinel nem hiszem hogy ez mi idönkben az egész vilagh mesterséghesbet mutathatna Mert szép feÿr köböl és fabul maghas torony formara fel epitetvén Helvetia felöl valo kapuia mellet az templomnak helyheztetet, job kez felöl egy nag kakas vagyon fel allatua ki ez ora ütés utan haromszor szárnyat öszue veri, s-kukurikol. Ez az czinalmany egynehany parkanyra vagyon epitetue, kinek le irása igy következik: Az felsö allason Christus Vrunk es az halal statuaia vagyon, az halal kezében egy nagy bot, mellyel az orat üti mikor e⁺(329)geszszet kel verni, midön penig fertálynak kel lenni, ugy vagyon hogy ki jö ackoris az halal, de Christus Vrunk más felöl ki jöuén, mint ha meg feddene az halalt, az el szalad és Camoraiában be fut, de mikor az egész ora rea jut, az halal az Christus képe elöt el nem fut eleb, hanem az nagy bottal az harangot megh veri, és ugy megyen bé elötte. Az alatta valo alláson négy ember balvanya vagyon, kik közzül kinek kinek tizte ez hogy fertaly orakor ki jöiön és az menÿ fertaly köuetkezik el verie. Ez alat az hold egy kék éghen szinten ugy megh nő és el fogy mint az éghen az hold alat az ora mutato, az napnak gradusa^* mutatoia az czillaghoknak, planetáknak, eghi jegyeknek, télnek nyárnak, ösznek, tavasznak mutatoia, ki megh mutáttya midön az nap mellÿk gradusban^* vagyon, mely planetat nyomia, mellÿk eghi jegybe ment bé, mikor kezdetik nyar, tél, ösz, tavasz. Ez alat egy nagy (330) öreg tábla, kin az egész Calendarium megh vagyon, it meg mutattya⁺ naponként miczoda innep legyen, mellÿk az arany szam, az litera dominicalis⁺ az Epacta⁺ &c. Ez alat egy nagy folyoso kin két nagy Orozlany, közötte négy gyermék statuaia, az eggiknek kezében illyen irással egy tábla: Omnis caro foenum^*+ Az masiknak sceptru[m], mely az ora veresékor valamenÿszer üt az ora, annyszer emeli fel sceptrumat^*, latatik mint ha az orat olvasna: Az harmadiknak kezében egy föuény folyo ora^*, melyböl ha ki foly, az ora ütéskorban mingyart viszont meg fordittya. Az negyediknek kezében viszont egy tábla illyen irással: Spes alterius vitae.⁺ Iob kez felöl vagyon az nagy Mathematicusnak Nicolaus Coopernicusnak /kinék képét az mint fellyeb mondam toronnyabais nagy böczületbe tartyak/ képe veres ruhában hoszszu haial iratatua ily titulussal: Nicolai Coopernici subtilissimi Mathema(331)tici effigies.⁺ Ezen renden vagyon egy kis allas ahol az hét Planetáknak^* Napnak, holdnak, Marsnak, Mercuriusnak, Venusnak, Saturnusnak, Iupiternek képe, egy egy szekerén eggÿk eggÿk mindennap ki jö, Vasárnap ki jö az Nap, Hetfön az Hold, Kedden az Mars, Szeredan az Mercurius, Czötörtökön az Iupiter, Pénteken az Venus Szambaton Sáturnus. Leg alab az földön vagyon ez világhnak globusa Sphaeraia az ki, nem szaz esztendöben az mint némellyek beszélghetnek felöle, hanem esztendöbe fordul egyszer el. Két felöl két tabla vagyon, kiknek eggÿke ez utan harmintz esztendeig az napnak Eclypsiset⁺ az másik az Holdét megh mutáttya. Ezen felet minden derek ora ütéskor egynehany harangoczka szép modgyáual énekel, jol lehet nem érkezik^* el Hollandianak és Zelandianak éneklö haranghiual. Ez derek le irása az Argentinai hires orának, ehez hasonlot jollehet nem⁺ (332) lattam, de ném sockal volt alab valo Danianak Lundia neuö varosabeli és Dantzkában az szüz Maria és sz[ent] Ianos Templomabeli ora^*, ki most mint kettö pusztaságra jutot. Ez templomhoz melybe ez az ora vagyon, czak közel az Academia^* melyben eleitöl foghua sok fö emberek tanitottanak: ebben lakot réghen az hires Sturmius^*, Teophilus Golius^*, Franciscus Iunius^*, ebben tanult az mi Albert Molnarunk^*, kit Isten sockaigh hazánknak javára éltessen, szivém szerint kivanom. Ebben lakik mostan az tudos Havenreuterus^*, ebben az tudos Caspar Bitsius^* mostani Magnificus Rector ki 19 Iun[ii] engemet illyen ki nyomtatot irasaval az Academianak tagiava szentele^*:

 

Anno^* recuperatae per Christum salutis 1618 die 19 Iunÿ, nomen suum apud Academiam Argentoratensem est professus: &. Reipublicae huius Magistratui fidem, obediendiam Praeceptoribus, civibus humanitatem, vitam deniq[ue] totam Academiae legibus convenientem promisit,⁺

(333) Martinus Czombor Szepsinus Vng[arus]

subscripsit Casparus Bitsius I[uris] V[triusque] D[octor] Rector Academiae.⁺

Ez városban az sz[ent] Mark Ispotalyában az tanacz ighen nagy Alamisnat szolghaltat ki naponként minden szegényeknek, minden jöveveny deak, ha egy nap két szaz jöneis, valaki oda bé megyen négy baczot^*, az az, huszon négy pénzt^* veszen fel, de ugy hogy neuet illyenképpen az Xenodochium könyuében bé iria⁺: Ego N. accepi quatuor bacos in hoc Xenodochio propter Deum Anno^* N. Mens[e] N.⁺ Enis örök emlekezetre czak hogy könyvekben nevemet hagyhatnam fel vettem az 24 pénzt, ugyan ackor velem eggyüt vette fel két Nemes Wrfiis^*, kiknek nevek Adam Rottingh de Steinfurt, Elias Bode de Cassellis, ha valaha valamely baratom oda megen mind ott s’mind az Academia könyvebén nevemet fel talállya. Ruhazattya az varos népének ighen külömb⁺(334) kölömb az mint Németnek szokot lenni. Némely az szegény renden mind ferfiak s’mind az Aszszonyállatok, leanzok mayd oly formára czinalt süveget viselnek mint az Magyar süveg rut vndok és illetlen mod, némellyek nagy hoszszu béllét^* süueget, némellyek mind leanyok mind Aszszonyok czak be kötik feieket. Az leanyok sokan partat nagyot gyöngyöst viselnek Szepesi modra. Szoknyáiok penig az nálok ekes hogy ha harom fele külömb külömb posztobul valo, mint egy terdig, alol zöld vagy veres, közepbe feÿr vagy kék, felsö része fekete, vagy szederies, és igy minden szinü de czak haromfele posztobol, kinek minemü harom szin tetzik inkab. Ez varost Atylla midön oda affele az Országokat rontotta^*, mind el pusztitotta volt taborat szinten az közepin vitte által rayta, hogy ackepenis kegyetlenséget mutatna, innen jöt az nevezetÿs, mert midön régen Argentinanak auagy Ar(335)gentoratomnak hinak Németül penig Silberburgh, most az Atyllanak által menesétül hÿak Strasburgnak, Mongyak hogy ez nagy tornyotis az ki be[n]ne vagyon kivalyképpén czak az Magyaroknak boszszusághokra czináltak volna, és hogy eggyüt illyen irás volna rayta: Veniat nunc Atylla⁺, de semmi szava hihetö embertöl nem hallottam, az irásrais penig, noha sokat vigyáztam, én az meddig fen voltam benne, sohult nem találhattam. Szallásom volt az reghi bor utzában az pénz verö háznak^*, auagy inkab kéncz tarto háznak ellenében egy szabonal, voltunk penig ketten nala: én és Erdely Meggyesi fiu Michael Welman, kinek az Vr Isten engedgyen szerenczes haza jövetelt. Voltanak ezen kivül társaim ott: Thomas Blimberg Bartphensis^*, Ioannes Czernay Liptovius^*, Matthias Duchon Moschovin[us]^* kickel sok szuppont⁺ ettem meg kevés nap alat, mert én mégh ez ideigh oly (336) szupponos várasra nem találtam vala mint ez. Heydelberga fele indultam innen, de ighen saros utam volt mely oka volt igen nagy faratsághomnak: mindazonáltal által mentem elöször Hagenoian mely egy kis város, az mint hallottam az Leopoldus Püspök^* birodalma alat vagyon, ackor nagy sok darabantok örzötték mint hogy az Püspök az körülötte levö feiedelmeckel nagy hadát viselt. Az varosnak nagy széles arokia vagyon és kö keritése. Captalom^* szép és nagy benne ki mayd az egész varosnak felét teszi külömb keritéssel az varosba. Az piatzon az egész varosnak ekességhére egy ighen szep ki folyo Czatorna kut vagyon epitetue, tagas utzai vadnak. Honnan ki jöuén égy nagy erdöre jutottam, ki egész két mélyföldet tart szélességhében. mellyen által menuén Sorprok neuü faluban czendes hálast töttem.

Annak utanna értem az szép Cron (337) Weisenburgk nevö varosban kinek nevezeti az Coronatul vagyon, mely az benne leuö Parochiale templomnak^* közepette fel függeztetet, az varosbeli nép az Corona felöl sokat szokot idegheneknek beszélgetni; többi közöt mondgyak hogy tizta arany, bizony ha ighaz hogy tizta arany az én itéletem szerint két auagy harom kö varatis megh vehetnének rayta, mert vagyon nagysaghában tizenket mása nyomo materia. Felette szép varos, minden utzai igen szélesek, az hazak mint iratosok⁺ szép képeckel, az also kaput mostan szépen meg uÿtottak, meszsze szebbet nem lattam annal. Ki jöuén az szölök közöt mentünk egy Zaber neuö városban^*; hÿak az deakok Zaber ad Rhenum, mert Lotharingia szelibenis ugyan ezen neuén vagyon egy város, kiröl fellyeb emlekezem. Benne az kápu elöt egy nevézetes mesterséges czatorna kut vagyon, felette egy nagy török balványa, kezében tartya (338) az város Czimeret, orozlányok szaiábol jö ki az viz, az utzak igen szorossak, de az házak ighen szép irátosok, olczo bora és kényere, szép feÿr gyenge népe.

LANDOIA. Szép Tornya^* vagyon, kies mezön epitetet város, minden felöl szölöie és szép buza termö mezeie. Mindenüt it az Rhen vize mellet sok szölö hegyek vadnak, de nem tökére sem penig nem tellyességel Erdely modra veszszöre metzik, hanem ugyan faiat nevelik, és az eghész szölö kertekben mind’ lughasok vadnak, el annÿra hogy az müuesnek az nyakat az nap hösége ne féllyen hogy megh süsse, czak hogy kapalása bizony nehezen lehet mert⁺ igen alaczon az lugásnak epületi, és mindenkor meg görbedue kel alatta járni Ez varostul lat ember harom nagy kö varokat az heg oldalban igen közel egy máshoz, az eggÿknek neve tudásomra nem jöt, az kettöt hÿak Meyelburgk és Neucastel.⁺ (339)

Innen eléb jöuén estvere érkeztem egy neuetlen faluczkába^*, az hol egy iffiu legénnyel pénzemre igen vigan laktam, és más napra az Nevezetes Spira varosában bé érkeztem. Felette szép tizta város, nihol nihol harom kö keritése, nihol czak kettö, egy félöl az arokiában mindenkori allo viz más felöl penig az Rhennek egy darabia nagy sebességel foly el mellette. Vtzai szép taghasok mindenüt kö padimontommal igen tiztak, szép szölö töuek az hazakra felfolyuan. Vagyon egy hatálmas nagy temploma^*, rayta hat torony éz az tornyos templom az városnak Czimere. Szép epületü Scholaiais^* vagyon dé supra Rhetoricam nullus est ascensus⁺ benne, Papistaké ez Schola. Az Nagy temp[l]om elöt vagyon Domus Consistorÿ judicandarum rerum^*+. Ki felöl ezt érczed hogy az egész Czaszári birodalomban akarmi⁺ ügyek és Causak⁺ fogattattassonak mindenkor lehet egy helyböl más (340) helyre appellatioia, de valaki másat nem elegszik meg törvényéuel utolszor ide appellal, innen soha senki masuva nem viheti hanem decisiuaia⁺ leszen az mely okon ez varosban igen fö Iuristak⁺ laknak és minden bölcz embereckel rakva. Pénz verö hatalmais vagyon ez varosnak. Heydelberga czak harom mélyföld hozzaia, ki jöuén azért belöle három egész oraig ültem az Rhen partyan, mivel hogy igen meg aradot volt, annÿra hogy nagy esküvéséuel mondotta az vén Charon, az által hordozo haios, hogy husz egész esztendö alat oly nagy az Rhen vize nem volt mint ot létemkor, azért nem vihetet mingyart által hanem sokutan kellet varakoznom, Altal szaladuan meg hallattam⁺ az Rhen vize berkét, és midön az tiztara ki mentem volna, elö találek egy nagy leant, ki az mint értettem az Heydelbergai Academiaban az Franciai deakoktul annÿt tanult volt, hogy Spiraba bé menvén, (341) harmad napra mindgyart gyermeke löt, ettöl midön kérdezném Heydelbergat, meg mutata ennekem az hitvan puszta tornyot á ki az hegy farkan vagyon és monda, hogy az volna Heydelberga, én ezen megh örültem és ighen jöttem egyedül az puszta Torony fele, és az uton egy vduar házra találtam az hol ighen szegény bort ittam tizen hat pénzen⁺ pintit. Onnan hamar az varosban az hova régen kivankoztam el érék, az hol nem sok keresésem utan, be szalvan elöször az Ludba, az Magyarok szallasára az Sichinger hoffra találék, az hol elöszöris az én regi jo akáromat az tudos és jo erkölczü iffiat Szepsi H. Mihalyt köszöntém^*.

HEYDELBERGA azért két ighen nagy hegyek közöt epitetet^*, melynek eggÿke Myrtiletus, az masik az ö nyelveken Heylberg avagy Heyligberg az az Mons sacer, szent hegynek hivatatik, innen vagyon az varosnak ne(342)vezeti, kit némellyek Heylberghnek, némellyek Heydelbergnek, némellyék Heydenberghnek, az az, pogányok hegyének auagy varosának neveznek Ez Heylberghnek az teteién volt két nagy Clastrom^* régenten az eggÿk baratoké az másik Apaczak lako helye, czak közel egy mashoz, melybe nagy gyönyöröségek lehetet. Az Apaczak Clastromának alatta nem meszsze vagyon egy nagy lyuk, mely felöl á benne lakok illyen itéletben vadnak és voltak, hogy ez az lyuk Oraculum⁺ helye volt, melyböl az poganyoknak az ördög kérdésekre meg szokot volt felelni, ha ez igy voltis réghen, de én hiszem hogy az Apatzak ideiében gyermek reytö hely volt, ez hegy oldalan ala mindenüt szép szölö kertek vadnak nem külömben mint Nagy Banyan az Banya hegy oldalan. Az Myrtiletus oldalában egy igen szép vára^* vagyon az Palatinus valaszto feiedelemnek, mely vár mellet mostan ighen sovany (343) helyen egy kertet^* keszitett melynek helye merö kösziklabol vaghattatik ki, minden felöl az szép források és vizi ezközök benne. Az Neptunus képe, sok orozlányockal és egyéb allatokkal köröl ekesitetet, kikböl ha akáriak vizet boczathatnak ki, kinek szaiábol kinek füléböl &c. Vagyon czak közel egy Madar hazis^*, kiben sok számtalan külömb külömb fęle madarok gyönyörüen énekelnek. Alat vagyo[n] ez Feiedelemnek más kertÿs, szép gyümölczös, vadnak benne Naranczfak, Szereczen diok^*, füge fak és mondalak^* kit esztendönként ketszer gyümölczöket meg hozzak, nyárba az Napnak melegsége által, télben penig az egész kertet öszue gyalult deszkackal minden felöl bé czinállyak, ugy hogy mintha czak egy ház volna az egész kert, vas kementzeket emelnek benne, és az által temperállyak⁺ hideghet az teli idönek, és az benne léuö fak szinten ugy gyümölczet meg hozzak mint szintén (344) nyárban. Az varban mondonak egy nagy hordot^* kinek magassagha harmintz gradicz fog, de én nem lattam mert egyszernel töbször az várban nem voltam, ackoris czak az Scultetus Abraham^* személyet látni és tanitásat hallani. Két kivalyképpen valo temploma vagyon ez városnak. Eggÿk az sz[ent] Lélek^*, ez az föbbik szinten az piatzon epitetet, másik az városon kivöl az sz[ent] Peter^*, kiben az mi nemzetünk minden Vasárnap praedicatiot halgat és teszen, énnek czinteremebe temetetet az tudos Ioannes N. Berini^* de tumulusat⁺ senki ennekem megh nem tuda mutatni. Vagyon ez varosnak fö Academiaia^*, de kisseb mint reménlettem, kiben minden nemzetségek, de föképpen az Magyar tanulo iffiak, sietnek, ackor ezek voltanak benne^*: Michael H. Szepsi^*, Michael Belteki, Michael A[szalós] Geonczi, Stephanus Szikzai, Franciscus Czepei, Basilius Borzasi, Franciscus Tornay, Georgius Vdvarhelÿ, Caspar Lazari, (345) Martinus Murakozi, Tomas Levai, Thomas Tiszabeczi, Gaspar Boithi^*, Benedictus Szent-Kiralÿ, Martinus Szilvási, Matthias Berini.

Heydelbergabol ki indulvan ez megh nevezet iffiaknak nagyob része egy darabon el kisért, kik meg téruén megis tovab velem el jöttenek hárman D[omi]n[us] Martinus Szilvasi, Michael Belteki, Michael Szepsi, mind az elsö vendég fogadoigh, az hol harom eghész oraig dellyest^* az essö meg tartoztatta, estve felé nagy keservesen tülök el valtam, és elöször ighen rut uton és nagy essöben által mentem Neckergemünden, kinek mezeién hogy mennék egy réten által, latom hogy küszködik egy leany egy nagy nyalab füuel, enghemet emberségesen kére hogy fel segiteném néki, megh czelekeduén engemet nagy aldassal boczata el. De nem sokat menuén az utat mingyart el vesztettém és az Banyakra mentem fel, az honnan viszontag az Banyaszok az u(346)tra vezettenek: It midön az igaz uton jo tavolyra jöttem volna az Mercurius statuaia^* felette igen meg czalá, mert kezéuel az közel valo varasra mutatvan, én azt itéltem hogy az Orszagh vtat mutatna, mentem azért hiaban az nagy essös idöben többet fél mélyföldnel, ackor egy e[m]ber talála és viszsza hozza engem az igaz utra, sok menesem utan bé iuték estue Wimmerschbachba, ott haltam az vendégh fogadoban egyedül én magam nem kiczin felelemnelkül. Holot io reggel fel kelvén tarsot találtam egy nagy erdöben Hausen nevö faluigh, az ki ott tülem midön el akarna valni, az vendég fogadoba hiva be az égetet borra: Isten ugy ada azonközben egy iffiu legény csak ki vete magat az vendég fogado hazbol, ugyan szalmas fövel, alitom nem hált volt az éyel az gazda Aszszony agyan, ki kérdesemre hogy hova valo volna, monda, hogy ö Praga felé igyekeznék, io Cheh, jo Né(347)met volt^*, meg örülek rayta, hozza ada[m] magamat, vele eggyüt jöttem elöször Mosbachban, mely igen szép kis város, az kapu elöt magassan fel perczeghö szép czatorna kut vagyon egy magas Harsfa alat, mellyet sokkaigh czudáltam, bé menuén az Palatinatus pénzen Norimbergait valtottunk mert touab az nem szolgal. Onnan fellyeb jöttünk egy néhany falukon által, és miuel hogy az essö gyakorta eset igen nehezen Meckemüllébe érkeztünk.

MECKEMÜLLE Ighen kis város, kinel soha kissebet nem láttam, kinek mind azonáltal erös kö keritése, jo modgyával minden rend tartása azon kiuül hogy az piatzra hordgyak ki az ghaneyt az udvarokbol. Nagy templom á közepin mellyen negy ora egy más utan vér, nagy kö vara⁺ mellyet két felöl két folyo viz mos, eggÿknek neve Axt, masikat hogy hÿak nem tudom^* Nem szallottunk vendég fogadoban, mert az tarsomnak isméröie (348) egy ember maga hazához vit, ki minket étellel jol tartot, mi ötet itallal háza népestöl. Olczob bort soha életemben nem láttam sem hallottam mint ez helybe, mert hat Heydelbergai pfennigen az mely nem tészen egészen egy Magyar fel garast, pintit vettük á bornak, mely pint mi nalunk többet töt volna harmad fél itzenel, mi látuan az bornak olcsoságat és az idönek szörnyü nedues voltat harmad napig benne mulattunk. Harmad nap el mulva[n] Russon és Lessigen által menuén jutottunk Ballebergbe, ki öis ighen kiczin varoska, az piatz közepin mesterséges kuttya, Papistak az lakosi. Ez utan Hyldhansra, az holot az templom elöt valo Harsfának nagy voltan el czudálkoztam. Nagynak mongyak Orszagunkban az Diosgyörit^*, én azt nem látam; ezt tudom hogy nag. Neukirchre mentünk be ahol szántalan sok Sidok tantzoltanak és részegeskettenek az vendég fogadoban. (349)

MARIENTHAL Vallis Mariae vocatur⁺. Ackori Maximilianus^* Feiedelemnek szép vára benne, az varosis szép epületeckel igen ekes: mindenfelöl szép folyo vizek és szölö hegyek fogtak bé.

MERKETHEIM^*. Ittis szép var vagyon de az varosbeli nagy templo[m]^* szépségével á varnak tündöklösét meg halatta; egyébképpen nem láttam semmi singularet⁺ benne.

SCHIFFTERSCHEN. Az harom szekeres loban haltunk az hol az Cheh Országhi követeket^* találtuk kik ackoron Országokban az Iesuitaknak ki üzése felöl az Heydelbergai Feiedelemhez siettenek, velünk penig nagy baratságosan beszélgettek nevetuén az Iesuitaknak eggyütis masut-is^* raytok történt veszélyeket.

BIBERE. Egy falu szép vendég fogadok benne, be menuén eggÿkben (350) mÿs igen bibalank⁺ benne, miuel hogy tizenkét pénzen jo borok vala. Altal jöttönk itt Walmersbachon Kustaloron, Neuherbergbe: Itt egy Istentelen gazdahoz találtunk volt bé menni, hol mikor portekaczkamat az asztalra le téuén az ház elöt el folyo vizre me[n]tem volna ki labamot megh könyebiteni, migh én ot kin voltam az gazda czak feleségével hon léuén addigh az tarisznyambol egy hét forinton vött selyem stremphemet⁺ el lopak, én vittem az gazdat az birohoz de meg ésküvek hogy ö el nem vette, és az biro elöt czak nem nagyobbat veszték az stremphnél, mert gyanu pörök nem léuén indebitan⁺ akarnak vala marasztani.

VINSHEIM. Egy drága szép város, kinek erös kö keritése, bö és tagas utzai, szép fényes epületi, nagy Templomi az innegsö végén egy szép csatorna kut, kinek másat Német Országban, az Norimberghai piatzon levö (351) kivül, nem láttam; Az teteién vasbol egy nagy fegyveres Német ál egészlen meg aranyazot szép mesterséges rostellyozása, és minden ekessége czudára mélto.

NORIMBERGA^*. Nevezetes és minden nemzetségek közöt hires neves varos sok okokért. 1 Mert miuel hogy nem ighen réghen kezdetet ki mégh négy szaz esztendöt nem töltöt^*, mayd hihetetlen dolognak itélne ember hogy valamély varos ily rövid idö alat ily allapatra juthatna. 2 Mert epületivel és nagy kö hazainak szépségével megh hallatta az eghész Német Országhnak minden varosat. 3 Mert gazdagságal az kereskedökhöz képest alig találtatik Amsterrodamon, Velentzen: Genoan, Londinumon, egész Europaban, és Lisibonan kivül hozza hasonlo: 4 Mert az bel poklosoknak meg tiztulása avagy inkab czak meg ismerése ö benne vagyon, ahona[n] minden affele tiztatalanok bizonyos idö(352)ben fel mennék és magokat arra valaztatot Doctoroknak meg mutatyak^* az sz[ent] Lörintz templomában^*. 5 Mert azt mondgyak felöle hogy ez varos nem czak Német Országhnak hanem az egész Europanakis kellö közepette epitetet^*. Nem tudom miröl kezdgyem el ez városnak szépséget beszélleni: Vagyon egy hegyeczken egy szép vara^*, dé az mint szépsége de nagy erössége. Ez hegyeczkeröl löt nevezeti az varosnak kit az Németek Nurenbergnek mint ha azt mondana Nur ein bergh, az az, czak égy hegy, neveznek. Az keritése eghészlen szegeletes faragot kövekböl, nagy és széles arokia. Az kapuk elöt az Hostatokban hallatlan szep epületü Ispotallyok^* oly sok hogy azok is minden felöl készen egy egy varosoknak mondattatnának, kinek eleit nagy gyönyörüségesen az sok Harsfak és füzfak ekesitették meg. Midön ember Heydelberga felöl be megyen az Hostatban talal egy nevezetes se(353)pultoriumot^*+, kinek számtalan sok koporsoian el czudalkozik, e[m]ber mert nagyob részére mint Velentzei részbül önték, az kik penig kövek azokat egészlen arannyal irtak bé. Ez városnak nagy öreg templomi vadnak, de mind setétesek^*, ninczen egy ékes tornyais az ki oly varoshoz illendö volna. Vagyon oly forman situsa az hegyecsken ez városnak hogy az viz mind ala szolgal belöle, az mely dologh teszi hogy az utzak igen tiztak nem mint Dantzkának avagy Haffnianak. Az piatza négy szegü kinek az közepin egy draghalatos⁺ Czatorna kut^* vagyon, kin nem külömben mint Londinumban drágha szépen az Apostoloknak es egyéb szenteknek balványok epitetet. Az viz sok helyen jö ki belöle, de csak ackor mikor ember meriteni akar egyébkor ki nem jö hanem czak meg mutattya magat és viszontag egy nagy rész edénybe bé foly, ahonnán viszontag az földbe megyen bé hogy ki folya(354)saval⁺ az utzat ne sarozza, ha azért az ember akar meriteni, tehat sok réz czatornak vadnak, kiket ala kel vonni, mihelt le vonsza ember mindgyart jö az viz belöle, de ha fel boczáttya, az viz ki nem jö hanem titkos lyukakon viszontag ala foly: Sok szép vendégh fogadoi vadnak az kik közzül neveztesbek ezek: Az Sylvanus, az arany lud, az Harsfa és az feÿr lo^*. En az feÿr loban voltam és ebedert s’egy vaczoráért czak 22 patzot, az az, száz harmintzkét pénzt fizette[m]. Sok alamisnai közöt ez varosnak nevezetes ez hogy az Altorfiana Academiat^* maga költségén tartya. Az névezetes D[ominus] Georgius Remus^* az vendég fogadotul az melybe voltam nem meszsze lakik egy magos utzanak felsö szégeletin, az ki az Magyar fiaknak sokat szolgalt és szolgal mig él, énis ezt kivánom neki: Eltesse az Isten sokkaig jo egésségben.

SVLCZBACH. Egy szép kies magas helyen epitetet draga kis va(355)ros, melybe midön be akarnék menni, mivel hogy Papistak laknak az ka[pu] elöt elönkbe[n] allanak kette[n] az darabantok közzül, kik minket meg foganak, én noha iol tuttam Istentelenségheket mivel hogy az elötte léuö falukban meg mondottak volt hogy még szinten Hispaniabán sem vesztik hamareb el az idegen valláson léuö embereket, mindazonáltal bizvan az hatra maradot Heydelbergai Feiedelemnek seregében, ki ackor az Spirai Püspök ellen, izgatatuan az Chehektöl, fén vala nagy sok helyen, mondom erre képest nagy batorsággal⁺ beszéllettem kezek közöt, végre kérde miczoda vallason volnek? öröcke valo boszszuságokra mondék: En Zvinglianus vagyok /nincz égh alat oly nev ha szinte pogany volnais, kit inkab gyülöllyenek mint azt az nevet/ kit halvan az kik jelen voltanak bizony ugyán czikorgottak fogokat miatta, de gondolkozuan ackorbeli allapat felöl semmit (356) nem czelekedének hanem az eggÿk monda : Vigyen ördögh téged az Zvinglianusok köziben, ide bizony nem mégy, ki elöt midön instalnek⁺ hogy bé boczátana, mert igen ehetném, mutata kivül egy vendégh fogado házat, ö annak mondotta, de bizony Bordélyhaz volt, mert mikor bé mentem volna nagy sok hires kurvak kezdenek mellem ülni, de én azzal még semmit nem gondolvan midön az gazdatul ételt kérnék, ezek az jo sültek nevetni kezdének monduan: Eleget talalsz it mind iffiu s-mind agh tehen hust. Mely dolghot haluan én, inték az tarsomnak és tölök ehen el jövénk, térénk nagy haraggal az darabanthoz, az tarsom igen meg szidogatta de az czak nevette, mi az varos mellet nagy szomoruan fel ballagank⁺ egy Calvinistak varosa felé, kit Hirschau neveznek, ahol pénzünkre jol lakvan által menénk igen föuenyes uton Schinketenre. (375)

SCHINKETEN Az Nab vize mellet egy oppidulum^* auagy varosocska, felette nagy malma mind örölö s-mind deszka hasoghato, mellete egy Tölgy fa alat égy igen kedues forras: ez helybe, mivel hogy labambeli igen el szakadozot volt, megh kelletek czipelösömet uytanom, adék azért 75 penzt egy ketszer talpalt hituan czipelösért, de az Vargha annakis felét el költe ream mig utaimat kérdézne, és eggÿks’másik Országnakis allapattyat tudakozna tölem.

VARTHAUS Ez-is czak egy kiczin faluczka, félette jo vendég fogado haz benne, mellyen az egész Orszagh utya által jar nappal és etzaka. Emberséghes ghazda aszszony benne, mert czak harom pénzértis jo agyat adot vala. Itt talaltunk volt egy Pragai gyalog postára^*, kinek szaiábol hallottam hogy az nap tizen két mélyföldet jart, nem kissebbet tizenkét Magyar (358) mélyföldnel^* mert Norimbergabol oda ért egy nap Varthausra. Vgy meg tanultak az jarásnak modgyat, ugy hozza szoktak lépésekhez, hogy ha valamiképpen szokot lépéseknel nagyobbat vagy kissebet találnak lépni, az nap szokot menéseket el nem tölthetik. Lipsius^* Centuria 3 Epist[ola] 58⁺ czuda dolgokat beszél effele gyalogh postak felöl: találtattanak régen oly gyorsak kik két nap negyuen mélyföldet el mentek. Czudab ez hogy Athenasbol Delphusba egy Euchis nevö egy nap el ment s’ugyan azon nap mégh tért, mely töt harmintz egy mélyföldet. Alexander Magnusnak Philonides nevö Cursora⁺ harmintz eggyet el ment egy nap, ne vid penigh ideghen mélyföldekre mert Magyar avagy Hispaniai mélyföldröl szollunk mostan: Curtiusba-is lib[er] 8. talalsz egy Philep nevö iffiu legényröl szép historiat ki minden fegyuerében meszsze földet futot volt Alexander utan. Varthausot (359)⁺ el hagyuan e1 értük az Cheh Orszaghi hatart, ahol elöször találtunk egy faluczkat egy parton, mellyet neveznek, az az: Néz elödbe auagy visel gondot magadra, ez elöt mas neven volt, de hogy az uton jarok magokra jobban vigyaznának, mivel hogy immar it az erdökben sok tolvaiok vadnak, ész⁺ nevezettel akártak meg inteni öket. Mingyart it egy völgyeczkében egy viz^* vagyon, az Német és Cheh Országnak bizonyos határa. Német orszag felöl az viz mellet egy erös föld var auagy czak basttya az Chehek ellen az mint értettem az Heydelbergai feiedelemtöl epitetet.