Besztercei Simoni Pál Szepsi Csombor danckai tanulótársa (vö. Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 119-120.) egyetlen példányban fennmaradt disszertációja (Disputatio Philosophica De origine Fontium Et Fluminum…. sub praesidio… Adrian,i Pauli… proponit Paulus Simonius Bistricensis Transsylvanus Ad diem 8. Jurnij. Horis locoque consuetis. Dantisci 1619. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]III. 1244. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár RMIr. III. 338.) An ex causis naturalibus fontes interdum sanguinem profundere possint c. fejezetében olvashatjuk:
(B4a): „Occasionem huic (Quaest[ioni] dederunt literae diversiss[imorum] hominum, partim literatorum, partim etiam aliorum αξιοπειαν (αξοπισον) ex Ungaria non ita pridem huc DANTISCUM missae, in quibus scribitur, Anno superiori 1618, 27 Decemb[ris] /quo die desiit ibidem apparere terribilis & portentosus ille Cometa/ ante portam Civitatis Szikso, Fontem, qui antea semper clara & limpida Aqua fluxerat, merum & probatum sangvinem /verba sunt Rectoris Scholae Cassoviensis D[omi]n[i] Martini Czombor, olim Gymnasii hujus Alumni & Studiosi so1ertissimi/ profudisse, ad quem visendum maxima non tantum Ungarorum, sed Turcarum, Sclavorum, Croatorum, Valachorum, Austriacorum &c multitudo confluxit, qui omnes & singuli hujus tana portentosi spectaculi testes oculati fuerunt. Quaeritus ergo, an vi causarum Naturalium tale quid contigere possit?”
Magyarul:
|
E kérdés okát azok a levelek adják, melyeket nemrég a legkülönbözőbb, részben tudós, részben más, tudatlan, de szavahihető emberek küldtek ide Danckába Magyarországról, a melyekben az áll, hogy az elmúlt 1618. esztendő decemberének 27. napján /mely napon az a rettenetes és szörnyű üstökös eltűnt/ a Szikszó város kapuja előtt lévő, azelőtt tiszta és átlátszó forrás /Szepsi Csombor Márton úrnak, a kassai skóla rektorának, egykor e gimnázium buzgó és nagy tudomány ú növendékének szavai szerint/ valódi és megpróbált vért kezdett önteni, melynek látványa nagy számban vonzott oda nemcsak magyart; hanem törököt, szlávot, horvátot, oláht, osztrákot, kik mind egy szálig szemtanúi lehettek e szörnyű jelenségnek. Az a kérdés tehát, vajon milyen természetes erő következménye lehet ez?”