Az irodalomértés horizontjai

Párbeszéd irodalomtudományunk modern hagyományával

[PDF formátumú dokumentumok]

• KABDEBÓ LÓRÁNT, KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: Előszó
• NÉMETH G. BÉLA: Egymást kiegészítve - nem egymás ellen ("Szellemtörténeti", pszicholingvisztikai és egyéb irányzatok)
• KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: Hogyan s mivégre tanulmányozzuk az irodalomértés hagyományát? (Az esztétikai hatásfunkciók és a történeti irodalom-értelmezés)
• ROHONYI ZOLTÁN: Funkció és/vagy struktúraváltás: a történeti olvasat kérdéséhez
• SZEGEDY-MASZÁK MIHÁLY: A kánonok szerepe az összehasonlító kutatásban
• FRIED ISTVÁN: A magyar komparatisztika a két világháború között
• TOLCSVAI NAGY GÁBOR: A dogmatikus nyelvesztétika válfajai (Mit adott a hazai stilisztika az irodalomértésnek az elmúlt évtizedekben)
• DOBOS ISTVÁN: Az elmélet szerepének megítélése a kortárs magyar irodalomkritika reflexiójában
• KOVÁCS SÁNDOR: Az ártatlanság vélelme
• THOMKA BEÁTA: Metafora, interpretáció, teória
• VERES ANDRÁS: Az irodalmi szöveg és az olvasó
• BÓKAY ANTAL: Retoricitás - a posztformalizmus formaelmélete és a megértési tradíció
• ODORICS FERENC: Poszthagyomány - A kikerülhetetlen interpretáció - nyitóbeszéd
• BÉCSY TAMÁS: Szemantika és drámaelmélet
• SZABOLCSI MIKLÓS: Az irodalmi "avantgarde" mai megítéléséhez
• KABDEBÓ LÓRÁNT: A klasszicizálás mint intertextualitás a modernség második hullámában
• SZILI JÓZSEF: Álomföld az irodalomértés láthatárán
• BÁNYAI JÁNOS: A költészetértés két aspektusa
• ANGYALOSI GERGELY: A francia Racine-vita néhány magyar tanulsága