Adventre valo Gloria*

DIcsösség Menyben Istennek,
Békesség földön Embernek,
Jó akaratu hiveknek.
Atya Isten, Szent Királyunk,
Téged áldunk és imádunk,
Tenéked hálákat adunk.
Ur Jesus, Hivek malasztya,
Isten Báránya s' Magzattya,
Bününk el-mosó harmattya.
El-törülvén büneinket,
Tekints-meg sok szükséginket,
végy kedvedben JESUS minket.
Csak veled van az Urasság,
Veled Menybéli magasság,
Szent Lélekkel az Háromság.

Nyomtatott kiadása:

Cantus catholici. Kassa 1674, 2.–Cím: ADVENTRE VALO GLORIA. – Dallamát is közli.

Szövege megvan még: Écsi-ék. (1700–25, 287), Szoszna Demeter-ék. (1714–15, 126), Vépi-ék. (1725–68, [30]), [Baranyi Pál:] Lelki paradicsom (1700, Bbbb3a).

Verses Gloria-parafrázis adventre. Latin eredetije a Gloria in excelsis Deo kezdetű dicsőítő ének, a bibliai canticum-ok (Benedictus, Magnificat, Nunc dimittis) mintájára ritmikus prózában szerkesztett ókeresztény eredetű himnusz. A római egyház a mise bevezető részében a Kyrie után énekli. Szövege a Missale Romanum szerint a következő:

Gloria in excelsis Deo,
et in terra pax hominibus bonae voluntatis.
Laudamus te:
Benedicimus te:
Adoramus te:
Glorificamus te.
Gratias agimus tibi propter magnam gloriam tuam,
Domine Deus, Rex caelestis,
Deus Pater omnipotens.
Domine Fili unigenite, Jesu Christe.
Domine Deus, Agnus Dei, Filius Patris.
Qui tollis peccata mundi, miserere nobis
Qui tollis peccata mundi,
suscipe deprecationem nostram.
Qui sedes ad dexteram Patris, miserere nobis.
Quoniam tu solus sanctus,
Tu solus Dominus,
Tu solus altissimus, Iesu Christe.
Cum Sancto Spiritu in gloria Dei Patris. Amen.

A bevezető (1. vsz.) mottóként a bethlehemi angyalok karácsonyi énekét idézi (Lk 2, 14). Ezt követi a mennyei Atya megszólítása (2. vsz.) és hálaadó dicsőítése (3. vsz.). Jézus Krisztusnak, az Isten bárányának megszólítását (4. vsz.) litánia jellegű könyörgés (5. vsz.) és dicsőítés (6. vsz.) követi. A  rövid záró sor a harmadik isteni személyt idézi. A Gloriát kezdetben a püspök énekelte, a XI. századtól kezdve minden ünnepélyes alkalomkor a miséző pap intonálta és a kórusban az oltár körül álló klerikusok folytatták az éneklést (Jungmann I, 446–461). Adventben és nagyböjtben, amikor a készület, a böjt és a bűnbánat jeléül lila színben végzik a liturgiát, még a vasárnapokon sem énekeltek Gloriát. A XVII. századi hazai énekeskönyvekben az adventre való gloria a fehérben mondott hajnali Rorate-misékhez tartozott.

Versforma: 8–8–8 (a–a–a).

Dallama az 1651-i Cantus catholiciből ismert Ó fényességes szép hajnal kezdetű adventi énekével azonos (RMDT I., 118; vö. RMKT XVII./7., 112/I–II. sz. és 193. sz.).

13 Urasság – „te vagy az egyetlen Ur”.


Hátra Kezdőlap Előre