Nyomtatott kiadása és kéziratai:
Alapszöveg: Kájoni János: Cantionale catholicum.
Csík 1676, 5.–Cím és nótajelzés: Omnes unanimiter Nota eadem. – Előtte
a latin eredeti; a nótajelzés ennek közismert dallamára
utal. – Mindkét szöveg megvan a Cantionale catholicum második kiadásában
is (1719, 6).
Csíkcsobotfalvi kézirat.
1675 k., 2.–Előtte a latin eredeti. A magyar szöveg
csonka.
Pálffi Márton-ék.
1676 előtt, 5b–6a.
Megtalálható még a következő XVIII. századi
kéziratos gyűjteményekben: Vöcsey
János-ék. (1752, 7), Dőri
Ferenc-ék. (1763–74, 24 kottás), Szakcsi kántorkönyv (1788–89,
I, 5).
Sanctus-trópus adventre, az Omnes unanimiter
kezdetű cantio szabad fordítása. A latin
minta csak magyar forrásból, a Cantionale
catholicum–ból és a Csíkcsobotfalvi
kéziratból ismert. Dankó
(Vetus hymnarium 317) Kájoni nyomán idézte
a kezdősorát és ez bekerült a nemzetközi himnológiai
irodalomba (Chevalier 31275). –
Szövege Kájoni nyomán a következő:
Omnes unanimiter mundi nationes: |
Dicite suaviter juvenes et senes. |
|
|
Angeli, archangeli, dominationes, |
Cherubin et seraphin, throni, potestates. |
|
|
Principatus, virtutes in coelis ovantes, |
Date gloriam Deo, Christum venerantes. |
|
|
Universi populi simul congaudete, |
Deum trinum et unum hymnis collaudate. |
|
|
De coelo pro homine descendit Messias: |
Quam praedixit Gabriel, vates Isaias. |
|
|
Ergo tu progredere rector potentiae, |
Jube benedicere in laudem Mariae. Amen. |
|
|
Az ismeretlen szerző mintáját szabadon fordította
és betoldásokkal a mise kánonját közvetlenül
megelőző, Sanctus kezdetű ének parafrázisává
alakította. A latin imádság szövegét lásd: 8. sz. jz.
Versforma: 13–13 (a–a); a sorok osztása
7/6, ami a latin minta négysoros szakaszait követi, annak formáját
az első strófa belső rímelése még
imitálja is.
Dallama: RMDT II., 45/b sz.