|
|
44 A szöveg folytatását nem ismerjük. Kézirata: Kájoni János latin–magyar versgyűjteménye. 1677 k. 29.–A latin és a magyar szöveg hasonmását közölte: Jénáki Ferenc: Kájoni János énekeskönyve és forrásai. Kolozsvár 1914, 42–43. Adventi ének, a Mittit ad virginem non quemvis angelum kezdetű, a magyarországi középkori liturgikus gyakorlatban általánosan elterjedt Mária-sequentia fordítása. Korábbi fordítása a Cantus catholici 1651-i kiadásából ismeretes Küldé az Úristen gyors és hív szolgáját kezdettel. A latin és a magyar szöveget Kájoni a kéziratos gyűjteményéből a Cantionale catholicum–ba (1676, 2) is átvette. A korábbi fordítást, a seuqentia szövegét és eredetét ld.: RMKT XVII./7., 190. sz. Kájoni latin–magyar versgyűjteménye ma hozzáférhetetlen; ez ének 14 versszakából Jénáki csak az első kilencet közölte. A szöveg régies szóhasználata, fordulatai arra vallanak, hogy Kájoni korábbi kéziratos hagyományból ismerhette és nem maga fordította. Versforma: 6–6–6–7 (a–b–a–b–c). Dallama: RMDT II., 149/a sz. 29 Kouet erejeuel – a latinban: virtute nuntii; az Úr által küldött Gábor főangyal tekintélyével. 29 Homalt – derengést, hajnalt. 32 idvözhed – üdvözölheted.
|