Missus Gabriel*

Nota eadem

GAbriel Egböl küldeték,
Követséggel terhelteték:
Beszélgetni rendelteték,
A' szép Szüz Mariával.
Jó, és gyönyörüséges szót,
Monda: meg-nyitván az ajtót:
El-forditván újra az ôt,
Nevet váltván Evával.
Rendel a' miként fogadott,
Az Igének testet adott,
De még-is Szüzen maradott,
A' Szüz Leány kebele.
Atyát, szülvén nem isméri,
Férfi keze öt nem éri,
Fájás bántani nem méri,
Noha Fiat nevele.
Harmat-nélkül aszszú veszszö,
Uj formában, s' új módon nö:
Szép gyümölcse virággal jö,
A' Szüz igy szüle Fiat.
Az ily gyümölcs bizony áldott,
Kit siralom, s' bün nem bántott:
Adám sem lészen csalatott,
Hogy-ha ebben kóstolhat.
O jó IESUS, mi IESUS-unk,
Kegyes terhed szent Aszszonyunk:
Kinek helyet Egben vallunk,
Istálóban születik.
A' ki értünk igy született,
Töle bününk el-vétetett:
Néki mondgyunk dicsíretet,
Mint tölünk ki-telhetik.

Nyomtatott kiadása:

Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 26–7.–Felirata és nótajelzése: Missus Gabriel. Nota eadem. – Szövege a második kiadásból már kimaradt. Előtte a latin eredeti.

Adventi Mária-ének az angyali üdvözletről (vö. [ALdott gyümölcse szép Szüznek…] c. vers jegyzete), a XII. században keletkezett Missus Gabriel de caelis kezdetű sequentia fordítása (vö. Chevalier 11636; AH 54, 298; Szövérffy I, 415; II, 121). Magyarországon a latin minta legkorábbi lejegyzését az 1341 előtt keletkezett pozsonyi Missale Notatum Strigoniense (fol. 351) tartalmazza; itt egyúttal a dallama is megvan. (A hasonmás kiadásban 655–6. 1.) Latin szövege Kájoni nyomán a következő:


ALIUS, DE ANNUNCIATIONE ANGELICA.
Missus Gabriel de caelis,
Verbi bajulus fidelis,
Sacris disserat loquelis,
Cum Maria Virgine.
Verbum bonum et suave,
Pandit intus in conclave.
Et ex Eva, format Ave,
Evae verso nomine.
Consequenter iuxta pactum,
Adest Verbum caro factum,
Semper tamen est intactum,
Puellare gremium.
Patrem pariens ignorat,
Et quam homo non deflorat,
Non terretur, nec laborat,
Quando parit Filium.
Virga sicca sine rore,
Novo ritu, novo more,
Fructum protulit cum flore,
Sicque Virgo peperit.
Benedictus talis fructus,
Fructus gaudii non luctus,
Non erit Adam seductus,
Si de hoc gustaverit.
Iesus noster, Iesus bonus,
Piae matris pium onus,
Cuius est in caelo tronus,
Nascitur in stabulo.
Qui sic est pro nobis natus,
Nostros deleat reatus,
Ipsi gloria, et laus,
Nunc et in perpetuum. Amen.

Kájoni a latin szöveghez nem adott nótajelzést, a fordítás felirata pedig a magyar dallamát a latinéval azonosítja. Feltehető tehát, hogy a Missus Gabriel de caelis gregorián dallama a XVII. században még közismert volt és a magyar fordítást is arra énekelték. Az sem kizárható, hogy a fordító Kájoni volt.

Versforma: 8–8–8–7 (a–a–a–b); a strófák negyedik sora a felelgetős sequentia-formának megfelelően páronként ugyancsak rímel ilyen módon:

  • 1a: a–a–a–b
  • 1b: c–c–c–b
  • 2a: d–d–d–e
  • 2b: f–f–f–e
  • stb.

Dallama: Rajeczky 1982, 53–54.

7 El-fordítván újra az ât – a régit újjal cseréli, váltja.

8 Nevet váltván – az ősbűn okozójának, Évának nevét Gábriel arkangyal a szűz köszöntésekor felváltotta a megváltást hirdető Ave-ra. A középkori költészet kedvelt szójátéka az Angyali üdvözlet (Ave Maria) kezdőszavára utal. Legismertebb változata az Ave maris stella kezdetű himnuszban található (vö. RMKT XVII/2, 65. sz. és XVII/7, 9. sz.).

17 aszszú veszszö – utalás az ószövetségi Áron kivirágzott vesszejének történetére (4 Móz 17, 1–8); lásd RMKT XVII./7., 7., 121., 150., 195. sz. énekét és uo. a 412. és 454. lapon lévő magyarázatot.

23 Adám sem lészen csalatott – a megfelelő latin sor jelentése: a félrevezetett, bűnre csábított Ádám is bocsánatot nyer.


Hátra Kezdőlap Előre