|
|
Nyomtatott kiadása: Cantus catholici. Kassa 1674, 23. – Cím: MAS. – Nótajelzés: Oh születendö Nótájára. Szövege megtalálható még a következő gyűjteményekben: Zirci-ék. (1751–66, 10b), Paksi Márton György-ék. (1760, 24), Szakcsi kántorkönyv (1788–9, I, 18). Szűz Máriát dicsérő adventi válaszos ének. Az ismeretlen szerző a középkori verses Szűz Mária-litániák invokációit, jelzőit idézi. Vö. [IDvez légy szép szüz MARIA…] c. vers jegyzete. Közvetlen forrása ismeretlen. Tartalma, formája és dallama szerint szoros párhuzamot mutat a Boldog Asszonyról való énekek között a Minden bűn nélkül, lelkünkben szépül ([MInden bün nélkü, hozzánk jövendö…] c.) és a Kájoni énekeskönyvének Mária-énekei között található, ugyancsak Nyílnak az egek, gyűl fényes sereg ( [NYilnak az Egek, gyül fenyes Sereg…] c.) kezdetű énekkel. Versforma: 5–5–5–5–5–5 (a–a–b–b–b–b). Közlésünkben négysoros formában: 10–5–10–5, ahol a 2–4. sor refrén; a 2. sor üdvöz légy Maria az utolsó szó összevonásával öt szótagos. Dallama: RMDT II., 174/I. sz. 1 vö. [MInden bün nélkü, hozzánk jövendö…] c. 1. sor. 6 Noe bárkája – utalás a vízözön történetére (1 Móz 6, 9–22; 7, 1–24). A veszedelemben a bárka nyújtott védelmet és jelentette a szabadulást. A hasonlat mariológiai jelentése: Szűz Mária méhében hordozta Jézust, a szabadulást hozó Megváltót. A sor Kájoninál is megtalálható: [NYilnak az Egek, gyül fenyes Sereg…] c. 7. sor; vö. [EÖrök Atya Isten, hálát adunk néked…] c. 14. sor. 7 Jonatas méze – az ószövetségi Saul király fia, Jonatás (Jonatán) a filiszteusok elleni harc közben botja végét vadmézbe mártotta és azzal üdítette magát (1 Sám 14, 25–27). Mojses friss vize – Mózes a pusztában vándorló népnek az Úr parancsára botjával sziklából fakasztott vizet (4 Móz 20, 2–11). – Mindkét hasonlat kedvelt a középkori Mária-költészetben.
|