|
|
Nyomtatott kiadása: Cantus catholici. Kassa 1674, 37–8. – Cím: ALMA REDEMPTORIS MATER. – Kottáját is közli. Szövege megtalálható még a következő XVIII. századi kéziratokban: Magyar Cantionale (XVIII. sz. eleje, 11), Vépi ék. (1725–68, 34), Zirci-ék. (1751–66, 12b), Paksi Márton György-ék. (1760, 44), Szakcsi kántorkönyv (1788–89, I, 21), Császár Ferenc-ék. (XVIII. sz. 2. fele, 20b). Időszaki Mária-antifona, az Alma redemptoris mater kezdetű, Hermannus Contractusnak (Hermann von Reichenau) tulajdonított XI. századi Mária-ének parafrázisa. Nyéki Vörös Mátyás fordítását és a latin eredeti szövegét lásd: RMKT XVII./2, 67. sz.; Vásárhelyi Gergely fordítása: RMKT XVII./7., 10. sz. Az 1674-i Cantus catholici szerkesztője ezen kívül ugyancsak közölte több más változatát is; lásd e kötetben Alma redemptoris mater sz. (Üdvözítőnk anyja, szent Szűz), Alma redemptoris c. (Az egek nyílt útja, szüzesség szent kútja), és Alma redemptoris c. (Üdvözítönk szent anyja, egek fényes tornya). Az egyházi év liturgiájában az adventi és karácsonyi ünnepkörben a zsolozsma, továbbá a nép által énekelt litánia befejezéséül alkalmazták. Az ismeretlen szerző a parafrázisba latinul is betoldotta mintájának egy-egy fordulatát. Versforma: 6–8–6–8–6–6–6–4–6–8 (a–a–b–b–c–c–d–d–e–e); közlésünkben ötsoros strófákban: 14–14–12–10–14. Dallama: RMDT II., 250. sz.
|