SIralmunknak oka, lön minnyájunknak Eva. |
Szent Dávid maradékja, Joákimnak édes leánya, |
Bóldog szép Szüz Maria, lön vigasztalásunkra.
|
|
Meg-szereté ingyen, Szüz Mariát az Isten, |
azért nagy követségben, fö Angyalát el-küldé menten: |
hogy köszöntse nagy szépen, mert Isten Annya lészen.
|
|
Angyal hogy el-juta, Galilea Országba, |
Názáret Városába, ott bé-méne a' Szüz házába, |
nagy becsülettel monda: Idvez-légy Szüz MARIA.
|
|
Ur vagyon te veled, malasztal tellyes méhed. |
Retten a' Szüz hogy hallya, de az Angyal szépen biztattya, |
ne fély mert Isten Fia, lészen méhed lakója.
|
|
Nevezd Ur JESUSNAK, Világ szabadétónak, |
mert Isten, mint Fiának, néki adgya székit Dávidnak: |
Vége nem lesz öröcké az ö Királyságának.
|
|
MARIA nagy szépen, Angyalt kérdi, mint lészen? |
Mond Gábriel e'képpen: Mert Istennél nincs lehetetlen: |
Bé-tölt Szent Lélek éppen, Ur JESUS szál méhedben.
|
|
Vén Ersébet Aszszony, hogy férfiat hordozzon, |
most jár hatod hólnapon. MARIA mond alázatoson: |
Im az Ur szólgálója, légyen mint ö akarja.
|
|
Mihelyt Szüz MARIA, Angyalnak választ ada, |
mindgyárt az Isten Fia, tisztaságos méhében szálla. |
Aldott légy Isten Fia, és Szent Anyád MARIA.
|
|
Dicsértessél Isten, ki szent Anyád méhében, |
mint szép virágos kertben, emberekért mulatz kedvesen: |
Atya, Fiú, Szent Lélek, most és öröcké. Amen.
|
|
|