|
Nyomtatott kiadása: Cantus catholici. Kassa 1674, 7–8. – Nótajelzés: AD EANDEM MELODIAM [utalás az előtte lévő O stellula, Maria fulgida kezdetű kottás énekre]. Szövege megvan még a következő XVIII. századi kéziratos gyűjteményekben: Szoszna Demeter-ék. (1714–5, 128), Zirci-ék. (1751–66, 3a), Szakcsi kántorkönyv (1788–9, I, 17). Az Üdvözlégy (Ave Maria) verses parafrázisa. Vö. [AVe MARIA, bóldog Isten Annya…] c. vers jegyzete. Szerzője ismeretlen. Versforma: 10–10–8–10 (a–a–a–a). Dallama: RMDT II., 101/I. sz. 2 legel Istennek Szent Fia – „Istennek Báránya” helyett. 4 árosa – lásd [OH Maria, Istennek áldotta…] c., 11. sor jz. 6 mételyes – értelme: „bűnös vágyhoz, kísértéshez nincsen semmi köze”. A szó eredeti jelentése „rühes”, „viszketeg” (scabiosus); átvitt értelemben: „inger”, „csábítás” (Pázmánynál: világi mételyes nyalánkságok). Vö. NySz II, 803.
|