[KEgyelmesen hallyad, kérésink…]*

KEgyelmesen hallyad, kérésink fogadgyad,
Oh édeske, Szent Gyermecske, Népedet óltalmazd.
Mert te vagy olly bárány, mint erös Oroszlány;
kitöl fél ellenség, pogány kegyetlenség.
Népedet, Népedet, Népedet, Népedet óltalmazd.
Ah kegyetlen vétek, A' mit rajtunk tettek;
Már csak áldozatra, készülünk halálra;
ha nem fogsz mellettünk, el-fogy hazánk s' éltünk.
Mezitelen fázol, mert hideg a' Jászol;
Kemény a' bölcsöcskéd, gyenge a' mellyecskéd;
segits mindazáltal menyböl erös harczal.
Sok féle gonosz hir, kin szivünk igen sir;
Gonosz nép, mely üldöz; kely-fel, s' verd a' Földhöz:
pokolnak sérelme, veszszen s' gyözedelme.
Kergetnek bennünket, Fosztyák mindenünket:
Elöttök nincsen zár, azért rajtunk nagy kár:
hol Tévelygés fen ál, törvény ot nem használ.
Aldozatnak tetszik, ha torkunk meg-metszik;
Országunk majd el-vész, ha segitönk nem lész:
s' ha nem harczolsz értünk, meg nem marad éltünk.
Idö van még jóra, ne késsél ez szóra;
Hazánk igen jajgat, téged kiván s' óhajt:
kiket ront ellenség, szánd meg óh Szent Felség.
Illy igaz igyünkbe, végy drága kedvedbe;
Bölcs Tiszt viselöket s' adgy jó vitézeket:
adgy szent békességet; üzd az ellenséget.

Nyomtatott kiadása:

Cantus catholici. Kassa 1674, 134–5. – Cím: Azon ENEK Magyarúl. – Előtte a latinja kottával.

Válaszos könyörgő ének a betlehemi Jézushoz a hazáért. A Benevolus audi, quae tibi sunt laudi kezdetű latin ének fordítása. A hazáért könyörgő (Patriam defende; Hungaria perit) latin kantiléna is magyar szerző műve, a himnológiai irodalom nem ismeri. A fordítás két versszakkal rövidebb, a latin 8–9. strófájának nincs magyar megfelelője.

Szövege a következő:

Benevolus audi, quae tibi sunt laudi;
O parvule, sed tremende, patriam defende.
Tu solus es agnus tam fortis et magnus,
Qui terreas hostem, et abigas pestem:
Patriam, patriam, patriam, patriam defende.
O nefas, o crimen! Mars transiit limen:
O parvule, sed tremende, patriam defende.
Jam victimae sumus, et pulvis et fumus,
Ni dexteram tendis, et fulmen prehendis:
Patriam, patriam, etc.
Tu nudus hic jaces, et friges et taces:
O parvule, sed tremende, patriam defende.
Minusculum pectus, durusculum lectus:
Nil ominus telo, pugnabis e coelo.
Patriam, patriam, etc.
Nos haeresis premit, Ecclesia gemit;
O parvule, sed tremende, patriam defende.
Compesce nocentes et impias gentes;
Timorem procellae, trans mare repelle.
Patriam, patriam, etc.
Grassantur, minantur, praedantur, bacchantur;
O parvule, sed tremende, patriam defende.
Nil linquunt inausum, dant inferis plausum:
Nil foedera valent, dum haereses calent.
Patriam, patriam, etc.
Thuribula quaerunt, et gladios ferunt;
O parvule, sed tremende, patriam defende.
Ex templis thesaurum compilant et aurum,
Argenteas vestes, quos deceant restes.
Patriam, patriam, etc.
Hungaria perit, et spolium erit;
O parvule, sed tremende, patriam defende.
Tu fregeris nisi vim hostis invisi,
Oppresseris facem, et dederis pacem.
Patriam, patriam, etc.
Hic vires humanae, hic irae sunt vanae;
O parvule, sed tremende, patriam defende.
Non plumbum volabit, non ferrum secabit,
Quod tuo favore, quod caret amore.
Patriam, patriam, etc.
Est tempus, est hora, ne quaeso sit mora;
O parvule, sed tremende, patriam defende.
Vicini laborant, nos undique vorant:
Quod perdidit hostis, vos superi nostis.
Patriam, patriam, etc.
In causa tam bona, de coelo jam tona;
O parvule, sed tremende, patriam defende.
Da nobis prudentes, et duces et mentes;
Da pacem serenam, et hostibus poenam.
Patriam, patriam, patriam, patriam defende.

Versforma: 12–14–12–12–15 (a–b–c–d–b); a 2. és 5. sor refrén; a tizenkettes sorok 6/6 osztásúak belső rímmel.

Dallama: RMDT II., 258. sz.




Hátra Kezdőlap Előre